A leggyakoribb boltozati formák a donga- és a poroszsüveg boltozatok. Ezek falazóanyaga tégla, készítésüknél be kell tartani a falazás szabályait.
A dongaboltozat a gyámfalakból vízszintesen kiugratott téglasorokból faragással kialakított boltvállakról indul. A boltvállak feletti felmenő falat tovább építik, mert leterhelő szerepe van, részt vesz az oldalnyomás ellensúlyozásában. A boltozatot mintaállvány segítségével falazzák. A bedeszkázott felületen a falazás egyszerre indul mindkét oldalról az ív záradékvonala felé.
Középfőfal esetén ezt a módszert a szomszédos traktusokra is ki kell terjeszteni, nehogy az egyik oldalon megépült boltozat oldalnyomása kiegyenlítés nélkül maradjon. A boltozat elkészítése után a mintaállvány alól kiütik az ékeket, az lesüllyed és áttelepítve felhasználható újabb szakasz falazásához. A dongafalazatot szükség szerint erősítőbordákkal látják el. Közbeiktatott ablaknyílások esetén teherhárító boltövet és fiókboltozatot csatlakoztatnak a szerkezethez
A poroszsüveg boltozat a dongaboltozatok leglaposabb ívű formája, fél tégla vastagságban, 2,5–3,0 m-nél nem nagyobb támaszközre építik, teherhordó falak vagy gerendák közé. A falban a felfekvés részére fészket kell vésni. Gerendák alkalmazása esetén sík födém jellegű térlefedésre is alkalmas. Háromféle módon falazható
A kupás falazás dongaszerű, a fekvőhézagok párhuzamosak a donga tengelyével. A falazáshoz teljesen bezsaluzott mintaállvány szükséges. Általában a kereszt-, kolostor- és teknőboltozatokat is ezzel a módszerrel falazzák.
A fecskefarkú falazás esetén a fekvőhézagok átlósak és középen, a donga tengelyében találkoznak. A boltozásnak ez a módja mind a négy irányban egyenletes teherátadást valósít meg; szabad kézből, esetleg mintaívvel falazható. A módszert a cseh- és csehsüveg boltozatok falazásához alakították ki.
A gyűrűs falazás lényege: kissé megdöntött helyzetű, íves alaprajzú téglasorok támaszkodnak a boltvállakra. Az ívek így még önmagukban is megállnak, legfeljebb deszkából készített mintaívet kell használni, amelyet mindig a falazandó ív alá csúsztatnak. A legelterjedtebb falazási mód, a kupolák és csegelyek falazásánál is általános.

A boltövek készítéséhez a falazóhabarcs megszilárdulásáig mintaállványra van szükség.
A boltvállak feletti felmenő falat tovább építik, mert leterhelő szerepe van, részt vesz az oldalnyomás ellensúlyozásában. A fesztávolság alapján kell megválasztani a boltozat vastagságát. Ennek súlya és ívmagassága határozza meg a gyámfal és a leterhelő fal méreteit, a hátfalazat nagyságát. Legjobb, ha a boltváll nem vág a gyámfalba, mert a bevágás csökkenti a függőleges terhet hordó falrész keresztmetszetét.