A fontosabb oligoszacharidok
Szacharóz, trehalóz, maltóz, cellobióz, laktóz, raffinóz, maltotrióz, maltotetróz, cellotetróz, sztachióz, ciklodextrin.
Más néven répa- vagy nádcukor. Egy szőlőcukor (glükóz) és egy gyümölcscukor (fruktóz) összekapcsolódásával létrejött nem redukáló diszacharid.
Két monoszacharid összekapcsolódásával képződött összetett cukor. Legismertebb a szacharóz (répa- vagy nádcukor).
A szacharóz
Az emberi táplálkozás és az élelmiszer előállítás, feldolgozás szempontjából a legjelentősebb cukor a szacharóz. A növényvilágban nagyon elterjedt vegyület. Régebben kizárólag a trópusokon honos cukornád présnedvéből állították elő, később a mérsékelt égövben áttértek a cukorrépából való gyártásra. A szacharózt, eredetére utalva répacukornak és nádcukornak is nevezik. Molekulája D-glükóz és D-fruktóz összekapcsolódása révén jön létre. A glikozidos hidroxilcsoportok helyzete a két összekapcsolódó molekulában ellenkező, a glükózban -térállású, a fruktózban -térállású. A glükózrészben hatos piranóz típusú, a fruktózrészben ötös furanóz típusú gyűrű van. Ennek alapján a szacharóz kémiai elnevezése -D-glüko-piranozido--D-frukto-furanozid.
A szacharóz fehér kristályos vegyület, vízben, különösen forró vízben kitűnően, alkoholban gyakorlatilag nem oldódik. A poláros fény síkját jobbra forgatja, a Fehling-oldatot nem redukálja, mutarotációja nincs. Olvadáspontja 160 °C, olvadása azonban karamellizációval jár együtt.
Édes ízű vegyület, az emberi étrendben a legfontosabb természetes édesítőszer. Híg ásványi savakkal és enzimekkel könnyen hidrolizálható, ekkor D-glükóz és D-fruktóz 1:1 arányú elegye képződik. Hidrolízis közben a szacharózoldat forgatóképessége megváltozik.
A kezdeti erős jobbra forgatás fokozatosan csökken, majd a hidrolízis befejezésére balra forgatóvá válik. E jelenségnek az a magyarázata, hogy a hidrolízis alatt képződő fruktóz balra forgatása nagyobb, mint a jobbra forgató D-glükózé. A szacharóz hidrolízise során bekövetkező forgatóképesség-változást inverziónak (átfordulásnak) a balra forgató cukor-keveréket invert cukornak nevezzük.
Az élesztő közvetlenül nem tudja erjeszteni a szacharózt, csak akkor, ha invertáz enzimje előzetesen hidrolizálja.
A trehalóz
A trehalóz-molekula két D-glükóz-részből áll, amelyek első szénatomjaikon lévő glikozidos hidroxiljaik között létesült oxigénhíddal kapcsolódnak össze. Mindkét glikozidos hidroxilcsoport a-helyzetű, és mindkét cukorrészben hatos gyűrű van. Kémiai neve tehát a-D-glüko-piranozido-a-D-glükopiranozid. A Fehling-oldatot természetesen nem redukálja. A trehalóz fehér, kristályos anyag. Vízben oldódik, vizes oldatából két molekula vízzel kristályosodik. Kristály vizes alakja 97 °C-on, vízmentes változata 203 °C-on olvad. Savakkal glükózzá bontható. A természetben, mint szénhidráttartalék széleskörűen elterjedt. Az élesztő nem képes ezt a diszacharidot erjeszteni.