Az Aedes aegypti afrikai eredetű, kozmopolita szúnyogfajta, amely az Egyenlítőtől északra és délre, a trópusi, szubtrópusi éghajlaton egyaránt elterjedt és számos ismert trópusi betegség terjesztője.

Afrika a Föld második legnagyobb és második legnépesebb kontinense. Területe a part menti szigetekkel együtt nagyjából 30 300 000 km², így a Föld felszínének 5,9%-át, a szárazföldek területének pedig 20,3%-át teszi ki. 52 országában több mint 900 millió ember él, amely a Föld népességének több mint 12%-a.

A szürkéssárga afrikai méh (Apis adamsonii) vadonban él, az afrikai kontinens egész területén megtalálható, kivéve Algirt és Egyiptomot, Afrika mellett egyes dél-amerikai területeken, és az USA déli államaiban is előforduló méhek az egyik legagresszívabban támadó méhcsoport, méreganyagaik durvább allergiás jelenségeket provokálhatnak, tömeges támadásuk gyakrabban fordulhat elő, és sokkal veszélyesebb.

Az idegrendszer központja, mely a koponyában helyezkedik el, fontosabb részei: nyúltagyvelő, híd, kisagy, nagyagy, középagy.

A lágyagyhártyák lobos folyamata. Keletkezésében vírusok és baktériumok játszanak szerepet. Tünetei: fejfájás, tarkómerevség, a fej mozgása közben jelentkező fájdalmak, magas láz, hányás. A diagnózis felállítására gerinccsapolást és a nyert folyadék laboratóriumi vizsgálatát szokták elvégezni. Különböző formái ismertek. A járványos agyhártyagyulladás kórokozója a meningokokkusz, mely az orr- és garatüregben betegség nélkül is gyakran kimutatható. Az általános tüneteken kívűl tudatzavar, eszméletlenség támadhat és súlyos esetekben néhány óra alatt halálos szövődmény alakulhat ki. A betegség légutakon át terjed. Az egyéb baktériumok által előidézett agyhártyagyulladás a közvetlen környék, a középfül, az orrmelléküregek gyulladásának terjedése, vagy a vér által tovasodort baktériumok útján keletkezhet. Különleges formája a tbc-s agyhártyagyulladás, látászavarokat okozva az agyalapon jelentkezik. A szerózus agyhártyagyulladást vírusok okozzák. Az agyvíz felszaporodásával járó, rendszerint jóindulatú, gyorsan lezajló betegség. Agyhártyagyulladás már a méhen belüli életben is támadhat, rendszerint agyvelőgyulladással szövődve.

Különböző kórokozók hozhatják létre. Nagy részük vírusfertőzés kapcsán fejlődik ki. A vírusok az orr-garat üregekből kerülnek az idegek mentén az agyvelőbe. Okozhatják a koponya üregrendszereiben kifejlődő gennyes folyamatok is, ilyenkor az agyhártyán keresztül vagy a véráram útján fertőződik az agyállomány és sok esetben agytályog is kialakul. Veszett kutya harapása, kullancscsípés és néha oltás után is támadhat. Előfordul, hogy az egész agyállomány érintett a gyulladásban, máskor viszont az agynak csak körülhatárolt területein jelentkezik. A gyulladás hatására az agy idegsejtjei elpusztulnak és az általuk végzett idegműködés károsodik vagy kiesik. A klinikai tünetek kialakulása attól függ, hogy milyen területen zajlik le a gyulladás. Gyógyítása főleg tüneti kezelésből és egyes esetekben antibiotikumok adásából áll. Kimenetele változó, gyakoriak a teljesen gyógyult esetek, máskor egész életre szóló bénulások, vagy más kiesési tünetek maradhatnak vissza.

A hosszú, kontinensek közötti járatokon közlekedő gépek mind nagy magasságokban repülnek, ahol nagyobb a sugárterhelés is. Ebbe a csoportba az alábbi gépek tartoznak: Boeing 747SP, Boeing 747-400, Boeing 767-300ER, Airbus A340-200, MD-11.

Élőhelyünknek megvan a maga sajátos éghajlata, klímája. A klíma befolyásolja a szokásainkat, öltözködésünket, életmódunkat. Ha olyan helyre kerülünk, amelynek más éghajlata van, az új tényezők kihatnak egész szervezetünkre. Az akaratunktól függetlenül működő vegetatív idegrendszer szabályozása mellett szervezetünk a megváltozott környezetben kis biztosítja az életfolyamatok zavartalanságát. Ez a folyamat az akklimatizáció.

A már megbetegedett, vagy nagy valószínűséggel fertőzött szervezet megsegítésére történik. A fertőzés gyanúja esetén, a lappangási idő alatt oltással bevitt vírus még a fertőzés útján bekerült vírusok elszaporodása előtt ellenanyag képzést indít meg a szervezetben.

Moszatok. Ősi, egyszerű felépítésű, sejtmaggal rendelkező, a természetben mindenütt megtalálható növények, amelyek alig differenciáltak. Nagyobb részt önálló táplálkozású, fototrop szervezetek. Egy részük sötétben is fedezni tudja energiaszükségletét kemoszintézis útján. Részben egysejtűek, részben fonalas vagy telepes szerveződésüek. Vegetatív, ivartalan és ivaros szaporodásúak. Mint állati tápanyag is jelentősek. Az algák nagy mennyiségű fehérjét tartalmaznak, illetve emberi fogyasztásra is alkalmas táplálékot is képesek előállítani.

Az állatkísérletek során a beteg embert a beteggé tett állat helyettesíti. Ha állatkísérletben sikerül az emberi megbetegedéssel azonos kórkép létrehozása, a kísérleti állatok megadják a lehetőséget arra, hogy a kórképet kifejlődésének egyes stádiumaiban is pontosan tanulmányozzák és kezelésére hatásos gyógyszert találjanak. Gyógyszerek mellékhatásainak vizsgálatára, új vizsgáló- és műtéti eljárások biztonságos és megbízható kivitelezésének keresésére ugyancsak az állatkísérletek biztosítják a lehetőséget.

Csak az állatokat megbetegítő kórokozó, ezek mutációjuk révén az emberre is fertőző lehet.

Az allergia az immunrendszer túlzott reakciója. Az allergiával küzdő emberek immunrendszere a normálisnál erősebb választ ad egy vagy több, a környezetben megtalálható anyagra. Ezen anyag(ok) - allergének - egészséges emberben semmilyen reakciót nem váltanak ki, a szervezet ártalmatlannak tekinti őket. Az allergiás szervezet ezzel szemben ártalmas anyagként ismeri fel őket, és védekezően lép fel ellenük. Az allergiás betegségek nagyon gyakoriak. Fejlett országokban, így hazánkban is a lakosság 15-20 %-a szenved valamilyen allergiás megbetegedésben.

Immunfolyamat, amelyben az antigén hatására olyan specifikus ellenanyag képződik, amely a szervezetet az antigénnel szemben érzékennyé teszi, szenzibilizálja. Az antigén újabb behatolása esetén a túlérzékeny szervezet másképpen válaszol, mint egyéb immunfolyamatokban. Az immunválasznak ezt a formáját nevezzük allergiás reakciónak.

Trópusi betegség. Okozója a Tripanoszóma családba tartozó élősdi, melyet a cecelégy terjeszt. A légy csípése útján a kórokozó a vérbe kerül, majd megtelepszik a nyirokcsomóban és az agyban. A légy csípése után a lappangási idő 2-3 hét, azután lázas keletkezik és ezt követi az úgynevezett álomkóros szak. A betegségnek ebben a stádiumában a beteg feledékennyé, közönyössé válik, végtagjai remegnek, aluszékony lesz (az aluszékonyság azután állandósul), rendezetlen mozgások jönnek létre. Az állapot súlyosbodásával a betegség halálhoz is vezethet. Hazánkban nem fordul elő. Az álomkórt kemoterápiás szerekkel gyógyítják.

Méreganyagokat termelő baktériumok.

A kagylók okozta mérgezéses, fertőzéses betegségeket négy nagy csoportba oszthatjuk: a bénulásos mérgezések (PSP), idegrendszert érintő mérgezések (NSP), hasmenéses formák (DSP) és az amnesticus mérgezés (ASP).
Mind a négy tünetegyüttesben megtalálhatók közös jellemvonások, és elsősorban az úgynevezett kétlemezes kagylókra (mussels, clams, oysters és scallops) jellemzők. Ezekben a kagylókban ugyanis megtalálható egy speciális "filter", mellyel a tengervízből kiszűrik az apró algákat, planktonokat, melyekből a toxinok a kagylókba kerülnek, s feldúsulnak.
A toxinok, melyek ezekért a mérgezésekért felelősek, vízoldékonyak, hő- és savstabilak, és a hagyományos konyhatechnikai eljárásokkal nem inaktiválhatók. A négyféle fertőzésért négy különböző toxin tehető felelőssé. A saxitoxin (PSP-ben) gátolja az ideg-izom kapcsolatban működő Na-csatornák működését. A brevetoxinok (NSP-ben) hasonlóképpen hatnak, mint a ciguatoxin, az izmok és az idegek Na-ion csatornáit stimulálják. Az ocadic sav (DSP-ben) a bél egyik sejtrétegében növeli meg annak áteresztő képességét, ezáltal okoz hasmenést. A domoic sav (ASP-ben) szerkezetileg nagyon hasonlít a szervezet egyik fontos ideg ingerület átviteli anyagára (neurotranszmitterére), a glutaminsavra. Emiatt olyan agyi struktúrákhoz kötődik, melyekhez a glutaminsav, és idegi depolarizációt eredményez. Az amygdala és a hyppocampus egyes területeinek elhalásához vezet a mérgezés.

A széles spektrumú penicillinek csoportjába tartozó aminopenicillin. A szert bontják a staphylococcusok által termelt béta-lactamase-ok. Számos Gram - negatív pálca ellen hatásosak, de a természetes penicillineknél kevésbé hat a Gram pozitív baktériumokra. Szájon át, enyhe fertőzések kezelésére adják, gyakran használják húgyuti fertőzések, hörghurut kezelésére.

1 vagy több ml űrtartalmú, leforrasztott üvegedényke, amelyben a rendszerint befecskendezésre szolgáló gyógyszeres oldat csíramentesen tartható. A fecskendőbe való felszívás előtt az ampullát reszelővel feltörik, vagy a gumiburkot felszúrják.

Az anafilaxiat allergének váltják ki, amelyek hatására a szervezetben IgE osztályba tartozó ellenanyagok keletkeznek. Ezen ellenanyagok sajátsága, hogy szövetekhez, sejtekhez kötődnek. Az allergén a szervezetbe jutva, sejtek felületéhez kötődő ellenanyagmolekulákkal reagál, e reakció hatására mediátoranyagok (hisztamin, bradikinin, szerotonin stb.) szabadulnak fel és ezek eredményezik az anafilaxias reakció tüneteit. Az anafilaxias reakció két megnyilvánulási formája ismeretes. Az emberen viszonylag ritkán előforduló általános reakció és a meglehetősen gyakori helyi reakció. Az általános reakciót szenzibilizált egyéneken gyógyszerek, méhcsípés válthatja ki. Ezek hatására súlyos sokk jöhet létre, amely a beteg életét is veszélyeztetheti. Később helyi anafilaxiara jellemző tünetek jelentkezhetnek. A helyi reakció leggyakrabban szénanátha, allergiás asztma formájában jelentkezik.

