Az immunrendszer alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a saját és a nem saját között. Az immunrendszer sejtjei által saját-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet eltűri, míg a nem sajátként felismertekre immunválasszal reagál. A szervezetbe került kórokozókat, fajidegen fehérjéket nem sajátként ismeri fel, így ezekre ellenanyagtermeléssel reagál.

A szívizomzat speciális felépítésű izomszövet, melyre az úgynevezett szinciciális hálózat jellemző: minden izomrost összefüggésben van a szomszédos izomrostokkal, tehát nem párhuzamos lefutásúak, mint a harántcsíkolt, illetve simaizmok. A szívizom rendkívűl tartós, nagy erőkifejtést igénylő munkára alkalmas. Beidegzése ugyancsak az akaratunktól független idegrendszerhez tartozik.

A szervezet oxigénnel történő ellátását, legtöbb esetben ionizált, palackozott oxigén segítségével, segítő életmentő készülék.

Az agyi erek megrepedése folytán a nyomáskülönbség következtében vér áramlik az agy állományába. Az érfalak megrepedése baleset, az agyi erek merevsége, meszesedése, nagy fokú vérnyomás emelkedés következménye lehet. A vérzés közvetlenül roncsolja az agy állományát, így a vérzés területén a sejtek elpusztulnak. A vérzés lehet kisfokú vagy nagyobb területet érintő, úgynevezett roncsoló. Ha életfontosságú központot pusztít el, a halál azonnal bekövetkezik. Kisebb terület elpusztításakor az érintett idegpályák működése esik ki. Legfeltűnőbb jele a bénulás, mely legtöbbször a féltekéknek megfelelően féloldali, mégpedig a féltekével ellentétes testfél bénul meg. A vérzéssel járó agynyomásfokozódás következtében a szomszédos területek is bénulnak, de ha a nyomásfokozódás csak átmeneti jellegű volt, idővel megint működni kezdenek. Ezért agyvérzést követően a bénulások bizonyos százaléka oldódik. Mivel a vérzés és következményei másodperceken belül, hirtelen következnek be, népiesen gutaütésnek vagy szélütésnek nevezik.

Az epilepszia szervi agybetegséghez társuló idegrendszeri bántalom, amelyet már az ókorban is ismertek. Periodikusan és rohamszerűen jelentkező, meghatározott tünetegyüttesből áll. Az epilepszia oka lehet a koponyát ért sérülés, agydaganat, vérzés, valamint veleszületett vagy szerzett fokozott görcskészség. Az epilepsziás tünetek jelentkezhetnek mint eszméletvesztéssel járó görcsök vagy tudat- és érzészavarok, ritkábban mint vegetatív zavarok, vagy a fenti tünetek különböző kombinációi. Az úgynevezett típusos epilepsziás nagyroham vagy "grand mal" lefolyásában szakaszok különböztethetőek meg. Az első szakban, mely a tulajdonképpeni görcsrohamot órákkal vagy napokkal megelőzheti, a betegek nyugtalanok, ingerlékenyek, fejük fáj, szédülnek, esetleg émelyegnek, hánynak. Ebben a stádiumban rendszerint gátolt a gondolkodás és a cselekvőkészség. A következő stádium közvetlenül megelőzi a rohamot, egy-két percig tart, ilyenkor az érzékszevekben jelentkeznek kóros érzések, majd bekövetkezik a roham, amelynek során a beteg eszméletét veszti, az izomzatban hirtelen elernyedés, majd izom-összehúzódás és izommerevedés támad, ez utóbbit nevezik görcsnek. A görcsöket alvás követi, mely rövidebb-hosszabb ideig tarthat, majd ébredés után a beteg a rohamra rendszerint nem emlékezik és fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Régebben a görcsrohamot a néphit vallásos megszállottsági állapotnak vélte, ezért nevezték szent betegségnek.

Gyomor- és bélhurut. A gyomor- és vastagbélnyálkahártya gyulladása. Tünetei: görcsök, hányinger, hányás, hasmenés.

A tüdőemboliák a vénás keringés, vagy a jobb szívfél thrombusaiból a vénás keringésbe betört daganatokból vagy egyéb forrásokból származnak. A tüdőemboliák több mint 90 %-a az alsó végtagok mély vénáiban lévő véralvadékokból származik. Mellkasi fájdalom, nehézlégzés, nyugtalanság, köhögés, vérköpés és verejtékezés lehetnek a tünetei.

Állami vagy magánkézben lévő, polgári légi közlekedéssel és légi szállítmányozással foglalkozó gazdasági vállalkozás.

Az Egyesült Királyság 1974-ben alapított nemzeti légitársasága, mely egyben Európa legnagyobb légitársasága is; két központi repülőtere a Heathrow és a Gatwick Londonban.

A dobüreg megbetegedése, mely gyakran gennyesedéssel is jár. Tünetei: fájdalom, fülfolyás, halláscsökkenés.

A tüdőt borító és a mellkasfal belső felszínét bélelő mellhártyalemezek egymáshoz fekszenek. Ha e két lemez közé levegő kerül, akkor a tüdő rugalmasságánál fogva eltolódik a mellkasfaltól. Ha sok levegő kerül be, a tüdő teljesen összeesik, és a tüdő-hilus környékén összenyomódik. Levegő juthat a mellkasba a tüdő és a mellkasfal sérülése, gyulladása, tuberkulózisa, tágulata esetén. Kis mennyiségű levegő nem okoz különösebb panaszt. Ha nagyobb mennyiségű levegő kerül be, szúrást, feszülést érez a beteg, míg nagy mennyiségű levegő hirtelen beáramlása azonnali halált is okozhat.

Szigetország, független városállam Ázsia délkeleti részén. Az ország főszigetét északról a 900 méter-1,5 km széles Johori-szoros választja el Malajziától, vagyis a Maláj-félszigettől. A sziget déli részét a Malaka-szoros hullámai mossák, amelyben közel 60 kis sziget áll szingapúri fennhatóság alatt.

