Az axonometrikus képen az áthatás jól tanulmányozható. Látható hogy az 1, 4 döféspontok élek metsződéséből adódnak. A többi döféspont élek és felületek közös pontjai. Az is jól látszik, hogy a két felület metszésvonala egyenes szakaszokból áll, és zárt térbeli sokszöget alkot.

A síklapú testek áthatását a háromoldalú és a hatoldalú hasáb áthatási vonalának megszerkesztésével kezdjük. Jelöljük az áthatásban részt vevő élek döféspontjait mindhárom vetületen, majd megrajzoljuk az áthatási vonalat térbeli helyzetük szerinti összekötésükkel.

A háromszög alapú és a hatszög alapú hasáb áthatási éle olyan él, amely az áthatásban résztvevő mindkét test felületén rajta van.

A síklapú testek áthatási vonala egyenesszakaszokból álló zárt térbeli sokszög. A sokszög csúcsai mindkét test áthatásában részt vevő élek döféspontjai, a sokszög oldalai az áthatásban részt vevő lapok metszésvonalai. Az áthatási vonal az áthatásban lévő mindkét test felületén rajta van.

A rajzi gyakorlatban az áthatásban résztvevő háromszög alapú és hatszög alapú hasábot határoló felületek közös éleit ábrázoljuk, ezek az áthatási vonalak.

Ha egy mértani test teljes terjedelmével áthatol a másikon, akkor teljes, ellenkező esetben részleges az áthatás.

Görög eredetű szó, jelentése: sokszög.

Ha egy síklapú mértani test speciális helyzetű (élei merőlegesek valamelyik képsíkra), akkor az élei vetítőegyenesek.

A síklapú testek áthatási vonala egyenesszakaszokból álló zárt térbeli sokszög. A sokszög csúcsai mindkét test áthatásában résztvevő élek döféspontjai, a sokszög oldalai az áthatásban részt vevő lapok metszésvonalai.