Bonctan. Tudományág, amely különféle élőlényeket boncolás segítségével vizsgál és ír le.

Rohamokban keletkező, heves szívtáji, szorító-markoló jellegű fájdalom, amely legerősebben a szegycsont tájékán vagy attól balra keletkezik. A fájdalom kisugárzik a bal karba, a hátba, a bal lapocka tájékára, néha a nyak bal oldalára is. A fájdalomhoz gyakran halálfélelem, megsemmisülésérzés is csatlakozik. Előfordul a fájdalommal egyidőben nehézlégzés is. Gyakran fizikai megterhelés váltja ki, előfordul, hogy túlzott dohányzás, alkoholfogyasztás, esetleg túl bő étkezés áll a hátterében. Sokszor nem lehet kideríteni az okot. A betegek egy részénél a szív vagy az erek állapota rohammentes időben nem tér el az éptől, van akinél azonban több-kevésbé kifejezett érelmeszesedést találni. Valószínű, hogy kialakulásának hátterében az áll, hogy a szívizom valamilyen oknál fogva kevesebb vért, illetve oxigént kap, mint amennyi a munkavégzéshez feltétlenül szükséges, így a szív több munkát kénytelen végezni, mint amennyi vér, illetve oxigén áll rendelkezésére, a szív nem kap elegendő vért, oxigént.

Szorongató fájdalom.

Az erek szűkült, elzáródott szakaszainak tágítása, megtísztítása az elzáródást okozó anyagtól.

Szúnyog. A malária kórokozója, átvivője.

Lépfene. Növényevő és egyes mindenevő állatok betegsége. A kórokozó spórás, tehát a legellenállóbb bacilusok közé tartozik. A fertőzött állatokból kikerülő bacilusok spórái a talajban évekig fertőzőképesek maradhatnak és fertőzik a ráhajtott állatokat. Az ember betegségét három behatolási kapun át szerezheti: 1. bőrantrax esetében a fertőzés helyén vérzéses hólyag és nagy területre kiterjedő vizenyő keletkezik. 2. a bélantrax hirtelen gyomorfájással és véres hasmenéssel. 3. tüdőantrax pedig véres tüdőgyulladás képében zajlik le. A két utóbbi forma csak ritkán jelentkezik és nagy halálozással jár. Lappangási ideje 3-4 nap.

A bőr felszínére került baktériumok kiírtására szolgáló tisztálkodószer.

Olyan anyag, melyet mikroorganizmusok termelnek, más mikroorganizmusok szaporodását gátolja, vagy elpusztítja azokat. Gyógyszerként használt antibiotikum a penicillin, neomicin, stb.

A cukorbetegség kezelésére alkalmazható szerek.

A gerincesek szervezetébe kerülő anyag, mely immunválaszt vált ki. Leghatásosabb antigének a fehérjék.

A szervezet allergiás reakcióit csökkentő készítmény.

Gumiharisnya. Gumírozott textilből készült harisnya. Rendszerint a végtagok érbetegségei, illetve az érbetegségek következtében fellépő vizenyők esetében viselik. A gumiharisnya anyaga rugalmasságánál fogva részben pótolja a visszerek megromlott működését, elősegíti a vér visszaáramlását a szív felé.

Beteges félelem a pókoktól.

A felső álcsont ürege. Az arckoponya egyes csontjai légtartalmú, nyálkahártyával bélelt üreget zárnak magukba. Általuk az arckoponya nagyobb csontjai könnyebbé válnak. Legnagyobb közöttük a felső álcsont ürege, az úgynevezett Highmore - üreg vagy arcüreg.

Az arcüregben elhelyezkedő jóindulatú daganat. A daganat sejtjei a kötőszöveten helyezkednek el, a kötőszövet pedig hosszú, elnyúlt kocsányon függ össze az anyaszövettel. Veleszületett, vagy szerzett hajlam és idült orrmelléküreg gyulladás tünete. Ritkán daganat is megjelenhet polyp képében. Gyakran kiújulnak.

Hevenyen nátha, vagy influenza szövődményeként fejlődik ki, de az arcüreg gyulladása a foggyökér körüli folyamatok átterjedéséből is kialakulhat. Sérülések, idegentestek arcüregi elhelyezkedése kapcsán is létrejöhet. Néha rövid idő alatt, az alapbetegség lezajlásával együtt meg is szűnhet, sok esetben azonban az arcüreg - nyálkahártya duzzanata az egyébként is szűk kivezetőnyílásokat teljesen elzárja, emiatt az üregben a váladék pang. Ilyenkor a folyamat elhúzódó. Sok sűrű, sárgás gennyel járó náthát, általános rossz közérzetet, fejfájást és a folyamat helye szerinti lüktető fájdalmat okoz. Az üreg helye szerint a fölötte lévő csont nyomásra érzékeny. Néha láz, illetve idegzsábaszerű fájdalmak kísérik.

Bázikus aminosav, az esszenciális aminosavak egyike.

Ütőér, verőér. A szív felől áramló, vér továbbítására szolgáló csőrendszer, amely az aortából elágazódó ereket foglalja magába. Ezek átmérője a szívtől távolodva mindinkább csökken. Szerkezetileg két fajtája különböztethető meg: az egyik típusban a rugalmas elemek, a másik típusban a simaizomsejtek vannak túlsúlyban. Rugalmasságuk a vér áramlását segíti, mert a beléjük került vér hatására kitágulva, majd összehúzódva a vér továbbjutását biztosítják. A gyüjtőér, vagy visszér a véna, a test különböző részeiről a vért a szív felé továbbítja. A hajszálerek hálózatával kezdődő, majd fokozatosan nagyobbodó űrtérrel egymásba ömlő erek hálózata végül is két nagyérbe torkollva a szív jobb pitvarába önti a vért. A vénák fala vékony, túlnyomórészt simaizomsejtek alkotják. A vénákban a vér visszafolyásának megakadályozására billentyűk szolgálnak. Ezek vékony lemezek, melyek csapóajtó módjára működnek.

Az artériás gázembólia (AGE) a 2. típusú dekompressziós betegség legveszélyesebb formája. Akkor következik be, amikor a túl gyors felszínre emelkedés miatt a nitrogén gázbuborékok formájában (mint a szódavíz) megjelenik az artériás vérben. A vérrel aztán eljut az agyba, a szívbe vagy a tüdőbe. Tulajdonképpen ezek azok a szervek, ahol a legnagyobb kárt tudja okozni. Közvetlen életveszélyt jelent, és akkor is kialakulhat, ha viszonylag kis mélységből emelkedik a búvár hirtelen a felszínre. Azon embereknél, akiknél megmaradt a magzati korból a szívüregek közti kis átjáró (ez a népesség 30%-a!), a gázbuborékok átjutnak a nyíláson, és elindulhatnak az agy felé.

Lázcsillapító és gyulladáscsökkentő szer. Enyhe vérzési hajlamot is okoz, valamint irritálja a gyomornyálkahártyát. Hatóanyaga az acetilszalicilsav.

Folyamat melyben az attitűdhöz közel eső információt azzal teljesen egyezőnek érzékeli az egyén

Az asztma az allergiás betegségek egyike; jellemzője, hogy a hörgők mindenféle külső ingerre különlegesen érzékenyek. Léteznek provokáló tényezők, az asztmás egyénnél azonban először különféle allergiás reakciók jönnek létre, vagy pl. akár egy szénanátha is lehet a kezdet, és fokozatosan alakul ki az asztma. Tünetei: a hörgők és a nyálkahártya különlegesen érzékennyé válik. Megduzzad, és sűrű váladékot termel, miáltal a hörgők beszűkülnek. Bizonyos faktorokra kimondott asztmás görcs alakulhat ki. Ám betegségnek vannak tünetmentes és hullámszerűen visszatérő fulladásos időszakai, amikor a légzésben az asztmás görcsök mellkasi sípolással, búgással nyilvánulnak meg. A kiváltó okok lehetnek: házi por, mikroorganizmusok, stb.

Antibiotikum.

Szisztémás fertőzés elleni szerek hatóanyaga.

Ázsia a Föld legnagyobb és legnépesebb kontinense. Területe 44,4 millió km². A Föld összes szárazföldjének mintegy 30%-át teszi ki. Ázsia észak-déli kiterjedése 11 000 km; kelet-nyugati irányban 9000 km. Európával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Ázsia a négyötöd részét teszi ki.

Baktérium által okozott.

A baktériumok hasadó gombák, a növényvilág legegyszerűbb törzse. Testüket kívülről sejtfal és ezen belül sejthártya határolja, a citoplazmában helyezkedik el az egyetlen kromoszómából álló sejtmag. Általában szerves anyagok felvételére kényszerülnek, ritkábbak az önálló táplálkozásúak. Sok él közöttük szimbiózisban.

Az Eustach-kürt elzáródása több okból kifolyólag is kialakulhat, amelynek következtében nem pótlódik a levegő a középfülbe (ahonnan ugye folyamatosan felszívódik), a dobhártya behúzódik, nem rezonál megfelelően, halláscsökkenés alakul ki. Ráadásul a feszes dobhártya igen fájdalmas is tud lenni. Egy idő múlva, ha az Eustach-kürt nem nyílik ki, savós váladék szaporodik fel a középfülben, amit savós középfülgyulladásnak (serosus otitis) vagy baro-otitisnek neveznek.

A nyilascsuka félék közé, a tengeripér alakúak rendjébe tartozó halfaj. Trópusi és szubtrópusi tengerekben élő, Rendkívül gyors és kiváló látással rendelkező ragadozó, húsa számos mérgező anyagot tartalmaz.

A belek fala izmos, falát hashártya borítja, amely lehetővé teszi a belek egymáson való elmozdulását.

A tápcsatorna gyulladásos betegségeinek nagy részében ismert a kiváltó tényező. Vannak múló, véglegesen gyógyuló, úgynevezett heveny vagy akut betegségek, mint a fertőzéses eredetű bélgyulladás, vagy a különböző mérgek, mérgező anyagok okozta bélgyulladások, amelyek maguktól vagy megfelelő kezelés hatására meggyógyulnak. Olykor valamilyen ismert kiváltó tényező okoz idült gyulladást (például röntgensugarak okozta bélkárosodás : irradiációs colitis). A krónikus lefolyás azt jelenti, hogy a kezelés nem hoz végleges gyógyulást, a betegség kiújulhat.

A tápcsatorna része. A hasüregben helyezkedik el. Izmos falú, nyálkahártyával bélelt kanyargós csőrendszer. A bélrendszer több szakaszra osztható. Leghosszabb része a vékonybél, ez a gyomor elszűkülő jobb alsó részéből indul ki, melyet nyombélnek, duodenumnak neveznek. A nyombélnek a folytatásába esik a vékonybél többi része, amelynek két része különíthető el, az egyik a jejunum, a másik az ileum, az éh-, illetve a csípőbél. a vékonybelek a jobb csípőárokba nyúlnak a vastagbélbe, amelynek ezen kezdeti része a vakbél. A vastagbél több részre tagolható, így például a felszálló, haránt és leszálló vastagbél, majd a leszálló vastagbél a bal csípőárokban az S alakú szigmabélben folytatódik, amely egy kanyarulattal a végbélbe megy át.

