Az informatika átalakulása
A második világháború alatt a számítógép ősének tekinthető nagyteljesítményű számológépek fejlesztésére a haditechnika egyre pontosabb számolásokat igénylő műveletei (pl. ballisztika, repülés) miatt volt szükség. A számítógép háború utáni gyors fejlődésének fontos mérföldkövét jelentette 1948-ban a tranzisztor feltalálása, majd a hatvanas években az integrált áramkörök és a mikroprocesszorok kifejlesztése.
A hetvenes évek számítógépei drágák és terjedelmesek voltak, a különböző gépek alkatrészei és programjai nem voltak egymással kompatibilisek. A 80-as években következett az áttörés, új, olcsóbb, kisebb méretű felhasználóbarát számítógépek jelentek meg, amatőrök által is kezelhető programokkal. A számítógépek árcsökkenése és eladott darabszámainak növekedése azóta is rohamos.
Az informatikáról szóló diskurzus
Az informatika számos ponton hatott a társadalomtudományokra. A kommunikációelméletben a kommunikáció folyamatmodellje például a kibernetika tudományán belül fogalmazódott meg. A mesterséges intelligencia kutatása a mai tudományos gondolkodás egyik legintenzívebben kutatott területe évtizedek óta.
A mesterséges intelligencia kutatói számítógéppel modellezik az emberi agy működését. Emberi agy és számítógép hasonlóságainak és különbségeinek vizsgálatával olyan izgalmas alapkérdésekre keresik a választ, mint „reprodukálható-e az emberi gondolkodás”, illetve „hogyan járulhat hozzá az informatika a társadalmi élet megtervezéséhez”. Úgy tűnik, a számítógépek kiemelkedő részteljesítmények mellett képtelenek a komplex és kreatív gondolkodásra.
Kábel és műhold
A távközlési technológiák fejlődése a második világháború után felgyorsult. Az egyik áttörést jelentő újdonság a polimer szigetelőanyaggal bevont tenger alatti kábelek lefektetése volt. A rendszer erősítését kezdetben speciális elektroncsövek, 1958. után pedig nagyobb teljesítményű tranzisztorok szolgálják. A hálózat kezdetben csupán néhány száz telefonbeszélgetést tud egyszerre közvetíteni, az intenzív fejlesztésérdekében a vezető ipari nagyhatalmak együttműködnek.
A másik forradalmi távközlési technológiát a műholdak jelentik. A világűr meghódítása érdekében folytatott rakétakísérletek koncepciója a háború után hadi célok mellett tudományos célokkal is kiegészül. 1960-ban, mindössze három évvel az első szputnyik után az ATT nevű amerikai telefontársaság fellövi az Echót, az első távközlési műholdat. A távközlési műhold egy magasan a Föld felett lebegő rövidhullámú reléállomást jelent, ami többek között megkönnyíti a rövidhullámú összeköttetés az URH rádiózásban.
Numerizáció
Numerizáció alatt Barbier és Lavenir szerint azt a folyamatot értjük, amikor kommunikációs rendszerekben a jelek analóg feldolgozását a jelek numerikus feldolgozása váltja fel. A numerikusan továbbított jelek megegyeznek a számítógépek jelrendszerével, óriási lehetőségeket teremtve ezáltal a távközlési rendszerek fejlesztésében.
A kábelhálózatok numerizációja a hetvenes években, a műholdak átállítása pedig a nyolcvanas években zajlott. A televíziózásban a folyamat ma is tart. Az új adatátviteli eljárás további fontos előnye a gazdaságosság, a numerizációnak nagy szerepe van például a mobiltelefonok széleskörű elterjedésében is.