A szervek egyes területeinek elhalása az erek elzáródása miatt. Súlyossága attól függ, hogy milyen nagyságú ér záródott el és melyik szervben. Az elzáródott ér vérellátási területén a sejtek elhalnak és a szervben működési zavar keletkezik. Az infarktus kialakulásában döntő jelentősége van a szerv vérellátásának is. Az egyes szerveket ellátó erek végső elágazódásai az artériáknak. Ezeket végartériáknak nevezik. Elzáródásuk mindenkor infarktushoz vezet. Ha azonban az elágazódott erek egymás között összeköttetést teremtenek, az érrészlet elzáródása nem vezet mindig infarktushoz, mert a szövetek a a környező erek felől megkapják a szükséges vérellátást. Ilyenkor a vérkeringés nem a szokott, hanem kerülő utakon jut el a szövetekhez. Ezt a keringést kollaterális keringésnek hívják. Jelentősége tehát az érelzáródás esetén, az infarktus kialakulása szempontjából igen nagy.

Hevenyen nátha, vagy influenza szövődményeként fejlődik ki, de az arcüreg gyulladása a foggyökér körüli folyamatok átterjedéséből is kialakulhat. Sérülések, idegentestek arcüregi elhelyezkedése kapcsán is létrejöhet. Néha rövid idő alatt, az alapbetegség lezajlásával együtt meg is szűnhet, sok esetben azonban az arcüreg - nyálkahártya duzzanata az egyébként is szűk kivezetőnyílásokat teljesen elzárja, emiatt az üregben a váladék pang. Ilyenkor a folyamat elhúzódó. Sok sűrű, sárgás gennyel járó náthát, általános rossz közérzetet, fejfájást és a folyamat helye szerinti lüktető fájdalmat okoz. Az üreg helye szerint a fölötte lévő csont nyomásra érzékeny. Néha láz, illetve idegzsábaszerű fájdalmak kísérik.

Rohamokban keletkező, heves szívtáji, szorító-markoló jellegű fájdalom, amely legerősebben a szegycsont tájékán vagy attól balra keletkezik. A fájdalom kisugárzik a bal karba, a hátba, a bal lapocka tájékára, néha a nyak bal oldalára is. A fájdalomhoz gyakran halálfélelem, megsemmisülésérzés is csatlakozik. Előfordul a fájdalommal egyidőben nehézlégzés is. Gyakran fizikai megterhelés váltja ki, előfordul, hogy túlzott dohányzás, alkoholfogyasztás, esetleg túl bő étkezés áll a hátterében. Sokszor nem lehet kideríteni az okot. A betegek egy részénél a szív vagy az erek állapota rohammentes időben nem tér el az éptől, van akinél azonban több-kevésbé kifejezett érelmeszesedést találni. Valószínű, hogy kialakulásának hátterében az áll, hogy a szívizom valamilyen oknál fogva kevesebb vért, illetve oxigént kap, mint amennyi a munkavégzéshez feltétlenül szükséges, így a szív több munkát kénytelen végezni, mint amennyi vér, illetve oxigén áll rendelkezésére, a szív nem kap elegendő vért, oxigént.

Az alsó végtag és a medence vénáinak elzáródása. Jellegtelen panaszokkal kezdődik, a lábikra húzó, ritkán görcsös fájdalma, indokolatlan fáradtságérzés, esetleg cyanosis, vizenyő megjelenése. Feszes, fényes bőr, a bőr meleg, a felületes vénák duzzadtak és tömöttebb tapintatú a végtag.

Oxygenium, nem fémes elem, amely vegyületeiben mindig mint két vegyértékű negatív gyök szerepel; kémiai jele O, atomsúlya 15. 96. valamennyi eddig ismert elemi test között a legnagyobb mennyiségben található és a legelterjedtebb; előfordul szabad állapotban a levegőben, amelynek kerek számban 1/6 részét teszi; ezenkívül alkotó része a víznek, amelyben 88. 8% O. van, számos ásványnak, kőzetnek, továbbá az állati és a növényi organizmusnak.

A légzőrendszer része. A levegő a felső és alsó légutakon keresztül jut a tüdőbe. A felső légutakhoz tartozik az orrüreg, a szájüreg, a garat és a gége, az alsó légutakhoz a légcső, a hörgőrendszer és mint légzőszerv a tüdő. A felső légutakban a levegő felmelegszik és párával telítődik.

Általános vérszegénység keletkezik, ha a teljes vérmennyiség csökken, például vérvesztés során, vagy ha csak a vörösvértestszám csökken, vagy a vörösvértestek festékanyagának, a haemoglobinnak a mennyisége kevesbedik meg. Általános tünet a bőr és a nyálkahártyák halványsága, amely azonban nem áll mindig arányban a betegség súlyosságával és egyéb betegség tünete is lehet. Az oxigénforgalom zavara miatt a szív és a légzőrendszer szenved és ha a zavar tartósan fennáll, maradandó elváltozásokat okozhat. További tünetek közé tartozhat a gyengeség, a fáradtság, a fejfájás, a szédülés stb. A panaszok attól is függenek, hogy lassan vagy hirtelen jött létre a vérszegénység. A vörösvértestek számának fogyásából keletkező vérszegénység oka egyes vitaminhiányokra, vashiányra vezethető vissza. A vészes vérszegénység tünetei nagyfokú sápadtság, körmök töredezettsége, hajhullás. Kiváltó oka felszívódási zavaron alapszik. A vörösvértestek képződéséhez szükséges egy olyan anyag, amely a külvilágból a tápanyagokkal a szervezetbe jut, és a gyomorfalon keresztül szívódik fel. Ennek az anyagnak a felszívódási képtelensége a vészes vérszegénység. Ilyen esetekben rendszerint a gyomornak valamilyen idült ártalma gátolja az anyag felszívódását. Ez az anyag a B12 vitamin.

Szabad szemmel nem látható, általában egysejtű vagy csak kisebb sejthalmazokba tömörült, de szövetekké még nem differnciálódott lények. Mikrobának tartjuk a még önálló anyagcserével nem rendelkező, sejtszintig nem fejlődött vírusokat is, amelyek az élő és élettelen világ határán állnak. Több közülük a sejtekben parazita módon szaporodik, sejten kívűl kikristályosítható.

Oxigénhiányos állapot.

Az ember percenként 16-szor átlag 0,5-0,5 l levegőt lélegzik be, ami óránként 480 l, naponként 12 köbméternek felel meg. A belélegzett levegő 21 % oxigént, 78 % nitrogént és 0,03 % széndioxidot tartalmaz. A többi vízgőz és elenyésző mennyiségű egyéb gáz.

A vörösvértestek által felvett oxigénmennyiség.

