A programozási nyelv
A programozási nyelv a számítástechnikában használt olyan, az ember által olvasható és értelmezhető utasítások sorozata, amivel közvetlenül, vagy közvetve (pl.: gépi kódra fordítás után) közölhetjük a számítógéppel egy adott feladat elvégzésének módját.
Szintaktika és a szemantika
A magasszintű nyelven megírt programot forrásszövegnek nevezzük. A forrásprogramról, mint szövegről beszélünk. A programozás nem más, mint a forrásszöveg előállítása.
1. Szintaktika : A forrásszöveg összeállítására vonatkozó formai szabályok összessége, a "nyelvtan".
2. Szemantika : A tartalmi kérdéseket tartalmazza, nem más, mint a program működésére vonatkozó szabályok összessége.
Hivatkozási nyelv
Hivatkozási nyelv (irodalmi nyelv):
Minden programnyelvnek megvan a saját szabványa, a hivatkozási nyelv, ahol precízen definiálva vannak a programozási nyelvek elemei és tulajdonságai, a szintaktika és a szemantika. Egy darab van belőle.
Implementáció
Implementáció ( tájszólás):
A hivatkozási nyelv adott gépi környezetben realizált nyelvi megvalósítása. Hardver, operációs rendszer függő. Bármennyi lehet belőle.
Kompatibilitás: hivatkozási nyelvek implementációja. Általában nem kompatibilis a hivatkozási nyelv az implementációkkal, és az implementációk sem egymással. Vannak programnyelvek, ahol az implementációk nagyon eltérnek egymástól.
A magas szintű nyelven megírt programot forrásszövegnek nevezzük. A forrásprogramról, mint szövegről beszélünk.
A forrásprogramról, mint szövegről beszélünk. A programozás nem más, mint a forrásszöveg előállítása.
A forrásszöveg összeállítására vonatkozó formai szabályok összessége, "nyelvtana".
A tartalmi kérdéseket tartalmazza, nem más, mint a program működésére vonatkozó szabályok összessége.
Minden programnyelvnek megvan a saját szabványa, a hivatkozási nyelv, ahol precízen definiálva vannak a programozási nyelvek elemei és tulajdonságai, a szintaktika és a szemantika.
A hivatkozási nyelv adott gépi környezetben realizált nyelvi megvalósítása. Hardver, operációsrendszer függő.