A kagylók okozta mérgezéses, fertőzéses betegségeket négy nagy csoportba oszthatjuk: a bénulásos mérgezések (PSP), idegrendszert érintő mérgezések (NSP), hasmenéses formák (DSP) és az amnesticus mérgezés (ASP).
Mind a négy tünetegyüttesben megtalálhatók közös jellemvonások, és elsősorban az úgynevezett kétlemezes kagylókra (mussels, clams, oysters és scallops) jellemzők. Ezekben a kagylókban ugyanis megtalálható egy speciális "filter", mellyel a tengervízből kiszűrik az apró algákat, planktonokat, melyekből a toxinok a kagylókba kerülnek, s feldúsulnak.
A toxinok, melyek ezekért a mérgezésekért felelősek, vízoldékonyak, hő- és savstabilak, és a hagyományos konyhatechnikai eljárásokkal nem inaktiválhatók. A négyféle fertőzésért négy különböző toxin tehető felelőssé. A saxitoxin (PSP-ben) gátolja az ideg-izom kapcsolatban működő Na-csatornák működését. A brevetoxinok (NSP-ben) hasonlóképpen hatnak, mint a ciguatoxin, az izmok és az idegek Na-ion csatornáit stimulálják. Az ocadic sav (DSP-ben) a bél egyik sejtrétegében növeli meg annak áteresztő képességét, ezáltal okoz hasmenést. A domoic sav (ASP-ben) szerkezetileg nagyon hasonlít a szervezet egyik fontos ideg ingerület átviteli anyagára (neurotranszmitterére), a glutaminsavra. Emiatt olyan agyi struktúrákhoz kötődik, melyekhez a glutaminsav, és idegi depolarizációt eredményez. Az amygdala és a hyppocampus egyes területeinek elhalásához vezet a mérgezés.

Fertőtlenítő hatású jódkészítmény.

Az élő szervezet olyan állapota, amelyben az életfolyamatok a szokott normálistól eltérnek.

A tompa erőbehatás következtében létrejött bőr alatti vérzés vagy vérbeszűrődés.

Szkisztozomiázis. Főleg a Nílus mentén Egyiptomban és Szudánban, továbbá Japánban, Kínában, Koreában és Brazíliában előforduló súlyos féregfertőzés. A kórokozó olyan vérmétely, amelynek háromféle típusa van. Közti gazdája egy vizicsiga. Az abból kirajzó lárvák a bőrön át, a víz közvetítésével kerülnek az emberbe. Az ember ép bőrén is átfurakodnak a lárvák és az emberben veszik fel végső alakjukat és elhúzódó, súlyos, gyakran halálos megbetegedést okoznak. A tünetek több heti lappangás után időszakos vérvizeléssel, véres hasmenéssel kezdődnek, amit lassú sorvadás követ.

A cirkadian ritmusok a szellemi és fizikai állapotunk napi, rendszeres, szabályos váltakozása, melyet a szervezet biológiai órája szabályoz. Ez a biológiai óra, amit az agyban suprachiasmaticus magnak (SCN) neveznek, gyakorlatilag két gombostűfejnyi agyi struktúrát takar, melyek összesen csaknem 20,000 idegsejtből állnak. A hypothalamus környékén, a látóidegek kereszteződése felett helyezkednek el. A fény, ami a szem ideghártyáját éri, a látóidegen keresztül jut el a biológiai órához. Ebből már gyanakodhatnak arra, hogy a fénynek nagy szerepe lesz a biológiai óra beállításában. Innen, az SCN-ből az információ különféle agyi régiókba jut el, beleértve a tobozmirigyet is, ahol a fény által keltett inger kikapcsolja a melatonin nevű hormon termelését. A szervezet melatonin szintje normálisan megemelkedik, amikor odakinn besötétedik, s ez teszi az embereket álmosabbá. Az SCN irányítja azokat a funkciókat, melyek az alvás-ébrenlét körforgásával együtt változnak. Ilyen például a testhőmérséklet, a hormonkiválasztás, a vizelet-elválasztás valamint a vérnyomás napi ingadozása.

Néhány hal és kagyló különféle biotoxinokat, méreganyagokat tartalmaz, még abban az esetben is, ha a nyersanyagot alaposan átfőzik. Az utazókat érintő, biotoxinokkal kapcsolatos leggyakoribb mérgezés a ciguatera halakhoz fűződik. A barracuda a legmérgezőbb hal, és a legjobb, ha messziről elkerülik. A red snapper, grouper, amberjack, sea bass és még sok más, kevésbé ismert trópusi halfajta meghatározhatatlan időszakokban tartalmaz méreganyagot. A ciguatera halak toxinjaival történő mérgezés a leggyakrabban Nyugat India, a Csendes óceán és az Indiai óceán szubtrópusi, trópusi szigeteinek környékén fordul elő. Ezeken a területeken honos leginkább a ciguatera faj, és itt fordulhat elő, hogy ezt a halat feldolgozzák, elfogyasztják.

Tenyérnyi széles, csattal rögzíthető öv, amely a személygépkocsiban ülőket összeütközés esetén megvédi a kieséstől és az előrebukástól.

A The Boeing Company (röviden Boeing) a világ legnagyobb, immáron több mint 80 éve működő amerikai, repülőgépgyártó gyártó vállalata.

A láb mozgásai a bokaizületben jönnek létre. Ez a sípcsont, a szárkapocs és az ugrócsont közötti összeköttetés. A bokaizületben történik a lábfej hajlítása, feszítése, közelítése-távolítása és forgatása. A bokaizületet erős oldalszalagok végik a ficamok ellen.

Henry törvénye szerint a gázok folyadékban való oldékonysága egyenesen arányos a gáz nyomásával. Boyle törvénye szerint állandó hőmérsékleten a gázok térfogata fordítottan arányos a nyomással

Testünk egészét kívűlről bőr borítja. A bőr nagyobb kiterjedésű érzékszerv. A másik fontos funkciója védő szerepe. Szerkezetileg megkülönböztetünk egy külső réteget, az alatta fekvő kötőszövetes irharéteget és a bőr alatti kötőszövetet. Az első két réteg közös névvel a tulajdonképpeni bőr. A bőr tömött, de egyben rugalmas elemekből áll. A mechanikai igénybevétellel szemben ellenálló. A legtöbb oldott vagy gáz alakú anyaggal továbbá baktériumokkal szemben átjárhatatlan. A bőr mirigyeinek savas vegyhatású váladéka kémiai védőburkot képez mindennemű fertőző anyag áthatolása ellen. A bőrnek fontos szerepe van a hőszabályozásban is. A bőr mirigyrendszere révén kiválasztószerv is, és ezzel a működésével a vese munkáját támogatja.

Exantéma. Különféle belső és külső eredetű betegségeknek a bőr felszínén látható szétszórt vagy körülírt, különálló vagy egybefolyó tünetei. A bőrbetegségeken kívűl sajátos bőrkiütés jellemzi a fertőző betegségek nagy részét és bizonyos mérgezéseket. A kiütés állhat különböző színű foltokból, apró vagy nagyobb kiemelkedő göbcsékből, ill. csomókból, savós vagy gennyes hólyagocskákból, ill. hólyagokból, továbbá a felsoroltakból kialakult fekélyekből.

A bőr felhámját alkotó többrétegű elszarusodó laphám sejtjeinek rosszindulatú, rákos elváltozása. A kóros osztódás miatt sejtburjánzás alakul ki.

A toxinok, melyek a kagylók okozta a mérgezésekért felelősek, vízoldékonyak, hő- és savstabilak, és a hagyományos konyhatechnikai eljárásokkal nem inaktiválhatók.A négyféle fertőzésért négy különböző toxin tehető felelőssé. A saxitoxin (PSP-ben) gátolja az ideg-izom kapcsolatban működő Na-csatornák működését. A brevetoxinok (NSP-ben) hasonlóképpen hatnak, mint a ciguatoxin, az izmok és az idegek Na-ion csatornáit stimulálják. Az ocadic sav (DSP-ben) a bél egyik sejtrétegében növeli meg annak áteresztő képességét, ezáltal okoz hasmenést.

Az Egyesült Királyság 1974-ben alapított nemzeti légitársasága, mely egyben Európa legnagyobb légitársasága is; két központi repülőtere a Heathrow és a Gatwick Londonban.

A tüdőhólyagocskák gyulladásos megbetegedése, amikor üregüket gyulladásos váladék tölti ki. A tüdőgyulladások elkülöníthetők egymástól kiterjedésük alapján lebenyes és gócos tüdőgyulladásra.

Egyes bőrrétegek közti folyadék felgyülemlés, amely nagy hólyagokat okoz.

Japán tengerben élő kagylófaj, húsának fogyasztása a peterakás időszakában, májustól szeptemberig súlyos, allergiás tünetekkel járhat.

Akut bélgyulladást okozó baktérium. Tünetek: láz, görcsök, hasmenések, véres székletek.

A álomkórt okozó élősdi terjesztője.

Dél-amerikai trypanosomiasis. A Chagas kórt a Trypanosoma cruzi - az emberekben, valamint vad- és háziállatokban élő parazita - okozza. A Trypanosoma cruzi csak az amerikai kontinensen fordul elő. A Trypanosoma cruzit a rablópoloskák számos faja terjeszti, amelyek a fertőzött állatokból vagy emberekből történő vérszíváskor a keringő trypanosomákkal fertőződnek. A rablópoloska tápcsatornájában a kórokozó szaporodik, a fertőző alakok a széklettel távoznak. Az emberi fertőzés a poloska ürülékkel történő érintkezés útján következik be, a parazita a bőrön vagy a kötőhártyán hatol be. A trypanosomák először a belépés helyéhez közel szaporodnak. Ezután belépnek a keringésbe, elárasztják a szivet és egyéb szöveteket, ahol lekerekedett, ostormentes alakot öltenek. Szaporodásuk sejtpusztulást, gyulladást és rostos elfajulást okoz. A fertőzés éveken át, valószínűleg az egész életen át fennmarad. A fertőzött személyek többsége panaszmentes. Az akut stádium 2-4 hónapon keresztül tart és akár halálhoz is vezethet. A legkorábbi jelenségek a behatolás helyén kezdődnek, ha ez a szem, akkor féloldali, mindkét szemhéjat érintő duzzanat, kötőhártyagyulladás, a környéki nyirokcsomók duzzanata. Ha a bőr volt a belépés helye, akkor furunkulus-szerű elváltozás, helyi nyirokcsomó megnagyobbodás. A későbbi tünetek láz, fejfájás, a máj megnagyobbodása. 10-30 éven keresztül tartó lappangási időszak következhet, melynek során a beteg tünetmentes. A krónikus stádiumban a betegség szívbetegség képében mutatkozik, melyet ritmuszavarok, pangásos szívelégtelenség jellemeznek. Bél- illetve nyelőcsőfal károsodásaira is számítani kell.