Az asztma az allergiás betegségek egyike; jellemzője, hogy a hörgők mindenféle külső ingerre különlegesen érzékenyek. Léteznek provokáló tényezők, az asztmás egyénnél azonban először különféle allergiás reakciók jönnek létre, vagy pl. akár egy szénanátha is lehet a kezdet, és fokozatosan alakul ki az asztma. Tünetei: a hörgők és a nyálkahártya különlegesen érzékennyé válik. Megduzzad, és sűrű váladékot termel, miáltal a hörgők beszűkülnek. Bizonyos faktorokra kimondott asztmás görcs alakulhat ki. Ám betegségnek vannak tünetmentes és hullámszerűen visszatérő fulladásos időszakai, amikor a légzésben az asztmás görcsök mellkasi sípolással, búgással nyilvánulnak meg. A kiváltó okok lehetnek: házi por, mikroorganizmusok, stb.

A szervezet allergiás reakcióit csökkentő készítmény.

Az Eustach-kürt elzáródása több okból kifolyólag is kialakulhat, amelynek következtében nem pótlódik a levegő a középfülbe (ahonnan ugye folyamatosan felszívódik), a dobhártya behúzódik, nem rezonál megfelelően, halláscsökkenés alakul ki. Ráadásul a feszes dobhártya igen fájdalmas is tud lenni. Egy idő múlva, ha az Eustach-kürt nem nyílik ki, savós váladék szaporodik fel a középfülben, amit savós középfülgyulladásnak (serosus otitis) vagy baro-otitisnek neveznek.

A felső álcsont ürege. Az arckoponya egyes csontjai légtartalmú, nyálkahártyával bélelt üreget zárnak magukba. Általuk az arckoponya nagyobb csontjai könnyebbé válnak. Legnagyobb közöttük a felső álcsont ürege, az úgynevezett Highmore - üreg vagy arcüreg.

Fő része a halántékcsont piramisában elhelyezkedő tégla alakú üreg, a dobüreg. Tartalma: izületesen kapcsolódó 3 hallócsontocska, szalagok, izmok és nyálkahártya képződmények. Feladata a dobhártyarezgések továbbítása a hallócsontocskák közvetítésével a belsőfülhöz. A középfülhöz soroljuk még a dobüreget a garattal összekötő vezetéket, a fülkürtöt is.

Bartolomeo Eustachio által felfedezett fülkürt, mely a közpfül és az orrgaratüreg közötti járat

A garat a szájüreg mögött elhelyezkedő függőleges üreg, mely felterjed a koponyaalapig, lefelé pedig a nyelőcsőben folytatódik. Azáltal, hogy összefüggésben áll a az orrüreggel és a szájüreggel, középső szakasza a lég- és emésztőutak közös részét képezi. A garat nyálkahártyával bélelt cső. Hátsó fala a gerincoszlopon nyugszik. Hátsó és oldalsó falát erős izmok képezik, elöl fent az orrüreg, lejjebb a szájüreg nyílik bele.

Az Eustach-kürt elzáródása több okból kifolyólag is kialakulhat, amelynek következtében nem pótlódik a levegő a középfülbe (ahonnan ugye folyamatosan felszívódik), a dobhártya behúzódik, nem rezonál megfelelően, halláscsökkenés alakul ki. Ráadásul a feszes dobhártya igen fájdalmas is tud lenni. Egy idő múlva, ha az Eustach-kürt nem nyílik ki, savós váladék szaporodik fel a középfülben, amit savós középfülgyulladásnak (serosus otitis) vagy baro-otitisnek neveznek.

0,1 mm vastag, közel kerek, 10-11 mm átmérőjű rugalmas hártya, mely a külsőfület a középfültől elválasztja. Élőben szürkés színű, rajta a középfül képletei áttűnnek. A dobhártyát a külső hallójárat felől a bőr, a dobüreg felől nyálkahártya fedi. Belső felszíne a kalapáccsal szorosan összenőtt. A dobhártya ezáltal kissé befelé domborodik, tölcsérszerűvé válik.

Az egyes szervek belső felszínét borító hámtakaró. Szerkezetét mindenkor a szerv működésének sajátossága szabja meg.

Az időzóna a Föld egyes területeinek azon része, amelynek időmérő eszközeit szinkronizálják, összehangolják, hogy azok azonos időt mutassanak (zónaidő vagy helyi idő). Ideális esetben az egyes időzónákat hosszúsági körök határolnák, valójában azonban az országhatárokhoz igazítják őket.

A jet lag az a jelenség, amikor egyik időzónából a másikba átrepülve felborul a normális napszaki ritmus. A belső időzítők, amelyek az alvást és az anyagcserét szabályozzák, az új világosság-sötétség viszonyok miatt kiesnek a ritmusból és több nap is eltelhet addig, amíg valaki hozzászokik az új ütemezéshez.

Különböző népek és országok közötti vallási, nyelvi, társadalmi és politikai különbségek összessége.

Éghajlati különbségekből fakadó hőmérsékleti és időjárási eltérések.

Tájékozódási zavarban szenvedő, szellemileg leépült beteg.

Élőhelyünknek megvan a maga sajátos éghajlata, klímája. A klíma befolyásolja a szokásainkat, öltözködésünket, életmódunkat. Ha olyan helyre kerülünk, amelynek más éghajlata van, az új tényezők kihatnak egész szervezetünkre. Az akaratunktól függetlenül működő vegetatív idegrendszer szabályozása mellett szervezetünk a megváltozott környezetben kis biztosítja az életfolyamatok zavartalanságát. Ez a folyamat az akklimatizáció.

Kiszáradás. A szervezet nagy mennyiségű folyadékvesztesége. Minél fiatalabb a szervezet, annál könnyebben veszít vizet, mert a sejtek közötti víztér gyermeknél jóval nagyobb, mint felnőtt korban. Több módon jöhet létre. Leggyakoribb a hányással, hasmenéssel bekövetkező vízveszteség, ilyenkor sókat is veszít a szervezet. Izzadás és szapora légzés, különösen lázas betegségekben szintén kiszáradáshoz vezethet. Tünetei a súlyesés, beesett szemek, száraz nyelv, cserepes ajkak.

A mágneses tér az elektromos és mágneses mezők által létrehozott, a tér teljességét betöltő hatásmező, mely elektromos töltéssel rendelkező részecskék mozgásából származik.

A tobozmirigyben termelődik a melatonin nevű hormon. A szervezet melatonin szintje normálisan megemelkedik, amikor odakinn besötétedik, s ez teszi az embereket álmosabbá.

