Boltozatok

A boltozat a falazat folytatása, ívesen meghajított változata; a falazóelemeket sugárirányban, ék alakban építik be a szerkezetbe. A felülről érkező terhelések hatására az elemek egymásnak feszülnek, teljes keresztmetszetükben nyomó igénybevétel lép fel. Ez tette lehetővé nagy fesztávolságú terek lefedését igen kis hajlítószilárdságú anyagokkal (pl. kő, tégla). A sugárirányú elhelyezkedést a falazóelemek megfaragásával vagy a habarcshézagok ék alakú kialakításával lehet elérni. A habarcs teljes megszilárdulása után alakul ki a boltozatos erőátadás.

A boltozatok a legősibb, a födémekhez hasonló rendeltetésű térlefedő szerkezetek. A boltöv szerkezetileg meghajlított pillér, ezért a tégla- illetve kőkötés a pillérekével azonos. Alakja lehet félköríves, szegmens- vagy ellipszis ívű, de készülnek egyenes vonalú boltövek is. Erőjátékára jellemző, hogy az erő hatásvonala az elméleti boltív mentén alakul ki, és a teherátadás helyén a boltöv oldalnyomást gyakorol a falakra.