A trópusi betegségek

A trópusi betegségek (nevükből adódóan) szinte kizárólag a trópusi, szubtrópusi térségekben fordulnak elő, a világon másutt ritkák vagy legalábbis nem hétköznapiak. Egy részüket meglehetősen nehéz megelőzni, megjelenésüket, terjedésüket kordában tartani főleg a klíma, a szegénység, és a kezdetleges higiéniai körülmények miatt.

A maláriáról röviden

Bár a betegség gyógyszeres kezelése, a megelőzés és az egyre modernebb rovarirtó szerek segítségével a maláriát a nyugati félteke legnagyobb részéről sikerült kiirtani, ezek az erőfeszítések, például Ázsiában nem voltak ilyen eredményesek. Ebben a térségben mind a fertőzést okozó paraziták, mind az őket hordozó szúnyogok ellenállónak bizonyultak a legtöbb, általánosan használatos szerre. A trópusi területeken ennek megfelelően kb. 200 millió maláriával fertőzött beteget tartanak nyilván. A Szaharától délre eső térségben évente kb. 1 millió 5 éven aluli gyermek hal meg maláriában.

A schistosomiasisról röviden

A schistosomiasis sosem volt hétköznapi betegség a mérsékelt égövben, mégis világszerte kb. 125 millió embert érint, akiknek 20%-a válik részlegesen rokkanttá a betegség miatt. Egy új gyógyszer, a praziquantel ígéretes eredményekkel gyógyítja a schistosomiasist.

A filariasisról, a Leishmaniasisról és a tuberkulózisról röviden

A filariasis is a trópusokra jellemző kórkép, melyet féreglárvák okoznak. Leishmaniasis protozoon fertőzés eredménye. Ázsiában és Afrikában fordul elő, és károsítja a belső életfontosságú szerveket is. Bár a tuberkulózis gyakorlatilag a fejlett országokban már alig fordul elő, a világ másik felén az egyik legfontosabb közegészségügyi problémának számít. Évente csaknem félmillió ember haláláért felelős, akik 75%-ban ázsiaiak.

A trypanosomiasisról röviden

Ismertebb kórkép lehet (Rejtő Jenő műveiből) a trypanosomiasis, más néven álomkór, melyet egysejtű, primitív paraziták okoznak. Az álomkórnak csak Afrikában (az Egyenlítőtől északra és délre a 20. szélességi fok közötti sávban) mintegy 10 millió fertőzött betegét regisztrálták. A betegség terjesztéséért felelő cecelégy irtása nagyban segítheti a küzdelmet a kór ellen. A betegség Dél-Amerikai formáját rablópoloskák terjesztik. A Chagas-kór kevésbé veszélyes, vagyis kevesebben halnak bele, mint az eredeti afrikai formába. Gyakorlatilag Dél-Amerika minden országában előfordul, bár eltérő gyakorisággal. Mintegy 7 millió fertőzöttet regisztráltak, s a betegség 10%-ban halálos.

A Burkitt limfómáról röviden

A daganatos betegségek két fajtája, a Burkitt limfóma (a nyirokrendszert megtámadó kór) és a májrák szintén gyakori Afrikában és Ázsiában. Azt gondolnánk, hogy ezeknek a betegségeknek nincs köze a mikrobákhoz. Pedig a Burkitt limfóma előfordulásakor kimutatható a korai gyermekkorban elszenvedett súlyos vírusinfekció és a felnőttkori malária kombinációja. A májrákos esetekben többnyire megjelenik a korábban elkapott Hepatitis B vírus által okozott fertőzés is. Nem sokan tudják, hogy a trópusi országokban több, mint 25 millió ember vakul meg megelőzhető betegségek által. Ebbe a csoportba tartozik például a xerophtalmia, az A vitamin hiány, onchocerciasis, vagy a filárialárva okozta Loa loa nevű bőrfertőzés, mely a megbetegíti a szem kötőhártyáját is. A trachoma, amely krónikus kötőhártya-gyulladás talaján alakul ki, melyet a Chlamydia trachomatis idéz elő. Ez utóbbit legyek is terjeszthetik, de a fertőzés közvetlen “szoros” emberi kapcsolatok útján is terjed.