A cirkadian dysrythmia megszokott napszaki ritmusunk szinte teljes felborulása olyan fizikai és pszichológiai stressz helyzetet teremt, amelynek megoldása, csökkentése csak tudatos tervezéssel, előkészületekkel lehetséges.

Tünetcsoport, tünetegyüttes.

A cirkadian ritmusok a szellemi és fizikai állapotunk napi, rendszeres, szabályos váltakozása, melyet a szervezet biológiai órája szabályoz. Ez a biológiai óra, amit az agyban suprachiasmaticus magnak (SCN) neveznek, gyakorlatilag két gombostűfejnyi agyi struktúrát takar, melyek összesen csaknem 20,000 idegsejtből állnak. A hypothalamus környékén, a látóidegek kereszteződése felett helyezkednek el. A fény, ami a szem ideghártyáját éri, a látóidegen keresztül jut el a biológiai órához. Ebből már gyanakodhatnak arra, hogy a fénynek nagy szerepe lesz a biológiai óra beállításában. Innen, az SCN-ből az információ különféle agyi régiókba jut el, beleértve a tobozmirigyet is, ahol a fény által keltett inger kikapcsolja a melatonin nevű hormon termelését. A szervezet melatonin szintje normálisan megemelkedik, amikor odakinn besötétedik, s ez teszi az embereket álmosabbá. Az SCN irányítja azokat a funkciókat, melyek az alvás-ébrenlét körforgásával együtt változnak. Ilyen például a testhőmérséklet, a hormonkiválasztás, a vizelet-elválasztás valamint a vérnyomás napi ingadozása.

Parapszichológiai és parapszichofizikai képességek és jelenségek összefoglaló elnevezése

Olyan személy, aki egy másik személyben előidézi a hipnózist, azaz a megváltozott, transz-szerű tudatállapotot.

A hipnotizőr által egy személyben létrehozott erősen szuggerálható álomszerű állapot.

Az indiai vallások aszketikus és meditatív technikáinak összefoglaló neve.

A parapszichológia azon feltételezése, mely szerint pszichés erők képesek anyagi dolgokat - tárgyakat - mozgatni, megváltoztatni.

Észleléssel kapcsolatos képzelgések.

A szuggesztiós ráhatás iránti fogékonyság, vagy sugalhatóság, befolyásolhatóság.

Megváltozott tudatállapot, melyet az emlékezet beszűlülése, bizonyos képzetek, reakiók, valamint testi változások is jellemezhet.

Az ember gondolkodási, akarati és rzelmi folyamatainak önmaga vagy mások általi befolyásolása. Főként hipnózis és tömegszuggesztió formájában.

Hipnózis után fellépő emlékezetkiesés.

Elmélyült gondolkodás, filozófiai vagy vallásos felismerések eszköze.

A poszthipnotikus szuggesztió hipnotizált személy általi végrehajtása.

A kétféle szuggesztív hallucináció. Az előbbiben részt vevő személy olyan tárgyakat lát, melyek valójában nincsenek jelen, az utóbbi képtelenné tesz a külvilág normális érzékelésére.

Hipnotizálható

Gumiharisnya. Gumírozott textilből készült harisnya. Rendszerint a végtagok érbetegségei, illetve az érbetegségek következtében fellépő vizenyők esetében viselik. A gumiharisnya anyaga rugalmasságánál fogva részben pótolja a visszerek megromlott működését, elősegíti a vér visszaáramlását a szív felé.

Artéria. A szív felől áramló, vér továbbítására szolgáló csőrendszer, amely az aortából elágazódó ereket foglalja magába. Ezek átmérője a szívtől távolodva mindinkább csökken. Szerkezetileg két fajtája különböztethető meg: az egyik típusban a rugalmas elemek, a másik típusban a simaizomsejtek vannak túlsúlyban. Rugalmasságuk a vér áramlását segíti, mert a beléjük került vér hatására kitágulva, majd összehúzódva a vér továbbjutását biztosítják. A gyüjtőér, vagy visszér a véna, a test különböző részeiről a vért a szív felé továbbítja. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végül is két nagyérbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért. A vénák fala vékony, túlnyomórészt simaizomsejtek alkotják. A vénákban a vér visszafolyásának megakadályozására billentyűk szolgálnak. Ezek vékony lemezek, melyek csapóajtó módjára működnek.

Az erekben vérrög, trombus keletkezik, mely az érpályában a keringést akadályozza. A thrombózis kialakulását különböző tényezők idézik elő. Az érfal sérülése, gyulladása, a vérkeringés meglassúbbodása és a vér alvadásának fokozódása segíti a vérrög kialakulását.

Kiszáradás. A szervezet nagy mennyiségű folyadékvesztesége. Minél fiatalabb a szervezet, annál könnyebben veszít vizet, mert a sejtek közötti víztér gyermeknél jóval nagyobb, mint felnőtt korban. Több módon jöhet létre. Leggyakoribb a hányással, hasmenéssel bekövetkező vízveszteség, ilyenkor sókat is veszít a szervezet. Izzadás és szapora légzés, különösen lázas betegségekben szintén kiszáradáshoz vezethet. Tünetei a súlyesés, beesett szemek, száraz nyelv, cserepes ajkak.

Az erekben vérrög, trombus keletkezik, mely az érpályában a keringést akadályozza. A thrombózis kialakulását különböző tényezők idézik elő. Az érfal sérülése, gyulladása, a vérkeringés meglassúbbodása és a vér alvadásának fokozódása segíti a vérrög kialakulását. A thrombus leszakadhat és elsodródhat, így embolia keletkezik.

A vérnek a véralvadásban fontos szerepet játszó alakos elemei. A trombocitában több olyan anyag található, amelynek szerepe van a véralvadásban és a vérzéscsillapításban. Ezek az anyagok a trombocita szétesése révén szabadulnak fel és fejtik ki hatásukat. Az erek sérülésekor a trombociták a sérült érfalhoz tapadnak, alakjuk megváltozik, felbomlanak és a véralvadást elősegítő anyagok szabadulnak fel. A széteső trombocitából érösszehúzó hatású anyag is felszabadul, ami szintén vérzéscsillapítóan hat. Trombocita hiányában a véralvadék laza.

Gyüjtőér, visszér, vivőér. A test különböző részeiről a vért a szív felé továbbító erek. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végülis két nagy érbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért.

