Az empátia fogalma
Az empátia beleélő megismerést, beleélő megértést, érzelmi együttrezgést jelent. Olyan foglalkozásokban, amelyekben embereket kell irányítani, befolyásolni, segíteni vagy fejleszteni, az empátia sikertényezőt jelent. Tehát nemcsak az orvosnak, tanárnak van szüksége fejlett empátiás készségre, hanem az üzletkötőnek, ügyfélszolgálatosnak, jegyellenőrnek és minden vezető szerepet betöltő munkatársnak.
Az empátia fogalmának elterjedése Carl Rogers amerikai pszichológus nevéhez fűződik. Szerinte empátiára mindenki képes, de ez a képesség sokakban nem eléggé fejlett, ugyanakkor tanulással fejleszthető. Az empátia legtekintélyesebb szakértője Buda Béla, aki az élet minden területén vizsgálja az empátia jelentőségét, így az üzleti életben is.
Empátia és kommunikáció
Az empátia legújabb kommunikációs szemléletű kutatásainak felismerése szerint egyrészt a másik ember nem verbális jelzéseinek dekódolásáért, értelmezésének legfőbb „felelőse”, kulcstényezője. A másik eredmény szerint az empátia számos (kb.15-20) lélektani és kommunikációs részfolyamat összessége.
Az empátia fejlesztésében elsősorban a csoportmódszerek bizonyultak hatékonynak. A csoportos gyakorlatok során a kommunikáció videokamerás rögzítése és visszajátszott anyag felhasználása a visszajelzés módszereiben különösen alkalmasak az empátiakészség fejlesztésére. A cégek ilyen módszerekkel elsősorban vezetőket, illetve a legnehezebb kommunikatív feladatokat ellátó frontembereket képzik ilyen jellegű tréningmódszerekkel.
Empátia az üzleti életben
A vezető számára jelentős veszélyt jelent, hogy elfojtás alakul ki benne a negatív visszajelzések iránt. A szokványos kommunikációs formákban kevés őszinte visszajelzéshez jut egy vezető, hiszen beosztottaik egzisztenciális függésük miatt tartózkodnak az őszinte, gyakran negatív visszajelzésektől, sőt esetleg egyenesen hízelegnek.
Ha ezt a folyamatot a vezető nem ismeri fel, vezetési stílusa gyakran tekintélyelvűvé válik. Empátia segítségével megakadályozható ez az önmagát erősítő negatív folyamat a vezető részéről, a munkacsoportbeli viszonyok, kompetenciák, csoportszerepek reális áttekintésével és folyamatos erőfeszítésekkel a vezető képes lehet demokratikus légkört teremteni. Ez az optimálisnak tartott légkör segít a munkatársak ösztönzésében, motiválásban, kreativitásuk felszabadításában. A külső partnerekkel folytatott tárgyalások a vezető empátiájának másik fontos területét jelentik.