A lepráról röviden

A lepra szintén gyakrabban fordul elő a trópusi éghajlaton, mint a mérsékelt égövben. A világon kb. 11 millió ember szenved ebben a kórban. A fertőzött területeken nagyon sok súlyos leprás beteg már nem kezelhető az elsőként bevezetett gyógyszerekkel, és újabb, drágább gyógyszerek bevetésével próbálják a betegséget megállítani.

A 10 leggyakoribb trópusi betegség

A trópusokon előforduló, 10 leggyakoribb betegséget, kórokozót, melyek miatt a turistáknak komolyabb egészségügyi problémájuk jelentkezett, holland kutatók az alábbiakban jelölték meg (egy esetben holtverseny van):

1. Malária

2. Bőr streptococcus fertőzése

3. Dientamoeba fragilis

4. Giardia lamblia

5. Entamoeba histolytica

6. Campylobacter

7. Schistosoma

8. Shigella

9. Larva migrans cutanea

10. Filaria

11. Echinococcus

Általában azonban a trópusi területeken megjelenő legfontosabb betegségek közül a következőket emelhetjük ki: Dél-kelet Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában a malária, schistosomiasis, lepra, filaria fertőzések, trypanosomiasis, és a leishmaniasis a statisztikák szerint a leggyakoribb (beleértve a helybelieket és a turistákat is érintő betegségeket!).

A trópusi betegségekről link

Súlyos vírusfertőzések

Végül megemlítendő, hogy számos, súlyos vírusfertőzést találtak az 1970-es évektől kezdődően a trópusi térségekben. A világsajtóból, filmekből ismert betegségek között biztosan ismerősnek cseng az ebola, a lassa, a bunya, a chikungunya láz, melyek többsége vérzéses lázat okoz, mely többnyire halállal végződik. Megnyugtatásul jegyeznénk meg, hogy ezek a betegségek viszonylag ritkák. A flavivírus család egyik tagja okozta betegség, a Dengue láz már sok éve ismert ugyan, de az utóbbi időben kezdett el rohamosan terjedni a karibi térségben és Mexikóban. A trópusi területeken felbukkanó betegségek megjelenése összefüggésben van a térségben tapasztalható szegénységgel, az elégtelen higiéniás körülményekkel éppúgy, mint a klimatikus tényezőkkel. Az alacsony nemzeti össztermék miatt ezen országok nem tudják megvásárolni a drága, nagy tömegben szükséges védőoltásokat, melyekkel megelőzhetnék a poliomyelitist (járványos gyermekbénulás), kanyarót vagy sárgalázat. A régió szegény országaiban élő 80 millió gyermek közül csak 10%-uk kapott védőoltást a diftéria, szamárköhögés, vagy tetanusz ellen, és ezek azok az országok, melyek nem tudnak gyógyszereket szétosztani a rászorulók közt a tuberkulózis és a lepra leküzdése ellen sem. A szegénységből ered, hogy ugyanezen területeken a lakosság nagy része alultáplált, ami szintén elősegíti a fertőző betegségek felbukkanását, és gyors terjedését. Az elégtelen higiéniai körülményeknek köszönhetően jelenik meg a térségekben újra és újra a kolera, melynek kórokozója egyértelműen a fertőzött szennyvízzel terjed, vagy a schistosomiasis, melynek köztes gazdája, egy csigafajta, szintén az édesvizekben, szennyvizekben él. A klimatikus viszonyok közvetve is szerepet játszanak a fertőző betegségek mind súlyosabb formában történő megjelenésében, gyors terjedésében. Azon az éghajlaton lényegesen kevesebb és rosszabb minőségű mezőgazdasági termény takarítható be, ami az alultápláltságot csak fokozza. A klíma közvetlenül is hozzájárul a betegségek terjedéséhez azáltal, hogy a meleg, párás, nyirkos esőerdők a kedvenc élőhelyei a legyeknek, szúnyogoknak, melyek a maláriát, sárgalázat, trachomát, álomkórt (trypanosomiasist) terjesztik.