A keringő vérben, az érpályán belül megalvadt vérrög keletkezhet. Létrejöhet a vénákban, az artériákban és a szív üregeiben. Szerkezete különböző lehet, attól függően, hogy a vér alkotóelemeinek milyen részét tartalmazza. A vérrög néha csak az ér falához tapadó vékony lemez, más esetekben az ér egész űrterét elzárhatja. Kialakulását különböző tényezők idézik elő. Az érfal sérülése, gyulladása, a vérkeringés meglassúbbodása és a vér alvadásának fokozódása segíti a vérrög kialakulását.

Az alsó végtag és a medence vénáinak elzáródása. Jellegtelen panaszokkal kezdődik, a lábikra húzó, ritkán görcsös fájdalma, indokolatlan fáradtságérzés, esetleg cyanosis, vizenyő megjelenése. Feszes, fényes bőr, a bőr meleg, a felületes vénák duzzadtak és tömöttebb tapintatú a végtag.

A mellkasröntgen a légzőszervi megbetegedések diagnosztikájának a legfontosabb eszköze.

A csont daganatos megbetegedései leginkább másodlagos tumorként fordulnak elő, ritka, hogy az elsődleges megjelenési helye a daganatnak a csont legyen. Tünetei az állandó csontfájdalom, duzzanat, a szomszédos izületek mozgáskorlátozottsága. Gyakran előfordul a spontán törés. Halálozási aránya 50 %-os a kemoterápiás kezelések és a besugárzás valamint a műtét ellenére.

A sugárdózis alapegysége az 1 Gy (Gray), ami az a sugárdózis, amelyet 1 kg tömegű anyag elnyel, ha vele állandó intenzitású sugárzás útján 1 J energiát közlünk. A nukleáris medicina azonban az ún. effektív dózissal számol - mértékegysége 1 Sv (Sievert) - ami a sugárzás fajtájának és a besugárzott terület anyagminőségének függvényében mutatja meg az adott dózis biológiai hatását. A háttérsugárzásból az emberi szervezetet érő effektív dózis évente mintegy 2 mSv (miliSv).

A hosszú, kontinensek közötti járatokon közlekedő gépek mind nagy magasságokban repülnek, ahol nagyobb a sugárterhelés is. Ebbe a csoportba az alábbi gépek tartoznak: Boeing 747SP, Boeing 747-400, Boeing 767-300ER, Airbus A340-200, MD-11.

Az emlő rosszindulatú daganata. Leggyakoribb megjelenési formája a fájdalmatlan, tömött, nem éles határú göb. Magasabb az előfordulási arány idős, először szülő nőkben, akiknek a családjában fordult már elő emlődaganat, vagy akik mellében már fordult elő más elváltozás. A daganat eleinte különálló, nem nyomásérzékeny, nem körülhatárolt, kifejezetten kemény ellenállás. Később a bőr, vagy az emlőbimbó behúzódik, a hónaljárokban megnagyobbodnak a nyirokcsomók, megnagyobbodik a mell is, bőrpír, fájdalmasság jelentkezik, a tumor a bőrrel, vagy a mellkasfallal is összekapaszkodik. Végső állapotban kifekélyesedés, nyirokcsomómegnagyobbodás, kardagadás egyéb távoli áttétek jelentkezhetnek. Az emlődaganat kiszűrhető ultrahangvizsgálattal vagy mammográfiával, ha ott valamilyen jellegű elváltozást fedeznek fel, abból szövettani mintát vesznek. Ha a rosszindulatú jelleg beigazolódik, elkezdik a megfelelő kezelést.

Földrajzban használatos mértékegység, mely egy adott hely Egyenlítőtől való távolságának észak-déli irányban való mérésére szolgál, mértékegysége a meridián fok.

A The Boeing Company (röviden Boeing) a világ legnagyobb, immáron több mint 80 éve működő amerikai, repülőgépgyártó gyártó vállalata.

A milliméteres és centiméteres hullámhossz tartományban észlelhető rádiósugárzás, mely a Világegyetem minden irányából egyenlő intenzitással érkezik. Más néven kozmikus háttérsugárzás, melynek döntő része a mikrohullámú frekvenciatartományba érkezik és legveszélyesebb eleme gamma-sugárzás, mely nagy frekvenciájú elektromágneses hullámokból áll. A gamma-sugarak előidézhetnek égési sebeket, rákot és genetikai mutációkat.

Egy adott, kisebb földrajzi területre speciálisan jellemző éghajlati viszonyok.

A dohányban levő alkaloid neve. Színtelen, vagy halványsárga méreg. A növénytermesztésnél rovarölő szerként, a gyógyászatban serkentőszerként alkalmazzák.

Oxygenium, nem fémes elem, amely vegyületeiben mindig mint két vegyértékű negatív gyök szerepel; kémiai jele O, atomsúlya 15. 96. valamennyi eddig ismert elemi test között a legnagyobb mennyiségben található és a legelterjedtebb; előfordul szabad állapotban a levegőben, amelynek kerek számban 1/6 részét teszi; ezenkívül alkotó része a víznek, amelyben 88. 8% O. van, számos ásványnak, kőzetnek, továbbá az állati és a növényi organizmusnak.

A betegség által okozott olyan jelenség, amely alapján a betegség felismerhető. A tünet lehet szubjektív és objektív. A szubjektív tüneteket a beteg észleli és elmondja, ezek a panaszok. Az objektív tüneteket az orvos a beteg megfigyelése, fizikális vizsgálata alkalmával észleli, vagy a különböző vizsgáló módszerekkel mutatja ki.

Az ember ivadéka a méhen belüli fejlődés idején.

Életmód, étkezés rendje, speciális étrend.

A malária a terhesség során mindig különösen veszélyes az anyára és a magzatra egyaránt. A legtöbb hatóság azt javasolja, hogy a terhes nő kerülje a nem létfontosságú utazásokat maláriával fertőzött területekre. Egyelőre a chloroquin, proguanil tartalmú gyógyszerek tűnnek a legveszélytelenebbnek a malária megelőzésére ebből a szempontból.

Gumiharisnya. Gumírozott textilből készült harisnya. Rendszerint a végtagok érbetegségei, illetve az érbetegségek következtében fellépő vizenyők esetében viselik. A gumiharisnya anyaga rugalmasságánál fogva részben pótolja a visszerek megromlott működését, elősegíti a vér visszaáramlását a szív felé.

