Kristályosítás

A kristályosodás során először kristálygócok keletkeznek, majd ezek növekednek. A kristálygóc vagy kristálymag a lehetséges legkisebb kristály. A gócok keletkezése új felület képződésével jár, ami energiát igényel. Minél nagyobb az oldat túltelítettsége, annál könnyebben állnak össze kristályokká a molekulák, tehát a nagymértékben túltelített oldatokban sok kristálygóc keletkezik. Ha a túltelítettség csökken, akkor nem keletkeznek új gócok, hanem a meglévők növekednek. A kristályosodás műveletét úgy kell irányítani, hogy megfelelő számú góc keletkezzen és így végtermékként megfelelő nagyságú kristályokat kapjunk.

Forráspont: az adott nyomásnak megfelelő forrásponti hőmérséklet-érték.

Mint már tanultuk, az oldatokat kristályosításra elő kell készíteni. A például diffúziós úton nyert lé (cukoripari lé) olyan összetevőket is tartalmaz, amelyek összességében nem cukoranyagok és gátolják a szacharóz kristályosodását. Ezeket az anyagokat a létisztítás során választják le. A répalevet létisztítás előtt nyers lének, létisztítás után híglének neveznek. A híglé nem kristályosítható, ezért azt túltelítik.