Szabványos jelölések - egyezményes jelölések
A VONALAS ANYAGJELÖLÉS
Műszaki terveken (engedélyezési, kiviteli) általában a vonalas anyag- és szerkezetjelöléseket alkalmazzuk. Ezt az is indokolja, hogy a több példányban szükséges másolatok mindegyikén azonosan értelmezhetően jelenjen meg a jelölés.
A törzspéldányt fekete-fehérben, pauszpapírra nyomtatva, vagy rajzolva, a megfelelő példányszámban lemásolva így azonos tervlapokat kaphatunk.
A vonalas jelölésekre léteznek szabványban rögzített táblázatba foglalt egyezményes jelöléstípusok.
A napjainkban használt építőanyagok típusa, és gyakorisága nagyban eltér a régebben alkalmazottaktól. Ezért a jelölési típusok egy részét is meg kellett változtatni. A régebbi tervrajzokon gyakran szerepelt a színes – és vonalas jelölés egyszerre.
ANYAGJELÖLÉSI JÓ TANÁCSOK
A megadott jelöléseket minden esetben úgy kell alkalmazni, hogy a vonalazás dőlésiránya ne essen egybe a metszet kontúrvonalának irányával.
Ha a rajz kis léptékű (részletrajz), akkor az építőanyag-jelölést a rajz metszett részének kerülete mentén egyenletes szélességű, keskeny sávban lehet elkészíteni.
Egy tárgy metszeti jelölésének vonalzata minden metszeten azonos irányú, sűrűségű és dőlésszögű legyen.
A vonalazás sűrűségét a metszet méretarányától és jellegétől függően kell megválasztani.
A csatlakozó alkatrészek, ragasztott szerkezeteket különböző irányú, különböző sűrűségű vonalzattal lehet megkülönböztetni.
A fémszerkezetek szelvényeit feketítéssel jelölhetjük.
A SZÍNEZETT ANYAGJELÖLÉS
A kevesebb példányban, a megbízó számára készülő terveken alkalmazzuk a színezett anyag- és szerkezetjelöléseket. Ilyenek: a vázlattervek, pályázati tervek, néhány példányban készülő beadványtervek, utcaképek, beépítési javaslatok, tanulmánytervek.
Az így készült rajz könnyen áttekinthető.
Kézzel készült tervrajz esetén színes ceruzával, vízfestékkel, akvarell (lazúros) technikával, esetleg színes tussal dolgozhatunk. De csak olyan technika alkalmazható, ami a vonalakat nem fedi le.
Ez esetben a sokszorosítást kézzel, vagy drága színes másolóval készíthetjük el.
Számítógépes színezés esetében a sokszorosítás egyszerűbb (többszöri nyomtatással megoldható) – itt azonban arra kell ügyelni, hogy a monitoron látható és a nyomtatóból kijövő rajz színei a legtöbb esetben nem egyeznek meg.
Ez színpróbanyomatok készítésével tesztelhető.
A színezett jelölésekre is léteznek szabványban rögzített táblázatba foglalt egyezményes jelöléstípusok.
A tervrajzok mellé csatolt magyarázó táblázat, mely tartalmazza a tervlapon használt anyagjelölési típusokat és a hozzájuk tartozó anyagmegnevezéseket.
Jelmagyarázat szerepe
A kis léptékű (1:200) rajzok esetében az elmetszett felületeket ábrázolhatjuk tömör feketével – anyagtípustól függetlenül. Az ilyen rajzokon, terveken az anyagok még nincsenek kitalálva, anyagjelölési jelmagyarázatot nem kell mellékelni.
A nagyobb léptékű műszaki tervrajzoknál (1:100- 1:50 …) azonban már az anyagtípust és minőséget is jelölni kell.
A szabványban megadott jelölések használata nem kötelező, az építész választhat az adott tervnek megfelelő anyagjelölés típust – mintát. Ezért kell minden esetben a tervrajzok mellé magyarázó táblázatot csatolni, mely tartalmazza a tervlapon használt anyagjelölési típusokat (egyforma méretű kis négyzetben) és a hozzájuk tartozó anyagmegnevezéseiket.
Az egységnyi vonalnak a valóságos méretéhez viszonyított aránya.
A rajzon mérhető teljes hossz és a valóságos tárgy ugyanezen hosszának aránya.
A tervrajzok mellé csatolt magyarázó táblázat, mely tartalmazza a tervlapon használt anyagjelölési típusokat és a hozzájuk tartozó anyagmegnevezéseket
Egyezményesen elfogadott és rögzített előírások, szabályok gyűjteménye