Fertőző megbetegedések ellen mesterséges védettség két úton hozható létre. Beolthatjuk a csökkentett virulenciájú vagy elölt kórokozót a szerveztbe és a szervezet az immunitás létrehozásában tevőlegesen vesz részt. Ilyenkor aktív immunizálás jön létre. Ha kész ellenanyagot viszünk a szervezetbe, passzív immunizálásról beszélünk. Ebben az esetben az ellenanyagot egy másik szervezet termelte és azt annak vérsavójával juttatjuk a védeni kívánt szervezetbe.

Negyedév.

Malária kezelésére használt egyik legmodernebb gyógyszer. Közel-Kelet, Korea és Közép-Amerika területén fertőznek a chloroquin érzékeny plazmódiumok. Indiában már chloroquinnal szemben ellenálló törzsek vannak, tehát más gyógyszert (például proguanil) kell szednie, végül Afrikában, Dél-kelet Ázsiában, Dél-Amerikában élnek a legvadabb, úgynevezett “multidrug rezisztens” plazmódiumok, ahol a legmodernebb gyógyszerek mefloquin, Lariam is csak viszonylagos biztonságot jelentenek.

Különféle kórokozók gyógyszerekkel szembeni ellenállása. Ha rövid ideig és kis mennyiségben alkalmazzák a gyógyszert, az kedvez az ellenállás kifejlődésének és a betegség kiújulását eredményezheti. Rezisztens törzsek kialakulását eredményezheti a gyógyszerek gyakori és felesleges alkalmazása is.

A maláriás rohamok visszaszorítására, illetve megelőzésére szolgáló gyógyszer.

A levegő oxigéntartalmának, oxigénnel való telítettségének mértéke.

Ellenanyag tulajdonsággal rendelkező, kémiai szerkezet tekintetében egymással rokon fehérjék. Az immunglobulinok közé 5 vérfehérje tartozik: IgG (gamma G-globulin), IgA, IgM, IgD,és IgE. Az immunglobulin molekulák az immunfolyamatokban kettős funkciót töltenek be: kapcsolódnak az antigénnel és ezt követően úgynevezett effektorfunkciókat váltanak ki, amelyek eredménye a többi között az antigén elpusztítása. Az antigénnel való kapcsolódása részben az immunociták felületén jön létre, ahol az immunglobulin antigénfelismerő receptorokként találhatók, részben pedig a plazmasejtek által termelt és a vérbe kerülő ellenanyagokként reagálnak az antigénnel. Funkciójukat tekintve az egyes immunglobulinok bizonyos mértékben eltérnek egymástól. A baktérium-ellenes, a vírusok ellen termelődő ellenanyagok túlnyomó része IgG. Antigénekre először átmenetileg IgM típusú ellenanyagok képződnek, ezek helyét azonban rövidesen az IgG típusúak foglalják el és ha az adott antigéninger újból éri a szervezetet, mindig IgG típusú ellenanyag képződik. IgA nagyobb mennyiségben található a nyálban, bélnedvben. Az allergiás reakciókban elsősorban az IgA és IgE típusú ellenanyagok vesznek részt.

Az aktív immunitás elérésére készített oltóanyagokat gyűjtőnéven vakcinának nevezik. Az elnevezés Jenner felfedezéséből származik, aki megfigyelte, hogy a tehenek himlőjével fertőzött tehenészek nem kapják meg az emberi himlőt. A vakcina elnevezés a himlőoltóanyga nevéből származik (vacca latinul tehén). Az élő vakcinák mesterségesen gyengített virulenciájú élő mikroorganizmusokat tartalmaz. Az elölt vakcinák hővel vagy valamilyen fertőtlenítőszerrel elölt baktériumokat tartalmaz.

Mocsárláz, váltóláz. A betegség nevét az olasz "rossz levegő"-ről kapta, mert főleg mocsaras, rossz levegőjű területeken jelentkezett. Ma tudjuk, hogy azért, mert terjesztőjének, a szúnyognak elszaporodásához mocsárra, álló vízre van szüksége. Kórokozója a plazmódium, amelynek bizonyos törzsei az emberi, mások az állati maláriát okozzák. Az emberi maláriát több plazmódiumfaj idézi elő. 1. Plasmodium vivax a jobb indulatú, harmadnapos lázat. 2. Plasmodium malariae a negyednapos lázat. 3. Plasmodium falciparum a rosszindulatú, trópusi harmadnapos lázat. 4. Plasmodium ovale, amely ritkábban fordul elő, szintén harmadnapos lázat okoz. Előfordulhat néha kettős fertőződés. A plazmódiumot a maláriás beteg véréből kizárólag az Anopheles szúnyog közvetíti az egészséges emberre. A maláriaplazmódiumot a szúnyog nyálával oltja be a szervezetbe. A malária lappangási ideje változó. Harmadnapos láz esetén kb. 14 nap. A beoltott plazmódium a vörösvértestekbe furakodik és azokban jellegzetes alakot vesz fel. A vörösvértestekben fokozatosan fejlődve, 48 vagy 72 óránként egyszerre érve be, szétrobbantják a vörösvértesteket, kirajzanak és újabb vértestekbe furakodnak. Az egy időben történő szétesésre a beteg hidegrázással és lázrohammal reagál. Pár óra múlva erős izzadás közben a beteg láza leesik és a következő rohamig jobban érzi magát. 2-3 hónap múlva a rohamok szabálytalanná válnak, a folyamat krónikus lesz.

Baktérium által okozott megbetegedés, mely rágcsálókról vagy szárnyasokról terjed emberre. Ha terhes asszony fertőződik, önmaga csak enyhe tünetben szenved, de méhlepényen átterjedő fertőzés a magzatban súlyos károsodást okoz. Korai terhességnél elvetélés következhet be. Tünetei influenzaszerűek.

Az emberi maláriát a Plasmodium család 4 faja okozza, ezek egyike a Plasmodium falciparum. A fertőzések nagy részéért ez a faj a felelős. Fertőzéskor a májon belül csupán egyetlen szaporodási ciklus megy végbe. A máj fertőzöttségi állapota 4 héten belül spontán megszűnik. Ezt követően a szaporodás a vörösvértestekre korlátozódik. Így ha a kezelés a vörösvértestekből ezeket a fajokat kiírtja, a beteg meggyógyul. Lappangási ideje 12 nap. Kezeletlen esetekben a P. falciparum fertőzések rendszerint 6-8 hónapon belül spontán gyógyulnak, de akár másfél évig is fennállhatnak. A Plasmodium falciparum fertőzés súlyosabb, mint a többi faj által okozott, nagy gyakorisággal jelentkeznek súlyos vagy halálos szövődmények.

