A normálformák

A normál formákkal a célunk, hogy megszüntessük a felesleges ismétlődést, a redundanciát. Az adatbázis-tervezés folyamatában az adatbázisban modellezett rendszert elemezzük, és meghatározzuk a tárolandó adatok körét, azok egymás közötti kapcsolatait és az adatbázissal szemben felmerülő igényeket. Ezután következik a rendszertervezés, amelynek eredménye az adatbázis logikai modellje. A folyamat végén, fizikai szinten képezzük le a logikai adatbázis-modellt a felhasználható szoftver és hardver figyelembe vételével. A logikai tervezés célja egy redundanciamentes kapcsolatrendszer, egy relációs adatbázis. A relációelmélet módszereket tartalmaz a redundancia megszüntetésére az úgynevezett normál formák segítségével.

A normálformák előállítása

A normál formák előállítása során a funkcionális és a többértékű függőség, valamint a reláció kulcs fogalmát használjuk fel. A normál formák képzése során leegyszerűsítve, olyan relációk felírása a célunk, amelyekben csak a reláció kulcsra vonatkozó tényeket tárolunk. Ötféle normál formát különböztetünk meg. A különböző normál formák egymásra épülnek, a második normál formában levő reláció például első normál formában is van. A tervezés során a legmagasabb normál forma elérése a cél. Az első három normál forma a funkcionális függőségekben található redundanciák, míg a negyedik és ötödik a többértékű függőségekből adódó redundanciák megszüntetésére koncentrál. A normál formákkal kapcsolatban két újabb a relációkhoz kapcsolódó fogalommal kell megismerkedni.

Az a folyamat, mely során az adatbázis logikai áttekinthetősége, illetve a tárolási igény csökkentése érdekében megszüntetjük a redundanciákat és az anomáliákat.

Az adatbázison végrehajtott normalizálási folyamat eredménye. Célja, hogy megszüntessük a felesleges ismétlődést, a redundanciát. Az adatbázis, állapotát tekintve, lehet első, második vagy harmadik normál formában.