A klórt évszázadok óta használják a vizek fertőtlenítésére. Ellene a leggyakrabban hangoztatott kifogás az íze. Hátrányaként emellett megemlíthetjük, hogy a szokásos koncentrációban nem pusztít el minden kórokozót. Például a gyomor-bélrendszeri fertőzést okozó Giardia cisztáit nem pusztítja el. Gyógyszertári készítményként a chlorogen hatóanyagú tablettát használhat a víz fertőtlenítésére. A hazai kiszerelésű tablettákból kb. 1 liter vízbe 1/4 tablettát számolhat. A behatási idő ebben az esetben 2 óra. Ekkor még az íze sem elviselhetetlen. A vízből ezután a lebegő tablettamaradványokat egyszerűen (vászonzsebkendőn átszűrve) eltávolíthatja. Melegben és nyirkos levegőn tárolva a tabletta hatása csökkenhet. A tabletták csomagolásához mellékletben az adagolási javaslatot is csatolják.

A maláriás rohamok visszaszorítására, illetve megelőzésére szolgáló gyógyszer.

A szubtrópusi, trópusi vizek környékén élő növényevő halak húsának elfogyasztása által okozott mérgezés. A méreganyagokat a korallszirtek között élő halak, az ott élő algák elfogyasztásával veszik magukhoz, melyek a halak elfogyasztása után az emberre is veszélyes tüneteket okoznak. A ciguatera mérgezés tünetei a következők: zsibbadás, érzéskiesések a végtagokban, a száj körül. Viszketés, homályos látás, fejfájás, izomfájdalmak, depresszió és fáradtság, kimerültség és a hőérzet megváltozása.

A ciguatera egy másik hétköznapi oka lehet a halak okozta mérgezéseknek. A szubtrópusi, trópusi vizek környékén fordul elő. Az első ilyen mérgezést még az ősi egyiptomi kultúrákban írták le, napjainkban a Csendes és Indiai óceánban, a karibi térségben ismert. Azok az emberek betegedhetnek meg, akik a korallszirtek között élő halakat fogyasztják. Maguk a halak tartalmazzák az igen hatékony méreganyagokat, pontosabban a ciguatoxint és a maitotoxin. Ezen mérgek eredetileg a korallszirteken élő algákból származnak, melyek a halak táplálékát képezik. A növényevő halak elfogyasztják az algákat (és mérgeiket), melyek aztán a táplálkozási láncon felfelé haladva, a húsevő halakon keresztül végül eljutnak az emberhez. A méreganyag koncentrációja a halakban az elfogyasztott algamennyiségnek megfelelően folyamatosan emelkedik, s ez okozhatja az emberi szervezet mérgezéses tüneteit.

Szisztémás fertőzés elleni szerek hatóanyaga.

A cirkadian dysrythmia megszokott napszaki ritmusunk szinte teljes felborulása olyan fizikai és pszichológiai stressz helyzetet teremt, amelynek megoldása, csökkentése csak tudatos tervezéssel, előkészületekkel lehetséges.

24 órás ismétlődésből álló folyamat. Ilyen például az alvás-ébrenlét ritmus.

Törzs. Egyszerű kocsonyás testű, sugaras szimmetriájú állatok tartoznak ebbe a törzsbe. Egyetlen testnyílásukat csalántüskés tapogatók fogják közre. A testfalukat két sejtréteg alkotja és egy kocsonyás réteg ékelődik ezek közé. Ilyenek a medúzák, tengeri rózsák, korallok.

A hasmenések közül a vizes hasmenéssel járó kórformát elsősorban az E. coli baktérium különböző törzsei okozza. Gyakorlatilag a rövid ideig tartó utazások 60%-ában fellelhető. Tünetei közül kiemelendő a hirtelen jelentkező, nem véres hasmenés, hányinger, hányás, hasi görcsök, láz.

A koszorúserek elzáródása miatt a két elzáródott eret átültetett szövettel hidalják át, így biztosítva a szabad véráramlást.

Anyagcsere-betegség. Lényege, hogy a szervezet a táplálékkal bevitt szénhidrátot egyáltalán nem, vagy csak részben képes értékesíteni. Azáltal, hogy a szövetek nem tudják a cukrot felhasználni, az felszaporodik a vérben. A vérben felszaporodott cukrot a vese kiválasztja, ezért a cukor megjelenik a vizeletben is, holott normális esetben a vizelet nem tartalmaz cukrot. A cukor oldásához folyadékra van szükség. Minél több cukrot választ ki a vese, annál több a cukor oldásához szükséges folyadék mennyisége. A vese által kiválasztott cukor mennyiségével arányosan megnő a vizelet mennyiségének feltűnő megszaporodása. A cukor elégése és felhasználása bonyolult folyamat, amelyben a hasnyálmirigy hormonja, az inzulin játszik nagy szerepet. A cukorbetegség keletkezésében is nagy jelentősége van az inzulin hiányának. A cukorbetegségnek nem csak az inzulin hiánya lehet az oka, hanem az agyalapi mirigy rendellenes működése és az anyagcserefolyamatok lefolyásának egyéb rendellenessége. A cukorbetegség különböző szövődményekkel járhat.

Olyan üveg, melynek száján egy gumikúp van nyílással, a csecsemőket etetik belőle.

Biológiai rendszertani egység, meglehetősen ősi állatcsoport. Testfelépítésükre két alapvető forma jellemző: aljzaton élő polip forma, és az úszó medúza forma. Mindkettő teste egy külső és egy belső rétegből áll - már valódi szövetekből áll, sugaras szimmetria jellemzi őket. Egyetlen testnyílásuk a szájnyílás.

A csalánozók törzsébe tartozó állatok egyszer használatos érzékelősertéi, melyek általában testük külső rétegében találhatóak.

Az 1. életév betöltéséig a gyermeket csecsemőnek nevezik. Maga a szó a szoptatás időszakára szolgál.

Babák biztonságos szállítására kifejlesztett, gépkocsikba utólag beszerelhető ülésfajta. Több fajtájuk kapható, általában korcsoport és testtömeg szerinti kategóriáknak megfelelően.

Rovarok okozta, kisebb-nagyobb fájdalommal járó bőrsérülés, mely legtöbbször viszketéssel és a bőr megduzzadásával, illetve egyéb allergiás reakciókkal jár.

A csont daganatos megbetegedései leginkább másodlagos tumorként fordulnak elő, ritka, hogy az elsődleges megjelenési helye a daganatnak a csont legyen. Tünetei az állandó csontfájdalom, duzzanat, a szomszédos izületek mozgáskorlátozottsága. Gyakran előfordul a spontán törés. Halálozási aránya 50 %-os a kemoterápiás kezelések és a besugárzás valamint a műtét ellenére.

Charles Darwin (1809.-1882.) angol természettudós, az evolúcióelmélet megalkotója. A fajok eredete című, 1859-ben megjelent munkája meghatározó jelentőségű mérföldkő a tudományban.

Az Egyesült Államok Hadserege által kifejlesztett, rovarok ellen használatos kémia anyag. A DEET alkalmazásával a rovarok elveszítik azon érzékszerveiket, melynek segítségével felkutatják az emlősöket, így téve lehetetlenné, hogy az élősködők megtalálják áldozataikat

Kiszáradás. A szervezet nagy mennyiségű folyadékvesztesége. Minél fiatalabb a szervezet, annál könnyebben veszít vizet, mert a sejtek közötti víztér gyermeknél jóval nagyobb, mint felnőtt korban. Több módon jöhet létre. Leggyakoribb a hányással, hasmenéssel bekövetkező vízveszteség, ilyenkor sókat is veszít a szervezet. Izzadás és szapora légzés, különösen lázas betegségekben szintén kiszáradáshoz vezethet. Tünetei a súlyesés, beesett szemek, száraz nyelv, cserepes ajkak.

A szervezet folyadékvesztése, mely súlyos állapotokhoz vezethet, emiatt folyamatosan pótolni kell a szervezetből távozott folyadékot.

A dekompressziós betegség a gázbuborékok által okozott betegségcsoport, amely a szervezet legkülönfélébb szöveteiben szabadulhat fel, ezzel a legkülönfélébb panaszokat, betegségeket okozva. Az ízületekben felszabaduló gáz "csak" helyi fájdalmat okoz, de a gerincvelő környékén vagy az idegek körül felszabaduló buborékok érzészavarokat, idegrendszeri zavarokat, bénulásokat eredményezhetnek. Azonban a vérben felszabaduló buborékok okozhatják a legnagyobb gondot: a tüdőben vagy az agyban gázembólia alakul ki.

Dél-Amerika a Csendes-óceán és az Atlanti-óceán között elterülő kontinens. Legnagyobb része a déli félgömbön található. Észak-Amerikával együtt Amerikaként említik, nevét Amerigo Vespucciról, az első európairól kapta, aki először jött rá, hogy egy új földrészen és nem Indiában jár. Területe 17 840 000 km² a Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2005-ös adatok szerint népessége több mint 371 000 000.

A tudatzavar egyik formája, a tudat hirtelen, mély elborulása. Leggyakrabban lázas, fertőző betegségekben, hosszas éhezés,kiszáradás, vagy mérgezések esetében jön létre. 3 fázisa különíthető el. Az első fázisban rossz közérzet, nyugtalanság, fejfájás, ingerlékenység, fáradékonyság, erős indulathullámzás különíthető el. A második fázisban a betegnek hallucinációi lesznek. Erélyes felszólítással a delírium még rövid időre megszakítható. A harmadik fázisban a beteggel kapcsolat nem létesíthető, kiabál, dobálja magát, majd csökken az izgalmi állapot, kézremegés, pehelyszedegető mozgás, momogás közben mély tudatzavar áll be.

A Dengue láz kórokozó vírusának 4 szerotípusa van, melynek jelölése: DEN 1,2,3,4.

A denevérek rendjébe tartozó, végtagjaik között szárnyszerűen kifeszülő bőrhártya segítségével repülni tudó emlősök. Két fő csoportjuk a kisdenevérek, az Európában is jól ismert rovarevő és a nagydenevérek, vagy repülőkutyák, többségükben gyümölcsevő trópusi állatok.

A dengue vírusos betegség, melyet az Aedes szúnyog csípése terjeszt. A vírus az északi és déli 25. szélességi fok között nagy területen elterjedt (Thaiföld, India, Fülöp-szigetek, Karib-tenger stb.). Csak az aktív szúnyoginvázió idején (meleg időjárás) jön létre a betegség. Lappangási idő 3-15 nap. Hirtelen fellépő magas lázzal, borzongással, súlyos fej-, hát és végtagfájdalmakkal kezdődik, melyhez torokfájás, levertség és depresszió társul. A kötőhártya belövellt lehet, a bőr kipirosodott. Az első lázas időszak 3-7 napig tart, melyet néhány órán, esetleg 2 napig tartó tünetmentesség követ. A betegek 80 %-ában a tünetmentesség alatt vagy a második lázas szakban bőrkiütés jelenik meg, mely 1-2 napig tart. Ezen második szakot hasonló, de rendszerint enyhébb tünetek kísérik. A kiütés először a kéz- és lábháton jelenik meg, majd a karokra, lábakra, törzsre és nyakra terjed, de ritkán érinti az arcot. A kiütés időtartama 2 órától 2 napig terjedhet és hámlás követi. Pontszerű vérzések és emésztőrendszeri vérzés jelentkezik a dengue vérzéses láz részjelenségeként.

