Az ISO OSI modell
A számítógépes hálózatok elterjedésének kezdetén hibaként jelentkezett a hálózatok összekapcsolhatósága, mivel a nagyobb cégek saját szabványaikat használták. Ennek kiküszöbölése érdekében az ISO (International Standards Organization, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) megalkotta az OSI modellt (Opensystems Interconnection, Nyílt Rendszerek Összekapcsolása).
Hálózati kommunikáció 7 rétege
A modell a hálózati kommunikációt 7 rétegre osztja fel, minden réteg csak a közvetlen szomszédos réteggel kommunikálhat.
• Fizikai réteg (Physical layer)
• Adatkapcsolati réteg (Datalink layer)
• Hálózati réteg (Network layer)
• Szállítási réteg (Transport layer )
• Együttűködési réteg ( Session layer )
• Megjelenési réteg (Presentation layer )
• Alkalmazási réteg (Application layer )
Fizikai réteg (Physical layer)
A tényleges adatátvitelt oldja meg. A bitek és a közegben utazó jelek egymásba való alakítását oldja meg, attól függően, hogy bejövő vagy kimenő üzenetről van-e szó.
Adatkapcsolati réteg (Datalink layer)
A hibamentes csomagszállításért felelős.
A közegelérést kezeli, a csomagok hibaellenőrzésével és nyugtázásával foglalkozik, illetve a csatolókártya egyedi címe alapján két gép között logikai kapcsolatot létrehoz és lebont.
Hálózati réteg (Network layer)
A hálózati kapcsolat létrehozásáról, fenntartásáról és bontásáról gondoskodik, a lehetséges utak alapján útválasztást végez, a csatoló logikai címét feloldja fizikai címével.
Szállítási réteg (Transport layer )
Feldarabolja az üzeneteket csomagokra, megoldja, hogy ne legyen adatvesztés vagy duplázás és a csomagok sorrendben érkezzenek meg, illetve megbízható üzenetszállítást is megoldja nyugtázással.
Viszony réteg ( Session layer
Összeköttetés felépítése és felszabadítása két gép folyamatai között, ellenőrző pontok elhelyezése az adattovábbító láncba, forgalomvezérlés.
Megjelenési réteg (Presentation layer )
Ez a réteg gondoskodik az egységes kódolásról, adattömörítésről a bitforgalom csökkentése érdekében és a titkosítást is megoldja.
Alkalmazási réteg (Application layer )
A felhasználó számára nyújtja a különböző hálózati szolgáltatásokat, mint például távoli fájlelérés, erőforrás-megosztás, távoli eljáráshívás vagy távoli nyomtató elérése.
Saját fejléc
Minden réteg a saját fejlécet fűz a továbbítandó adathoz. Az alacsonyabb szintű rétegek nem tudják, hogy a kapott adatoknak, mely része a továbbítandó adat, és mely része a magasabb szintű réteg fejléce, de erre nincs is szüksége. A fogadó számítógépen a rétegek sorban.
A számítógépes hálózatok elterjedésének kezdetén hibaként jelentkezett a hálózatok összekapcsolhatósága, mivel a nagyobb cégek saját szabványaikat használták. Ennek kiküszöbölése érdekében az ISO (International Standards Organization, Nemzetközi Szabványügyi Szervezet) megalkotta az OSI modellt (Opensystems Interconnection, Nyílt Rendszerek Összekapcsolása).
A tényleges adatátvitelt oldja meg. A bitek és a közegben utazó jelek egymásba való alakítását oldja meg, attól függően, hogy bejövő vagy kimenő üzenetről van-e szó.
A hibamentes csomagszállításért felelős.
A közegelérést kezeli, a csomagok hibaellenőrzésével és nyugtázásával foglalkozik, illetve a csatolókártya egyedi címe alapján két gép között logikai kapcsolatot létrehoz és lebont.
A hálózati kapcsolat létrehozásáról, fenntartásáról és bontásáról gondoskodik, a lehetséges utak alapján útválasztást végez, a csatoló logikai címét feloldja fizikai címével.
Feldarabolja az üzeneteket csomagokra, megoldja, hogy ne legyen adatvesztés vagy duplázás és a csomagok sorrendben érkezzenek meg, illetve megbízható üzenetszállítást is megoldja nyugtázással.
Összeköttetés felépítése és felszabadítása két gép folyamatai között, ellenőrző pontok elhelyezése az adattovábbító láncba, forgalomvezérlés.
Ez a réteg gondoskodik az egységes kódolásról, adattömörítésről a bitforgalom csökkentése érdekében és a titkosítást is megoldja.
A felhasználó számára nyújtja a különböző hálózati szolgáltatásokat, mint például távoli fájlelérés, erőforrás-megosztás, távoli eljáráshívás vagy távoli nyomtató elérése.