Tananyag választó:
Szakmai orientáció
Jegyzet szerkesztése:
Szakmai témakörök II.
Eszköztár:

Megmunkálások

Megmunkálások alatt azokat a műveletek értjük, melyek elvégzése közben a nyers munkadarabból kész végterméket készítünk.
Megmunkálás lehetnek gépi, vagy kézi. Ezeknél az eljárásoknál megváltoztatjuk a munkadarab alakját vagy méretét valamilyen előre meghatározott terv alapján. A hangsúly a tervszerű alak vagy méretváltozáson van. Ezeknek a megmunkáló eljárásoknak a módja is lehet többféle: forgácsolás, képlékenyalakítás, melegalakítás, anyagszétválasztás…
Megmunkálás kiválasztásakor törekedni kell a legjobb hatásfokra és a költséghatékony termelésre. Ezeket befolyásolja a megmunkálandó anyag minősége, a legyártandó alkatrész darabszáma, a rendelkezésre álló szerszámpark.

Forgácsolási módok

Villamosságtani ismeretek

Villamosságtani ismeretekkel fizikai tanulmányaiból mindenki rendelkezik. A gépész embernek ez azonban kevés, szélesebb látókörre van szüksége. Nincs szüksége a villamos hálózatok teljes egészére kiterjedő elektronikai és villamos ismeretekre, de mindenképpen tudnia kell néhány alapdolgot, és alapkapcsolást.
Ismernie kell az alapvető RLC kapcsolásokat, az aktív villamos hálózatokat, az egyen és váltóáramú áramköröket. Elektronikai alapokat is szereznie kell. A dióda tranzisztos működését is szükséges megismernie.
Tudnia kell a villamos mennyiségek mérését, és az ahhoz szükséges mérőeszközök használatát, csatlakoztatását az áramkörbe, és méréshatárának beállítását, kibővítését.
A széles látókörű ismeretek nem csupán a szakmai felkészülést segítik, de a mindennapokban is hasznát veheti, ezért nélkülözhetetlen a gépészek számára a villamosságtani ismeretek.

Kapcsolások elvi felépítése

Az ember és környezete

Amikor az ember és környezetéről beszélünk, akkor környezetén a bizonyos értelemben vett, munkakörnyezetéről beszélünk. A munkakörnyezetnek, vagy röviden környezetnek mindig olyannak kell lennie, hogy az semmilyen veszélyt ne jelentsen számára, és kényelmes, örömteli munkavégzésre alkalmas legyen. Ha a veszélyforrásokat nem lehet kikerülni, vagy elhárítani, vagy a veszélyforrás a munkatere akkor egyéni védőfelszereléssel kell ellátni az embert.
Veszélyforrása több féle is lehet, vagy egyszerre több veszély is fenyegetheti a dolgozót. Például ívhegesztésnél, az embert érik káros UV sugarak, jelentős hő fejlődik, és mágneses sugárzás is terheli szervezetét. Ezek kivédése elsősorban egyéni védőfelszerelésekkel egyszerűen megvalósítható.
Vannak helyzetek mikor a káros hatás nem minősül elsődleges veszélyforrásnak, csak az abból adódó következmények. Ilyen káros hatás a zaj.
Legnagyobb problémát ember és környezet között mégis az ember okozza. A munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása, és szándékos megszegése legtöbb esetben valamilyen balesethez vezet, vagy anyagi kár keletkezik belőle. Éppen ezért ember és környezet között mindig olyan összhangnak kell lennie, mely minden helyzetben biztosítja a biztonságos munkavégzést, és az nem jelent veszélyforrást senkire.
Az ideális környezet kialakításánál mindig figyelembe kell venni a munkavégzés menetét. Meg kell teremteni a megfelelő körülményeket (fényviszonyok, klíma, zajszint, tárgyi eszközök) ahhoz, hogy a termelés minél hatékonyabb legyen. Kerülni kell a monotonitást, és az egy helyen történő hosszas munkavégzést. Figyelni kell a munka közben szükséges eszközök kényelmét, elérhetőségét, használhatóságát.
Legfőbb célnak mindig azt az összhangot kell tekinteni, és szem előtt tartani folyamatosan, mely a megfelelő körülményeket biztosítják a munkavégzéshez, mert az ember pótolhatatlan.

Ergonómikus munkakörnyezet