Tájékozódási zavarban szenvedő, szellemileg leépült beteg.

Dengue vérzéses láz. A dengue vírusos betegség, melyet az Aedes szúnyog csípése terjeszt.Pontszerű vérzések és emésztőrendszeri vérzés jelentkezik a dengue vérzéses láz részjelenségeként.

Cukorbetegséggel, cukorbetegek kezelésével, gyógyszerelésével foglalkozó szakorvos.

A betegség felismerése és jellegének megállapítása, a helyes gyógykezelés elindításának érdekében.

Az egyik leggyakoribb trópusi megbetegedés.

Életmód, étkezés rendje, speciális étrend.

A diftéria a Corynebacterium diphtheiae által okozott heveny fertőzés, mely rendszerint a légutakat betegíti meg, de bármely nyálkahártyát vagy a bőrön lévő sebet érinthet. A kórokozó rendszerint a a légutakon keresztül hatol be és elsősorban a beteg vagy az egészséges hordozó légúti váladékával terjed tovább. A lappangási idő 2-7 nap. Az orra, gégére, garatra, valamint bőrre terjedő formái fordulnak elő. Az orr fertőzése az orrfolyáson kívűl kevés panaszt okoz. A gégefertőzés felső légúti és hörgi elzáródást okozhat. A leggyakoribb formában, a garat diftériában tapadós szürke membrán fedi a mandulákat és a garatot. A leggyakoribb és legsúlyosabb szövődmények a szívizomgyulladás és az ideggyulladás.

Egysejtű algák.

A diphteria a Corynebacterium diphtheiae által okozott heveny fertőzés, mely rendszerint a légutakat betegíti meg, de bármely nyálkahártyát vagy a bőrön lévő sebet érinthet. A kórokozó rendszerint a a légutakon keresztül hatol be és elsősorban a beteg vagy az egészséges hordozó légúti váladékával terjed tovább. A lappangási idő 2-7 nap. Az orra, gégére, garatra, valamint bőrre terjedő formái fordulnak elő. Az orr fertőzése az orrfolyáson kívűl kevés panaszt okoz. A gégefertőzés felső légúti és hörgi elzáródást okozhat. A leggyakoribb formában, a garat diftériában tapadós szürke membrán fedi a mandulákat és a garatot. A leggyakoribb és legsúlyosabb szövődmények a szívizomgyulladás és az ideggyulladás.

0,1 mm vastag, közel kerek, 10-11 mm átmérőjű rugalmas hártya, mely a külsőfület a középfültől elválasztja. Élőben szürkés színű, rajta a középfül képletei áttűnnek. A dobhártyát a külső hallójárat felől a bőr, a dobüreg felől nyálkahártya fedi. Belső felszíne a kalapáccsal szorosan összenőtt. A dobhártya ezáltal kissé befelé domborodik, tölcsérszerűvé válik.

Antibiotikum. Kismedencei gyulladásokban, Lyme kórban, maláriában, utazóknak megelőzésre és syphilisben alkalmazzák leginkább.

Dengue vérzéses láz. A dengue vírusos betegség, melyet az Aedes szúnyog csípése terjeszt.Pontszerű vérzések és emésztőrendszeri vérzés jelentkezik a dengue vérzéses láz részjelenségeként. Vérzéses dengue-ben shock fordulhat elő., melyet a keringő vérmennyiség növelésével kezelnek. A vérzés miatt a vér kevés ahhoz, hogy kitöltse az egész érpályát és shock-os állapot jön létre.

A szervezet gyulladásos reakciójának következménye. A kórokozó hatására az erekből először a vérsavó, majd a plazma részei lépnek a környező szövetekbe, amit a gyulladást elhárító fehérvérsejtek kilépése követ. Mivel a szövetközökben felszaporodnak a gyulladásos termékek és a savó, ezért a terület megduzzad.

Kalciferol. A D vitamin gyűjtőnév, több azonos biológiai hatású, kémiailag azonban egymástól különböző anyagot jelölnek vele. Elővitaminja (provitaminja) az ergoszterin, a bőrben tárolódik és az ibolyántúli sugarak hatására alakul át D vitaminná. A D vitamint a halmáj, a tojássárgája, a vaj, a tej tartalmazza, növényi olajokban fordul elő. D vitaminhiányban a csontok mésztartalma csökken, hossznövekedésük elmarad. A csontok elhajlanak, rendellenes görbületek jelentkeznek, leginkább a gerincen. A hiánybetegség összefüggésbe hozható a napfény hiányával.

3-6 mm hosszú bélféreg, amely főleg a kutyákban él. A petével történő fertőzés esetén a véletlen köztigazda lehet az ember is. A lenyelt petéből kikelő ébrény átfúrja magát a bélfalon és a vérpályába jutva a májban, a tüdőben, ritkán egyéb szervekben akad meg, ahol belőle tömlő, úgynevezett hólyag fejlődik. A tömlő néhány hónap alatt 1 cm átmérőjű, később almányi nagyságú is lehet.

Az Egyenlítő mentén húzódó egyenlítői öv észak és dél felé körülbelül a 10. szélességi fokig terjed, éghajlatára jellemző, hogy a napsugarak delelési hajlásszöge 66,5 és 90 fok között váltakozik, az évi középhőmérséklet pedig 25-27 Celsius-fok. Az évi hőingadozás kicsi 2-3 Celsius-fok, a napi hőingadozás pedig 8 és 12 Celsius-fok között alakul. A rendkívül gyors nappal felmelegedés és az erős napsugárzás következtében kora délután szinte minden nap heves zivatarok alakulnak ki. A sok csapadék miatt a levegő páratartalma rendkívül magas, ezen a területen a folyóhálózat sűrű, a folyók bővizűek, vízjárásuk egyenletes.

Elektrokardiogram. A szív elektromos áramának ingadozásáról készített görbe.

Az ekvilibráció az új jelenség meglévő sémákkal történő értelmezése és a séma új információknak megfelelő átdolgozása közötti folyamatos huzavona, és egyensúlykeresés.

Töltést hordozó, ezért elektromos áram vezetésére alkalmas folyadék.

Parazita. Olyan élőlény, amely egy másik testén vagy testében él. Ez utóbbit gazdaszervezetnek nevezzük. A parazita táplálékigényét vagy más szükségleteit a gazdaszervezet rovására elégíti ki.

Emberpatogénről akkor beszélünk, ha a kórokozó kizárólag embereket betegít meg.

A méhben lévő, fejlődő embriora ártalmas anyagok.

Az emlő rosszindulatú daganata. Leggyakoribb megjelenési formája a fájdalmatlan, tömött, nem éles határú göb. Magasabb az előfordulási arány idős, először szülő nőkben, akiknek a családjában fordult már elő emlődaganat, vagy akik mellében már fordult elő más elváltozás. A daganat eleinte különálló, nem nyomásérzékeny, nem körülhatárolt, kifejezetten kemény ellenállás. Később a bőr, vagy az emlőbimbó behúzódik, a hónaljárokban megnagyobbodnak a nyirokcsomók, megnagyobbodik a mell is, bőrpír, fájdalmasság jelentkezik, a tumor a bőrrel, vagy a mellkasfallal is összekapaszkodik. Végső állapotban kifekélyesedés, nyirokcsomómegnagyobbodás, kardagadás egyéb távoli áttétek jelentkezhetnek. Az emlődaganat kiszűrhető ultrahangvizsgálattal vagy mammográfiával, ha ott valamilyen jellegű elváltozást fedeznek fel, abból szövettani mintát vesznek. Ha a rosszindulatú jelleg beigazolódik, elkezdik a megfelelő kezelést.

Hasmenéses megbetegedések enyhébb formájának kórokozó baktériuma.

Amoebiasist okozó protozoon (véglény). A mikroorganizmus élhet úgy a vastagbélben, hogy nem okoz betegséget, illetve megtámadhatja a vastagbél falát, ami változó súlyosságú hasmenést okoz. A kórokozó a vérrel eljuthat a májba is, ahol májtályogot hoz létre. Ritkán a tüdőkbe, agyba, vagy egyéb szervekbe sodródik. A betegség az egész világon előfordul, de leggyakrabban a trópusi területeken.

A tápanyagok kémiailag bonyolult, vízben oldhatatlan vegyületek, amelyek felszívódása, a sejtekbe való beépülése és felhasználódása csak alkotórészeikre bomlásuk után jöhet létre. A tápanyagok e lebontási folyamatait, sőt a szervezet összes kémiai folyamatait speciális anyagok, az enzimek irányítják. Az enzimek szerves katalizátorok, amelyek megtalálhatók az összes sejtben.

Granulocyta. A granulocytak fehérvérsejtek. Lebenyezett magvú, szemcsézett plazmájú sejtek, amelyeket a szemcsék festődése szerint neveztek el eozinofilnek (csak savanyú festékkel festhető). Számuk allergiás vagy bélférges megbetegedésben növekszik.

Oka rendszerint bakteriális fertőzés. Heveny és idült formája van. A heveny epehólyag gyulladás kifejlődésekor epeköves rohamhoz hasonló tüneteket okoz. A jobb bordaív alatt heves fájdalmak, a bordaív alatti izomzat feszülése, láz, esetleg hányinger, hányás jelentkezik. Gyakran a gyulladást epekő váltja ki. A heveny epehólyag gyulladás különösen köves epehólyagban idült epehólyag gyulladássá alakulhat, ami periodikusan visszatérő rohamokban és fájdalmakban nyilvánul meg.

Járvány. A fertőző betegségek elterjedése, tovahurcolása, tovaterjedése.

Az egészséggel kapcsolatos állapotok, jelenségek megoszlásának és előfordulásukat befolyásoló tényezőknek a tanulmányozása egy meghatározott populációban, azzal a céllal, hogy eredményeit felhasználja az egészséggel kapcsolatos problémák felügyeletéhez és megoldásához.

Az epilepszia szervi agybetegséghez társuló idegrendszeri bántalom, amelyet már az ókorban is ismertek. Periodikusan és rohamszerűen jelentkező, meghatározott tünetegyüttesből áll. Az epilepszia oka lehet a koponyát ért sérülés, agydaganat, vérzés, valamint veleszületett vagy szerzett fokozott görcskészség. Az epilepsziás tünetek jelentkezhetnek mint eszméletvesztéssel járó görcsök vagy tudat- és érzészavarok, ritkábban mint vegetatív zavarok, vagy a fenti tünetek különböző kombinációi. Az úgynevezett típusos epilepsziás nagyroham vagy "grand mal" lefolyásában szakaszok különböztethetőek meg. Az első szakban, mely a tulajdonképpeni görcsrohamot órákkal vagy napokkal megelőzheti, a betegek nyugtalanok, ingerlékenyek, fejük fáj, szédülnek, esetleg émelyegnek, hánynak. Ebben a stádiumban rendszerint gátolt a gondolkodás és a cselekvőkészség. A következő stádium közvetlenül megelőzi a rohamot, egy-két percig tart, ilyenkor az érzékszevekben jelentkeznek kóros érzések, majd bekövetkezik a roham, amelynek során a beteg eszméletét veszti, az izomzatban hirtelen elernyedés, majd izom-összehúzódás és izommerevedés támad, ez utóbbit nevezik görcsnek. A görcsöket alvás követi, mely rövidebb-hosszabb ideig tarthat, majd ébredés után a beteg a rohamra rendszerint nem emlékezik és fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Régebben a görcsrohamot a néphit vallásos megszállottsági állapotnak vélte, ezért nevezték szent betegségnek.