Antibiotikum. Kismedencei gyulladásokban, Lyme kórban, maláriában, utazóknak megelőzésre és syphilisben alkalmazzák leginkább.

A fogamzástól a szülésig terjedő kb. 280 nap, amely alatt a magzat olyan fejlődési fokot ér el, hogy megszületése után alkalmas önálló életre.

Oxygenium, nem fémes elem, amely vegyületeiben mindig mint két vegyértékű negatív gyök szerepel; kémiai jele O, atomsúlya 15. 96. valamennyi eddig ismert elemi test között a legnagyobb mennyiségben található és a legelterjedtebb; előfordul szabad állapotban a levegőben, amelynek kerek számban 1/6 részét teszi; ezenkívül alkotó része a víznek, amelyben 88. 8% O. van, számos ásványnak, kőzetnek, továbbá az állati és a növényi organizmusnak.

Kisgyermekek számára szükséges mozgásmennyiség.

Babák biztonságos szállítására kifejlesztett, gépkocsikba utólag beszerelhető ülésfajta. Több fajtájuk kapható, általában korcsoport és testtömeg szerinti kategóriáknak megfelelően.

Olyan levegőnél nehezebb közlekedési eszköz, amely a föld atmoszférájában, merev felületek és a levegő reakcióerejéből (sebességéből) keletkező felhajtóerővel a repülési magasság és irány megváltoztatására illetve megtartására képes, jellemzően motor vagy hajtómű segítségével, azaz kontrollált repülésre képes.

Az 1. életév betöltéséig a gyermeket csecsemőnek nevezik. Maga a szó a szoptatás időszakára szolgál.

A simethicone hatásmechanizmusa leegyszerűsítve, hogy a gázzal teli belekben a gázhólyagokat szétoszlatja.

Kiszáradás. A szervezet nagy mennyiségű folyadékvesztesége. Minél fiatalabb a szervezet, annál könnyebben veszít vizet, mert a sejtek közötti víztér gyermeknél jóval nagyobb, mint felnőtt korban. Több módon jöhet létre. Leggyakoribb a hányással, hasmenéssel bekövetkező vízveszteség, ilyenkor sókat is veszít a szervezet. Izzadás és szapora légzés, különösen lázas betegségekben szintén kiszáradáshoz vezethet. Tünetei a súlyesés, beesett szemek, száraz nyelv, cserepes ajkak.

Különböző, nagy sebességű áramlások találkozásakor fellépő, olykor kiszámíthatatlan fizikai kölcsönhatás.

Tenyérnyi széles, csattal rögzíthető öv, amely a személygépkocsiban ülőket összeütközés esetén megvédi a kieséstől és az előrebukástól.

Az egyes szervek belső felszínét borító hámtakaró. Szerkezetét mindenkor a szerv működésének sajátossága szabja meg.

Olyan üveg, melynek száján egy gumikúp van nyílással, a csecsemőket etetik belőle.

A szervezet allergiás reakcióit csökkentő készítmény.

1 vagy több ml űrtartalmú, leforrasztott üvegedényke, amelyben a rendszerint befecskendezésre szolgáló gyógyszeres oldat csíramentesen tartható. A fecskendőbe való felszívás előtt az ampullát reszelővel feltörik, vagy a gumiburkot felszúrják.

A külső elválasztású hasnyálmirigy szövetében különleges, szigetszerűen elrendezett sejtcsoportokat találunk, ezek a Langerhans szigetek. A Langerhans sziget belső elválasztású mirigy, hormonja az inzulin, amely a cukoranyagcserét szabályozza. A májban és az izmokban inzulin hatására keletkezik glikogén a cukorból. A cukrot az izom csak glikogén formájában tudja felhasználni munkájához.

A cukorbetegségben szenvedők számára nélkülözhetetlen eszköz. A napi vércukorszint mérésére alkalmas eszköz, segítségével beállítható a szükséges inzulinmennyiség.

Cukorbetegséggel, cukorbetegek kezelésével, gyógyszerelésével foglalkozó szakorvos.

Cukorbetegek életvitelének megkönnyítésére szolgáló készülék. A cukorbeteg számára szükséges inzulinmennyiség beállításával a megfelelő adagot juttatja a beteg szervezetébe.

Anyagcsere-betegség. Lényege, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt szénhidrátot egyáltalán nem, vagy csak részben képes értékesíteni. Azáltal, hogy a szövetek nem tudják a cukrot felhasználni, az felszaporodik a vérben. A vérben felszaporodott cukrot a vese kiválasztja, ezért a cukor megjelenik a vizeletben is, holott normális esetben a vizelet nem tartalmaz cukrot. A cukor oldásához folyadékra van szükség. Minél több cukrot választ ki a vese, annál több a cukor oldásához szükséges folyadék mennyisége. A vese által kiválasztott cukor mennyiségével arányosan megnő a vizelet mennyiségének feltűnő megszaporodása. A cukor elégése és felhasználása bonyolult folyamat, amelyben a hasnyálmirigy hormonja, az inzulin játszik nagy szerepet. A cukorbetegség keletkezésében is nagy jelentősége van az inzulin hiányának. A cukorbetegségnek nem csak az inzulin hiánya lehet az oka, hanem az agyalapi mirigy rendellenes működése és az anyagcserefolyamatok lefolyásának egyéb rendellenessége. A cukorbetegség különböző szövődményekkel járhat.

3 csoportba oszthatók: 1. Immundefektusok: teljesen vagy részben hiányzik a reaktívitás, így a külső károsító hatások szabadon érvényesülhetnek (mérgek, mikrobák). 2. Autoimmun betegségek: Megzavarodik az immunrendszer önfelismerő képessége és reagál a saját antigenek ellen. 3. Heteroimmun betegségek: ezek a "nem saját" antigenek antigenek elleni immunreakció által. Ide tartoznak a különböző allergiás megbetegedések.

A vér az erekben folytonos áramlásban van. A vérkeringés központja a szív, amely szívó-nyomó szivattyúhoz hasonlóan működik.

