Mi az a "légi düh"?
Ezzel a terminológiával illetik azt a fizikai és pszichológiai tünetegyüttest, amely a repülőgépeken az utasok között néha előfordul. Eredetére vonatkozóan megoszlanak a vélemények. Szerepet játszhat a feszült idegállapot, ami egyesekben fellép, amikor a repülőgép ajtaját rájuk zárják. Mások már attól kényelmetlenül érzik magukat, hogy a fedélzetre kell lépniük. De mégis, mi lehet ez a „légi düh”?
Mitől alakulhat ki "légi düh"?
Többkomponensű dologról lehet szó, amelyben szerepet játszhat az alváshiányból adódó kimerültség, a fokozott alkoholfogyasztás (ami rendszerint azért történik, hogy a repülés miatti feszültséget oldják), az utastársakkal kialakult kisebb nézeteltérések (amelyek máskor, máshol említésre sem méltóak), és esetleg az alacsonyabb oxigénszint miatti fokozottan ingerült állapot is. Általában még egy tényezőt szoktak emlegetni. Bizonyos elemzésekben összefüggést találtak a „légi düh” és nikotinmegvonás között erős dohányosoknál, hosszabb repülőutak alatt. Ez a jelenség ugyanis gyakrabban lép fel nemdohányzó járatokon. Gyakorlatilag majdnem mindegyik légitársaság meghirdette dohányzásellenes stratégiáját, esetenként a repülés időtartamát is figyelmen kívül hagyva. Hasonló a helyzet az alkoholos állapottal, ami szintén előkelő helyen szerepel a „légi düh” előfordulási statisztikájában. Ennek ismeretében egyes légitársaságok bizonyos járatokon az alkoholos italok felszolgálását is megtiltották. Ez azonban megint csak kétélű fegyver, hiszen a gyakorlatból tudott dolog, hogy a rendszeresen alkoholt fogyasztó embernek egy idő után hiányzik az ital, s ez még szörnyűbb állapotba hozhatja.
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