Feladata, hogy a vérkeringés részeként a szívből kiinduló vér útját biztosítsa a szervekhez és a szervektől vissza a szívhez.

A verőerek, gyüjtőerek és a hajszálerek között összeköttetés áll fenn, ezek feladat, hogy a vérpálya valamely szakaszának elzáródása esetén a kiesett ér által ellátott terület vért kapjon, másrészt a vérkeringés szabályozásában való részvétel.

A vérérrendszer a verőerekből, visszerekből és a közéjük iktatott hajszálerekből áll.

Földünk második legkisebb kontinense, amelynek határait nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál-hegység és az Urál folyó, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger alkotják. Európa Ázsiával együtt alkotja Eurázsiát, amelynek Európa a nyugati ötödrészét teszi ki.

Bartolomeo Eustachio által felfedezett fülkürt, mely a közpfül és az orrgaratüreg közötti járat

A faeco-oralis fertőzések annyit jelentenek, hogy a székletben lévő baktériumok higiénés hiányosságok (kézmosás stb.) miatt ételhez, italhoz keveredve a szájon keresztül bejutnak a szervezetbe, ahol fertőzést okoznak.

Huzamosabb ideig tartó, illetve erős hideghatásra következik be. Tünetei hasonlítanak az égéshez. Három fokozatát különböztetjük meg: vérbőség, hólyagképződés, elhalás. A tünetek legtöbbször a testvégeken vagy a kiálló testrészeken jönnek létre, mert itt a keringési viszonyok rosszabbak és ezek a testrészek aránylag nagy felületen érintkeznek a hideg környezettel. A hideg hatására az ember erei összeszűkülnek, elsápadás alakul ki, fagyásra hajlamos embereknél hideghatásra az erek kezdeti összehúzódását görcsszerű állapot követi, amia a szövetek táplálását akadályozza.

Azokat az élőlényeket soroljuk egy fajba, amelyek lényeges külső és belső tulajdonságaikat tekintve hasonlóak egymáshoz.

Kínzó érzés, mely erős külső ingerekből vagy egyes megbetegedett szervek felől kiinduló, kóros ingerekből ered

A fartájék formáját három farizom adja meg, amelyek a medencecsont külső felszínén erednek és a combcsonton tapadnak. E három izomnak a comb mozgásaiban és a test tartásában van jelentősége.

Bonyolult felépítésű, nagy molekulasúlyú anyagok, amelyek albumózokra, majd peptonokra, polipeptidekre és végül elemi alkotórészeikre, aminosavakra bonthatók. Az egyszerű fehérjéken kívűl vannak összetett fehérjék, amelyekben a fehérje alkotórészekhez még más vegyületek is kapcsolódnak. Fehérjék főleg állati eredetű táplálékban, de növényi (bab, borsó) eredetűekben is előfordulnak.

Haemoglobint nem tartalmaznak, színtelenek. Számuk köbmilliméterenként 6-8000. Ez a szám nagy ingadozásnak van kitéve. Hatással van rá elsősorban az étkezés, az erős testi munka, a terhesség stb. A vörösvértestekkel ellentétben magvuk van. 3 csoportba soroljuk őket: granulociták, limfociták, monociták. A szervezet védekezőberendezésének fontos elemei.

A fejlődési szakaszok, olyan egymástól jól elválasztható időszakok a gyermek életében, amikor a viselkedése minőségileg változik, és ez a változás ugyanabban az ütemben megy végbe minden gyermek esetében.

A testfelszínt borító bőr, az üreges szerveket borító nyálkahártya körülírt hiánya. Az elpusztulást a külvilágból származó valamilyen behatás, égés, fagyás,sérülés, sugárhatás, maró anyag okozhatja, de bekövetkezhet a véráramlás romlásának következményeként, vagy tönkreteheti a fedőhámot valamilyen a mélyből felszínre törő folyamat. A hám elpusztulása a hám alatti szövetek károsodásával jár együtt.

A légzőrendszer része. A levegő a felső és alsó légutakon keresztül jut a tüdőbe. A felső légutakhoz tartozik az orrüreg, a szájüreg, a garat és a gége, az alsó légutakhoz a légcső, a hörgőrendszer és mint légzőszerv a tüdő. A felső légutakban a levegő felmelegszik és párával telítődik.

Allergiás reakciókra alkalmazható készítmény. Több formája létezik, csepp, kenőcs.

A napsugárzás káros ultraibolya sugárzásának hatásait csökkentő kozmetikai készítmények, melyeket az általuk biztosított védelem szerint osztályoznak. Minél magasabb faktorszámú egy fényvédő krém, annál nagyobb védelmet nyújt az UV sugarak ellen, aktív napozáshoz legalább 20-as faktorú fényvédő krém használata ajánlott.

Termékenység.

Fertőzésről akkor beszélünk, ha egy kórokozó nemcsak bejut a szervezetbe, hanem legyőzi a szervezet védekező erőit, megtelepszik a szervezetben, sőt el is szaporodik. A fertőzés hatására a szervezet azonnal különféle nedveket, ellenanyagokat termel és mozgósítja a kórokozókat elpusztító falósejteket is. A fertőzés pillanatában tehát küzdelem indul meg a szervezet és a kórokozó között. A küzdelem eredményezi azokat a tüneteket, amelyek a fertőzést követik és a betegséget jellemzik.

Alacsonyabb rendű élőlények által az emberben vagy az állatokban előidézett betegségek. A kórokozók lehetnek baktériumok, vírusok, gombák, protozoonok stb. A fertőzés módja igen különböző, a kórokozó közvetlenül, vagy közvetítő révén hatol be a szervezetbe. Egyes betegségek csaka már megbetegedett másik ember vagy állat közvetítésével terjednek. Olykor maga a közvetítő nem betegszik meg, nem érzékeny a kórokozó iránt.

Az izületet alkotó két csontvég egymástól eltávolodik és ebben a helyzetben rugalmasan rögzül. Az izület túlnyújtása vagy ritkán túlhajlítása következtében az izületi tok elszakad, az izületi fej az ízvápából kiugrik és a környező izmok összehúzódása következtében ebben a helyzetben rögzül.

Fonalféreg. A filariasis kórokozója.

Fonálférgekhez tartozó filaria faj által okozott betegség. Földünk mindkét féltekéjén elterjedt a trópusi, szubtrópusi területeken, valamint a csendes - óceáni szigeteken. Szúnyogok terjesztik. A szúnyogok a vérszíváskor szervezetükbe kerülő microfilariákkal fertőződnek, későbbi táplálkozásaik alkalmával újabb fogékony szervezetbe juttathatják a kórokozót. Az emberben hónapok alatt fejlődnek ki az ivarérett férgek. A felületes és mély nyirokcsomókban, illetve nyirokerekben vagy ezek környékén élősködnek. Elevenszüléssel nagyszámú microfilariát juttatnak a keringésbe, ezek a fertőzés bekövetkezte után 6-12 hónappal jelennek meg a vérben. Számos fertőzés tünetmentes marad. A korai szakban rendszertelen időközönként több napig tartó lázas periódusok jelentkeznek. Ezeket a nyirokcsomók és nyirokutak gyulladása kísérheti. A kórkép következő szakaszában a normális nyirokelvezetés akadályozottságának következtében elzáródásos jelenségek lépnek fel. A húgyutakba domborodó nyirokerek megrepedése következtében tejszerű vizelet jelenhet meg.

Vírus. A sárgalázért felelős kórokozó.

Antibiotikum. A bakteriális hasmenések kezelésére a fluoroquinolon csoportba tartozó antibiotikumok hatásosak (ciprofloxacin, norfloxacin, ofloxacin, vagyis a Ciprobay, Nolicin, Tarivid). Rendszerint közülük is a ciprofloxacint ajánlják.

A folyamatosság a fejlődéslélektan azon fő kérdése, hogy az ember képességeinek és viselkedésének evolúciós fejlődése állandó, azonos sebességgel zajló folyamat, vagy inkább szakaszos fejlődés.

Parazita. A fertőzés létrejöttéért legtöbbször nem a féreg, hanem valamely fejlődési alakja felelős. A szervezetben több helyen is élősködhet.

A sejtek ásványi anyag felvételét megakadályozó, gyulladáskeltő hatású enzim, többek között megtalálható a méhméregben is.

Földrajzban használatos mértékegység, mely egy adott hely Egyenlítőtől való távolságának észak-déli irányban való mérésére szolgál, mértékegysége a meridián fok.

A fugu mérgezés egyike a legsúlyosabb formája a halak által okozható mérgezéseknek, melyet a gömbhalak testében található méreganyag a tetrodotoxin elfogyasztása okoz. A mérgezés tünetei rendszerint zsibbadással, enyhe eufóriával kezdődnek, ez azonban később hányáshoz, majd izomgyengeséghez vezetet, mely akár halálos kimenetelű fulladást is okozhat.

Számos állat, többségében rovar (és néhány növény), olyan, támadásra szolgáló hegyes testrésze, melynek révén általában méreganyagot juttatnak ellenfele szervezetébe. A mindenki által ismert méhek és darazsak is fullánkjuk révén juttatják méreganyagukat ellenfelük szervezetébe, melyek allergiás reakciókat válthatnak ki az áldozatból, és melyek akár halálos kimenetelűek is lehetnek.

A garat a szájüreg mögött elhelyezkedő függőleges üreg, mely felterjed a koponyaalapig, lefelé pedig a nyelőcsőben folytatódik. Azáltal, hogy összefüggésben áll a az orrüreggel és a szájüreggel, középső szakasza a lég- és emésztőutak közös részét képezi. A garat nyálkahártyával bélelt cső. Hátsó fala a gerincoszlopon nyugszik. Hátsó és oldalsó falát erős izmok képezik, elöl fent az orrüreg, lejjebb a szájüreg nyílik bele.

Gyomor- és bélhurut. A gyomor- és vastagbélnyálkahártya gyulladása. Tünetei: görcsök, hányinger, hányás, hasmenés.

A gyomor-bél rendszer (emésztőrendszer) betegségeinek okaival, klinikumával és kezelésével foglalkozó orvosok.

Az öröklött tulajdonságok összessége.