Mikroorganizmusok. Szabad szemmel nem látható, általában egysejtű vagy csak kisebb sejthalmazokba tömörült, de szövetekké még nem differnciálódott lények. Mikrobának tartjuk a még önálló anyagcserével nem rendelkező, sejtszintig nem fejlődött vírusokat is, amelyek az élő és élettelen világ határán állnak. Több közülük a sejtekben parazita módon szaporodik, sejten kívűl kikristályosítható.

Gyüjtőér, visszér, vivőér. A test különböző részeiről a vért a szív felé továbbító erek. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végülis két nagy érbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért.

Oxygenium, nem fémes elem, amely vegyületeiben mindig mint két vegyértékű negatív gyök szerepel; kémiai jele O, atomsúlya 15. 96. valamennyi eddig ismert elemi test között a legnagyobb mennyiségben található és a legelterjedtebb; előfordul szabad állapotban a levegőben, amelynek kerek számban 1/6 részét teszi; ezenkívül alkotó része a víznek, amelyben 88. 8% O. van, számos ásványnak, kőzetnek, továbbá az állati és a növényi organizmusnak.

A koszorúserek elzáródása miatt a két elzáródott eret átültetett szövettel hidalják át, így biztosítva a szabad véráramlást.

Latin szó, jelentése méreg. Kórokozó, mely a baktériumoktól eltérően nem tekinthető élőlénynek. Egysége a virion, melynek leglényegesebb alkotórésze egyféle nukleinsav (DNS vagy RNS), amely fehérjéből álló jellegzetes kristályszerű tokba van bezárva. Egyes virionok tartalmaznak ugyan enzimet, de egyik sem olyat, amely a vírust önálló anyagcserére vagy éppen szaporodásra képessé tehetné. A virion addig fertőzőképes, amíg megvan a lehetősége arra, hogy nukleinsav tartalma változatlan állapotban az adott vírus iránt fogékony sejt belsejébe jusson. A nukleinsav a sejtbe jutás folyamán vagy a sejten belül megszabadul burkaitól és - lényegében úgy, mintha a sejt saját nukleinsavkészletéhez tartozna - információt ad át a sejtnek a vírus szaporodásához szükséges enzimek és egyéb fehérjék termelésére. Ellenállásuk hővel szemben változó.

Elektrokardiogram. A szív elektromos áramának ingadozásáról készített görbe.

A szívizomnak kisebb-nagyobb területen hevenyen létrejövő elhalása. Oka, hogy a szívizom vérellátása egy területen hirtelen elégtelenné válik. Ez leggyakrabban úgy jön létre, hogy a szivet ellátó koszorúsér egyik ágában vérrög keletkezik, amely elzárja a vér útját. Elmeszesedett erek belső felülete elveszti eredeti simaságát és ez a folyamat megkönnyíti a vérrög képződését. A szívizomelhalás kisebb-nagyobb területre terjedhet ki. Tünetei: hirtelen támadó szegycsont mögötti fájdalom, amely a bal karba és a lapocka alá sugárzik. Néha nehézlégzés társul a fájdalomhoz, máskor verejtékezés, hideg végtagok, eszméletvesztés. A megelőzésében a táplálkozásnak is jelentős szerepe van.

Tüdőgyógyász.

Az asztma az allergiás betegségek egyike; jellemzője, hogy a hörgők mindenféle külső ingerre különlegesen érzékenyek. Léteznek provokáló tényezők, az asztmás egyénnél azonban először különféle allergiás reakciók jönnek létre, vagy pl. akár egy szénanátha is lehet a kezdet, és fokozatosan alakul ki az asztma. Tünetei: a hörgők és a nyálkahártya különlegesen érzékennyé válik. Megduzzad, és sűrű váladékot termel, miáltal a hörgők beszűkülnek. Bizonyos faktorokra kimondott asztmás görcs alakulhat ki. Ám betegségnek vannak tünetmentes és hullámszerűen visszatérő fulladásos időszakai, amikor a légzésben az asztmás görcsök mellkasi sípolással, búgással nyilvánulnak meg. A kiváltó okok lehetnek: házi por, mikroorganizmusok, stb.

Gyüjtőér, visszér, vivőér. A test különböző részeiről a vért a szív felé továbbító erek. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végülis két nagy érbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért.

Magas nyomású, ionizált oxigén tárolására szolgáló aluminiumból készült újrtatölthető palack.

Olyan szerkezet,amely a szív fibrillációját, rendellenes működését mgszünteti. A szívműködés zavarának egyik formája az úgynevezett fibrilláció, amikor is a pitvarok és a kamrák nem erőteljesen és ütemesen húzódnak össze, hanem a szívizom rostjai szabálytalan rángásokat végeznek, amely a vérkeringést fenntartani nem tudja, ez a szerkezet ennek megszűntetésére alkalmas.

Szorongató fájdalom.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

A szívvel, annak megbetegedéseivel, gyógyításával foglalkozó orvos.

Gyűjtőnév, mellyel az emberi szervezetet érő erős, károsodást előidéző megterheléseket összegzi.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

Magában a szívben keletkező inger, amely a szívizmot összehúzódásra bírja. Az inger képződésének helyét ingerképző helynek nevezzük. Normális körülmények között az inger az elsőrendű ingerképző helyen keletkezik. Ez a jobb pitvarban van, az úgynevezett szinuszban, ezért szinuszcsomónak is nevezik. A szinuszcsomó tehát a normális ütemszabályozó. Kóros körülmények között a szinuszcsomó elpusztulhat. Ennek pótlására olyan készüléket szerkesztettek, amely a szív normális ingerének megfelelő szaporaságú és erősségű elektromos ingert képez. A szerkezetet elem tartja működésben.

Az erek szűkült, elzáródott szakaszainak tágítása, megtísztítása az elzáródást okozó anyagtól.

A keringő vérben, az érpályán belül megalvadt vérrög keletkezhet. Létrejöhet a vénákban, az artériákban és a szív üregeiben. Szerkezete különböző lehet, attól függően, hogy a vér alkotóelemeinek milyen részét tartalmazza. A vérrög néha csak az ér falához tapadó vékony lemez, más esetekben az ér egész űrterét elzárhatja. Kialakulását különböző tényezők idézik elő. Az érfal sérülése, gyulladása, a vérkeringés meglassúbbodása és a vér alvadásának fokozódása segíti a vérrög kialakulását.