Kohéziós Alap célja
A Kohéziós Alap létrehozásáról 1991-ben a Maastrichti Szerződés rendelkezett, melyet 1993 végéig kellett volna felállítani. A Maastrichti Szerződés ratifikálásának elhúzódása miatt késett az életbe lépés és az alap felállításának folyamata. 1992-ben a decemberi ET csúcson döntés született arról, hogy ideiglenes jelleggel létre kell hozni a Cohesion Financial Instrumentet, ami 1993. április 1-jén kezdte meg működését. A Kohéziós Alapot végül 1994 májusában indították útjára.
Célja szerint a Közösség legszegényebb tagállamai reálszféra felzárkóztatását kell támogatni a monetáris unióra való felkészülés időszakában. Erősíteni kell a gazdasági és társadalmi kohéziót, és csökkenteni a régiók közötti, a fejlettségi szintben meglévő különbségeket. A Kohéziós Alap az Európai Tanács szándékai szerint kompenzáció lett volna az EMU-ból kimaradó országok számára. A fő cél a felzárkózás felgyorsítása, hogy ezen országok is tagjai lehessenek az EMU-nak.
A feltétel, hogy a támogatott országok teljesítsék a maastrichti konvergencia kritériumokat. A maastrichti konvergencia kritériumok kizárólag a pénzügyi feltételek teljesítését írják elő, amelyek teljesítése, elsősorban a költségvetési hiányra vonatkozó előírásé, a hosszú megtérülési idejű projektek elhalasztására ösztönöz. A Kohéziós Alap célja éppen az, hogy ezen dilemmákat a költségvetési deficit növekedése nélkül, de a környezet további romlását elkerülve oldja meg. A projekt átlagos megtérülési ideje a két kiválasztott célterületnél, a közlekedésnél és a környezetvédelemnél a legnagyobb.
A Kohéziós Alap azon EU tagállamok számára elérhető, amelyekben az egy főre jutó GNP értéke az 1992. évi EU-átlag 90%-nál alacsonyabb volt. A Kohéziós Alap támogatására jelenleg négy tagállam (Görögország, Írország, Portugália, Spanyolország) jogosult azzal, hogy a csatlakozni kívánó országok mindegyike jogosulttá válik a Kohéziós Alapokból származó forrásokra. A 2000 és 2006 közötti időszakban leköthető összes forrás 18 milliárd euró.
Kohéziós Alap felhasználási területei
Az Alap működésének alapelvei közé tartozik, hogy a fenntartható fejlődés alapján és céljában tevékenykedik.
Az Alap célja, hogy az Alap által támogatott két támogatási terület (környezetvédelem és közlekedés) között egyensúly alakuljon ki. A projektek az említett területek számos részét lefedik, mint közutak, kikötők, repülőterek a közlekedés terén, a környezetvédelmen belül pedig a finanszírozásra jogosult területek, mint a vízellátás, szennyvíztisztítás és a talajszennyezés kezelése, szállítására kiépített vasútvonalak, stb.
A kilencvenes évek óta az EU közlekedéspolitika fő célja:
o a távolsági közlekedés és szállítás súlypontját a közutakról áthelyezni a vasútra;
o a helyi közlekedés súlypontját a magánautókról a tömegközlekedési eszközökre;
o légi kikötők fejlesztése;
o a közlekedési hálózatok hatékonyságának, gyorsaságának növelése.
Az EU környezetpolitikája ezzel összhangban:
o a levegő szennyezettségének mérséklése;
o szilárd hulladék kezelése;
o vízminőség javítása;
o ivóvízellátás fejlesztése.
A Kohéziós Alapon belül a Környezetvédelmi Szektorstratégiát és a Közlekedési Szektorstratégiát a Közreműködő Szervezeteknek kell elkészíteniük, és a Kohéziós Alap Irányító Hatóság hagyja jóvá, majd juttatja el az Európai Bizottsághoz. Minden projektjavaslatot külön-külön kell az Európai Bizottság elé terjeszteni.
A Kohéziós Alap esetében a Bizottság évente jelentést készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a RégiókBizottságának. A jelentésre vonatkozóan a hivatalos véleményt az Európai Parlament készíti el.
A Kohéziós Alapból támogatott projektek
A támogatott projektnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy a támogatott területen mérhető, szignifikáns javulást érjen el. A támogatott projektek költségvetésének alsó határa éppen ezért 10 millió euró.
A környezetvédelmi és közlekedési ágazatok finanszírozásának nehézségei mellett még két okot is meg kell említenünk, ami miatt ez a két ágazat lett támogatandó. Egyrészt a mediterrán országok, Görögország, Portugália és Spanyolország katasztrofálisnak minősíthető környezeti állapota és környezetszennyezése. Ezen országok környezeti állapota nem teszi lehetővé, hogy bizonyos környezetvédelmi beruházásokat elhalasszanak, mert néhány helyen - Spanyolország vízellátása, Athén, Madrid levegőjének szennyezettsége - immár visszafordíthatatlan folyamatokhoz vezetne.
A másik nagyon fontos körülmény, hogy mind a négy ország a Közösség földrajzi perifériáján helyezkedik el, a Közösség átlagához képest is viszonylag rossz infrastrukturális mutatókkal rendelkeznek. Megfelelő infrastruktúra hiányában viszont ezen országok gazdaságának az egységes európai piacba való fizikai integrálódása hiúsulna meg.
Az Európai Unió 80-85%-os segélyezési arányt biztosít. A finanszírozás tekintetében, a Strukturális Alapok igénybevételének rendszerétől eltérően programalap helyett projektalapon történik a kiadások elkülönítése.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