A központi idegrendszer gerinccsatornában elhelyezkedő része. A koponya öreglikától a második ágyékcsigolyáig terjed. Ujjnyi vastag agyszövet, amelyben az idegsejtek a H alakú, úgynevezett szürkeállományban csoportosulnak, az idegrostok pedig ekörül helyezkednek el. A szürkeállomány idegsejtjei érző, mozgató és vegetatív gerincvelői központokat alkotnak. E központok idegrostok útján összeköttetésben állnak magasabb rendű agyi központokkal, illetve a belőlük eredő úgynevezett ideggyökerek a gerinccsatornán kívül a szervezet idegeit képezik. A gerincvelői központok működését az agyvelő és az agytörzs magasabb rendű központjai szabályozzák. A gericnvelő szelvényes felépítettségű. A szelvényhez tartozik a gerincvelő egyik szakasza, mely hozzávetőlegesen azonos egy csigolya magasságával, valamint azok az ideggyökerek, amelyek ezen a szakaszon a gerincvelőt elhagyják (mozgató), illetve a gerincvelőbe érkeznek (érzőidegek). A gerincvelőben két állomány különül el, a belső szürkeállomány és egy külső fehérállomány, amely az előbbit körülveszi. A szürkeállomány mellső, vaskosabb része az elülső szarv, hátsó karcsúbb része a hátsó szarv, a mellkasi szakaszon az elülső és hátsó szarv között még oldalfelé kiemelkedik az előbbieknél jóval kisebb oldalszarv. A szerv elnevezés csak a keresztmetszeti képre érvényes, ezek valójában a gerincvelő egész hosszában tekintve szürke oszlopok. A kétoldali szürkeállományt a központi szürkeállomány kapcsolja össze, mely egyúttal magában foglalja a gerincvelő egész hosszában végighúzódó központi csatornát. A szürkeállományt idegsejtek, a fehérállományt idegrostok, úgynevezett pályák építik fel. Funkcionálisan a szürkeállomány a kapcsoló, szabályozó központot, a fehérállomány az ingerületvezető rendszert jelenti. Az elülső szarvban kizárólag motoros sejtek találhatóak, a hátsó szarvban peidg érző sejtek helyezkednek el. Az oldalszarvban vegetatív sejteket találunk.

Polyomyelitis. Vírus okozza. Lappangási idő 5-35 nap. A fertőzőképesség a betegség első hetében a legnagyobb, de a vírus a széklettel több héten keresztül ürül. Az enyhe lefolyású formájában a panaszok lázból, fejfájásból, hányingerből, hányásból, székrekedésből és torokfájásból állnak. Másik fajtája a nem paralyticus poliomyelitis, melynek tünetei: fejfájás, háti és végtagfájdalmak, valamint láz, hányás, hasi fájdalom, levertség, ingerlékenység. A betegek nyak- és hátizmaikban valamint gyakran a comb izomzatában és egyéb izmokban is görcsök keletkeznek. Az izmok tapintáskor érzékenyek lehetnek. Legveszélyesebb formája a paralyticus poliomyelitis. Ez a kórforma az összes eset 0,1 %-át teszik ki. A lázas időszak alatt bármikor jelentkezhet bénulás. Remegés, izomgyengeség, székrekedés és bélelzáródás alakulhat ki. A bordaközi izmok és a rekeszizmok bénulását gyakran megelőzi a vállövi izmok bénulása, ami a mellkas tágulásához vezethet.

A Schistosomiasis fertőzés után napokon (0-72 órán) belül a behatolás helyén a bőr viszketni kezd, piros kis bőrgyulladás alakul ki (ami elvileg még ugye bármi is lehet). Azonban a láz, hidegrázás, köhögés, izomfájdalmak jelentkezése (3-8 héten belül) már kérdésessé teszi a dolgot. Ez a jelenség (ami csak az egyik fajta Schistosomiasis-nál, a Sch. japonicum okozta betegségnél létezik,) a Katayama láz A legtöbb embernek a korai fázisban nincsenek tünetei, mellyel erre a betegségre lehetne gyanakodni. A vándorló peték ritkán az idegrendszerbe is bejuthatnak (agyba, gerincvelőbe). Ilyen esetben a tüneteket színesíti a bénulás, gerincvelő gyulladás, görcsrohamok. Az idegrendszeri szövődmények közül a gerincvelő harántléziója gyakori

A giardisis a vékonybél felső részének protozoon fertőzése, melyet az ostoros Giardia lamblia okoz. A parazita világszerte megtalálható. A kórokozó a székletben szimmetrikus, szív alakú ostoros trohpozoitaként és cystaként található. Szájon át csak a cysta forma fertőző. A cysták terjedési módjai: víz vagy étel széklettel történő érintkezése, emberről emberre történő közvetlen terjedés. A cystak lenyelését követően a nyombélben és az éhbélben válnak szabaddá a trophozoitok.

A giardisis a vékonybél felső részének protozoon fertőzése, melyet az ostoros Giardia lamblia okoz. A parazita világszerte megtalálható. A kórokozó a székletben szimmetrikus, szív alakú ostoros trohpozoitaként és cystaként található. Szájon át csak a cysta forma fertőző, a gyomorsav a trophozotokat elpusztítja. A Giardia hordozói az emberek, de állati eredetű fertőzőforrások lehetnek kutyák és hódok is. A cysták terjedési módjai: víz vagy étel széklettel történő érintkezése, emberről emberre történő közvetlen terjedés. A cystak lenyelését követően a nyombélben és az éhbélben válnak szabaddá a trophozoitok. A hám károsodását, a bélbolyhok sorvadását okozzák. Akut hasmenés, felszívódási zavarok jelentkezhetnek. A lappangási idő 1-3 hét, de ennél hosszabb is lehet. Az akut szak napokig vagy hetekig tarthat, de rendszerint magától szűnik, bár a cysták ürítése fennmaradhat. Néhány betegben a kórkép krónikussá válhat és a betegség éveken át elhúzódhat. A betegség akut és krónikus formájában is a hasmenés foka enyhétől súlyosig terjedhet, de leggyakrabban enyhe. A nagy mennyiségű laza székletek - gyakran a reggelizést követő - ürítésén kívűl esetleg egyéb panaszok fel sem lépnek. A székletekben vér és genny általában nem található. A széklet nagy mennyiségű, habos, bűzös és zsíros. Testsúlycsökkenés és gyengeség előfordulhat.

Ostoros protozoon, mely a giardiasist okozza.

USA dél-nyugati területein és Mexikóban élő gyíkfajta.

Gömbhal, más néven Fugu, a mérgező halak legmérgezőbbike. Nevét onnan kapta, hogy izgatott állapotában eredeti méreténél kétszer-háromszor nagyobbra fújja fel magát vízzel, hogy elijessze a környezetébe betolakodó ellenséget. Szinte bármilyen vízben találkozhatunk gömbhalakkal, fogyasztása azonban nem ajánlott, mert szervezetében nagy mennyiségben megtalálható a tetrodotoxin nevű mérgező vegyület, mely akár halálos kimenetelű mérgezést is okozhat.

Hegesedéssel gyógyuló gyulladás, mely a hámréteg szemcsézettségét eredményezi.

Különféle kórokozók gyógyszerekkel szembeni ellenállása. Ha rövid ideig és kis mennyiségben alkalmazzák a gyógyszert, az kedvez az ellenállás kifejlődésének és a betegség kiújulását eredményezheti. Rezisztens törzsek kialakulását eredményezheti a gyógyszerek gyakori és felesleges alkalmazása is.

Mexikóban élő mérgező gyíkfajta.

A szervezet védekező válasza a szervezetet ért fertőzésre. A védekezés nemcsak a közvetlen helyi területet, hanem az annak környezetében futó idegeket és ereket is érinti. Ezek hatására jelennek meg a gyulladás jellemző tünetei. A gyulladás kezdetén a kórokozó hatására kitágulnak az erek, ennek következtében a gyulladás területe vörösen elszíneződik és a környező ép területhez viszonyítva melegebbé válik. A gyulladást keltő kórokozók hatására az erekből először a vérsavó, majd a plazma részei lépnek a környező szövetekbe, amit a gyulladást elhárító fehérvérsejtek kilépése követ. Mivel a szövetközökben felszaporodnak a gyulladásos termékek és a savó, ezért a terület vörös színe, melegsége mellett meg is duzzad. A szövetek között felszaporodott anyagok az idegvégződésekre nyomást gyakorolnak, ezért a gyulladásos terület fájdalmassá is válik. Ha a gyulladás olyan szervben vagy szövetben van, amelynek működése ezt a fájdalmat kiváltja, vagy fokozza, akkor a szerv működési zavara is kialakul.

A vérmételyek okozta betegség egyik fajtája, a húgyhólyag schistosomiasist okozza. Közel Keleten és Afrikában fordul elő. A kifejlett S. haematobium a húgyhólyagban, végbélben, prosztatában és a méhben élősködik.

Az érhálózat legfinomabb szerkezeti része, az artériák és a vénák átmeneti szakaszán található. A vér és a szövetek közötti anyagcsere a hajszálerek területén bonyolódik le. A vér útján szállított oxigén és tápanyagok a hajszálérből a szövetek felé, a bomlástermékek és a széndioxid a szövetekből a hajszálér felé áramlanak. A hajszálerek hálózata összmennyiségben óriási, ezért mindig csak azon a területen nyílnak meg és működnek, ahol a szervezet számára szükséges anyagcsere-folyamatok mennek végbe.

A hámrétegen belül különböző sejtsorokat különböztetünk meg. A legalsó alapréteg sejtjeinek állandó oszlása termeli a felette lévő tüskésréteget. A tüskésréteg több sejtsorból áll. A sejtek a felszín felé haladva fokozatosan elszarusodnak, alakjuk laposabbá válik, majd szarulemezek formájában a természetes hámlás következtében eltávoznak.

A gyomortartalom szájon keresztül történő kiürülése a hányásközpont izgalmának következtében. A hányás különböző okokból keletkező reflexmozgás, amelyet előidézhet hasi megbetegedés, mérgezés, altatás, terhesség, idegrendszeri megbetegedés, félelem vagy undorérzés. A hányást hányinger előzi meg vagy bevezető tünet nélkül hirtelen következik be.

Émelygéssel, nyálfolyással, öklendezéssel, gyakran fejfájással együttjáró tünetcsoport. Legtöbbször gyomorbetegség, vagy ételmérgezés okozza. Számos heveny lázas betegség tünete is lehet.

Görcsös fájdalom a köldök körül vagy az alhasban. A csikaró fájdalmat leggyakrabban a vékonybelek gyors mozgása okozza, ez az emésztőszervi betegségek egyik tünete. A heveny hasi megbetegedésekben állandóan ismétlődik, fájdalmassága fokozódik és néha csak az időnkénti székletürítés hoz átmeneti enyhülést. Tűrhetetlen hasi fájdalommal jár az epekő és a vesekőroham. Az alhasi görcsös fájdalmak sokféle okból jöhetnek létre, nagyon gyakran heveny hólyaghurut vagy nőgyógyászati megbetegedés következményei.

Gyakori híg székletürítés, amelyet gyakran hasi görcsök kísérnek. A székletek száma napont 15-20 is lehet. A széklet híg és nyálkát, gennyet vagy vért is tartalmazhat. Gyakori székelés esetén a beteget ismételten jelentkező, eredménytelen székelési inger kínozhatja. A hasmenés tünet, melyet többféle ok válthat ki. Előidézheti a bélfal gyulladása, emésztési zavar, allergia, stressz stb. Diéta mellett gyógyszerek is alkalmazhatók kezelésében.

A betegségnek több felosztása ismert. Akut és krónikus, valamint az akut hasmenésen belül a vizes és véres székletürítésre osztható fel.
A vizes hasmenéssel járó kórformát elsősorban az E. coli baktérium különböző törzsei okozza. Gyakorlatilag a rövid ideig tartó utazások 60%-ában fellelhető. Tünetei közül kiemelendő a hirtelen jelentkező, nem véres hasmenés, hányinger, hányás, hasi görcsök, láz.
A dysenteriás forma az utazók 15%-át betegíti meg. Hevenyen alakul ki, véres, nyálkás hasmenéssel, bélgyulladással jár, melyet láz, hasi fájdalom, kimerültség kísér. Ez a hasmenéses forma antibiotikumos kezelést igényel. A betegséget szinte kizárólag Shigella baktériumok okozzák, azonban számolni kell az enyhébb, Entamoeba okozta formával is..
Krónikus hasmenéssel mindössze az utazók alig 2%-a jelentkezik orvosánál. Ez a betegség gyakran hetekig is eltart, bizonytalan hasi fájdalom, puffadás, levertség, súlyvesztés, ritkábban láz kíséri. A leggyakrabban Giardia fertőzés az oka a betegségnek. A Giardia lamblia egysejtű élősködő, mely az előbbiekkel ellentétben hosszabb lappangási idővel rendelkezik. A kórokozó bekerülésétől a betegség megjelenéséig 10-14 nap is eltelhet. A hasmenés sem olyan "durva", mint a bakteriális eredetű eseteknél. Néha jelentkezik, aztán kis ideig semmi, majd újra. Az utazók többnyire azt gondolják a tünetmentes periódusban, hogy átvészelték a bajt, és nem fordulnak orvoshoz, csak hetek múlva. Ebben az esetben is orvosi segítség, gyógyszeres terápiás (tinidazol, metronidazol, vagyis Tinidazole, Klion) kezelés jelenti a megoldást. Ezen gyógyszerek azonban nem tűrik az alkoholt! Ha ilyen típusú szereket szed, semmiképpen ne fogyasszon alkoholos italokat!
A közhiedelemmel ellentétben az első hasmenéses periódus átvészelése nem nyújt teljes védelmet a további hasmenéses epizódok ellen. Valamennyi hasmenéssel járó betegségben elsődleges, kiemelt fontosságú a megfelelő folyadékpótlás. A folyadékpótlásra készen kapható, vízben oldódó por felelne meg a legjobban, de ennek hiányában házilag is elkészíthető az úgynevezett rehidráló folyadék, amit természetesen meg kell inni.

Belső (hasűri) vérzések gyanúját veti fel, ha baleset következtében a sérült a látható (csekély) vérmennyiség ellenére sápadt, verejtékezik, gyors szívverést tapintunk és a hasat ért erős ütés lehetősége áll fenn a balesetből kifolyólag. A hasűri vérzés életveszélyes, ezért a legkisebb gyanú (pl. kerékpárost gépkocsi elüt, de az illető feláll, menne tovább hasi fájdalmai lehetnek, néhány lépés után vagy órák múlva rosszul lesz, sápad, verejtékezik, hasi fájdalmai fokozódhatnak) esetén is mentőt kell hívni és kórházba kell szállítani.
Minden vérzéscsillapításnál fel kell hívni az első ellátást végző figyelmét arra, hogy sok betegség a vérrel terjed, ezért saját magunk védelmében a vérrel való érintkezés előtt húzzunk gumikesztyűt, ami minden elsősegélycsomag fontos tartozéka nem árt ellenőrizni!

A gyógyszerek hatékonyságát biztosító vegyület.

A szervezetet a szöveteket ért károsodás után sok esetben nem jön létre a szövetek teljes értékű megújulása és a gyógyulás hegesedéssel történik. A hegesedés lényegében a sérülés helyén sarjszövet, kötőszövet növekedése,mely a környező ép szövetek felől indul meg. A sarjszövet eleinte érdús, így a sérült területen először vörös sarjszövet látszik. Később mindinkább sejtszegény és rostdús kötőszövetté alakul át.

Májgyulladás. A máj minden gyulladásos folyamatát e névvel illetik, bár újabban e meghatározás a vírusok által okozott májgyulladásra vonatkozik. Kialakulása több tényezőtől függ. Csatlakozhat bármilyen gennyes gyulladáshoz, így az epeutak fertőzése ráterjedhet a májra, vagy a hasüregben levő bármilyen gennyes folyamat gyulladást kelthet.

Az A hepatitis a máj vírusos fertőzése, mely szórványosan vagy járványokban fordulhat elő. A máj érintettsége csupán része a generalizált fertőzésnek, de a klinikai képet ez uralja. Bár a vírus átvitele történhet fertőzőtt tűkkel is, rendszerint faecalis-oralis úton terjed. A hepatitis A vírus ürítése a klinikai tünetek jelentkezése előtt két héttel megkezdődik. A vér és a széklet a lappangási időben (2-6 hét), valamint a betegség korai szakaszában fertőzhet. Nem vezet krónikus hepatitishez. Tünetei: étvágytalanság, hányinger, hányás, rossz közérzet, garatfertőzés tünetei, vagy felső légúti influenzaszerű tünetcsoport, dohányzási undor. Láz, megnagyobbodott, érzékeny máj, sárgaság.

A B hepatitis a máj vírusos fertőzése, mely rendszerint fertőzött vérrel vagy vérkészítményekkel kerül a szervezetbe. A B hepatitis lappangási ideje 6 héttől 6 hónapig terjed. Az A és B hepatitis klinikai jellemzői hasonlóak, de a B hepatitis kezdete lappangóbb lehet. Veszélyeztetettek a homoszexuálisok, intravénás kábítószerfogyasztók, orvosok, nővérek. Tünetei: étvágytalanság, hányinger, hányás, rossz közérzet, garatfertőzés tünetei, vagy felső légúti influenzaszerű tünetcsoport, dohányzási undor. Láz, megnagyobbodott, érzékeny máj, sárgaság.

A hirtelen lázkezdettel együttjáró fázó érzés, libabőrösség, fogvacogás és nagyfokú remegés. Hidegrázáskor a bőrerek összehúzódnak, hogy az izomremegés kapcsán keletkezett nagy hőmennyiség ne vesszen el.

Hidráció a szervezet víztartalékainak optimális feltöltöttsége, és az ásványi anyagok megfelelő mennyisége, aránya.

Az optimális folyadékmennyiséggel feltöltött

Az orvostudománynak az a része, mely az egészség megvédését, a károsodások megelőzését kívánja biztosítani.

A hipnotizőr által egy személyben létrehozott erősen szuggerálható álomszerű állapot.

Hipnotizálható

Olyan személy, aki egy másik személyben előidézi a hipnózist, azaz a megváltozott, transz-szerű tudatállapotot.

Megváltozott tudatállapot, melyet az emlékezet beszűlülése, bizonyos képzetek, reakiók, valamint testi változások is jellemezhet.

A hipotézis olyan feltételezés, ami elég pontosan körülhatárolt ahhoz, hogy tesztelhető legyen, és amelyről elvileg kimutatható, hogy helytelen.

A retikuloendoteliális rendszer fiziológiás aktívátora, mely a szervezetben hisztidinből keletkezik. Minden szövet tartalmazza. Hisztamin szabadul fel a szövetekben hideg vagy meleg hatására, mechanikus ingerlésre, gyulladások, szövetroncsolás alkalmával, gyakorlatilag az élő szövetet érő bármilyen károsodáskor. A felszabadult hisztamin helyileg értágulatot, az erek áteresztőképességének fokozódását, savós gyulladást idéz elő. Hisztamin hatására a hajszálerek endotelsejtjei fagocitákká válnak, a vényomás csökken, a bélmozgás fokozódik. Mivel a hisztamin mélyreterjedő vérbőséget, a hajszálerek kitágulását okozza, eredményesen használható az izomreuma, túlerőltetés okozta különféle szalag- és izületi betegségek kezelésére.

Humán immundeficiencia vírus. Átviteli módja hasonló a hepatitis B víruséhoz, különös tekintettel a szexuális, gyomor-bél rendszeren kívüli átvitelre. Az analis (végbélen keresztüli) közösülés jelenti a legnagyobb veszélyt. Számos HIV fertőzött személy éveken át tünetmentes marad. Ha tünetek jelentkeznek, azok igen sokfélék és nem specifikusak. Gyakoriak az általános panaszok, mint súlyvesztés, lázas állapotok, éjszakai izzadás. Fájdalmas nyelés, gombás fertőzések is jelentkeznek. Megváltozik a bélműködés, elsősorban hasmenések jelentkeznek. Központi idegrendszeri tünetek közé tartozik a depresszió, személyiségváltozás, összpontosítási nehézség, nyilvánvaló zavartság. Bőrtünetek is gyakoriak. Mivel gyakorlatilag fenti elváltozások mindegyike egyéb betegségekben is előfordul, a panaszok kombinációja jellegzetesebb a HIV-fertőzésre, mint bármelyik tünet önmagában.

A bőr felszínén képződő üreges felpúposodás.

Különböző égési sérülések nyomán létrejövő bőrelváltozás.

Gyermekkorban nagyon gyakoriak a horzsolásos jellegű sebek, főleg a végtagokon, fejen. Számottevő vérzés nem kíséri ezeket a felületes sérüléseket, ugyanakkor a sebek szennyezettsége nagy. Ha a horzsolás nem járt a bőr teljes vastagságára kiterjedő szakadással és nem nagy felületű, megelégedhetünk otthoni sebkezeléssel

A fájdalmas, görcsös állapot többnyire megfeszített munka, izommozgás után jelentkezhet, mely nagyobb izomcsoportokat (vádli, comb) vesz igénybe. Az izmok passzív nyújtása gyakran segít ezen a panaszon, de nélkülözhetetlen a kellő hidráció (a szervezet víztartalékainak optimális feltöltöttsége), és az ásványi anyagok megfelelő mennyisége, aránya. Mindezek segítségével könnyen akklimatizálódhatunk a meleghez, s nem biztos, hogy kialakul a jelzett izomfájdalom.

A szervezet hőmérsékletének emelkedése mellett a hőleadás zavara miatt következik be a hőguta, ha a test a felesleges hőt nem tudja leadni és túlmelegszik. Páradús levegő, szorosra zárt ruházat, amely az izzadással történő folyadék- és hőleadást akadályozza, idézhetik elő. Tünetei: fejfájás, szapora szívműködés, nehézlégzés, esetleg izomgörcs. A szervezet túlmelegedése eszméletvesztéshez, súlyosabb esetekben halálhoz is vezethet. Enyhébb esetekben a test hűtésével még elhárítható a hőszabályozás zavara, súlyosabb esetben azonban már ez sem segít.

A szervezet hőmérsékletét befolyásoló élettani folyamatok, más néven hőleadás, melynek során a szervezet hőt ad le annak érdekében, hogy a testet megfelelő hőmérsékletre hűtse. A hőleadás megfelelő múködésének biztosítása, az agyban található hőszabályozó központ feladata.

Az emberi szervezet hőszabályozó központja az agy hypothalamus nevű területén található. Ez a központ úgy működik, mint egy termosztát: érzékeli a vér hőmérsékletét, és ha az túl meleg, a hőleadást, azaz a verejtékezést elősegítő struktúrákat hoz működésbe, ha pedig túl hideg, a hőtermelés fokozására, azaz a reszketés, didergés megindulására ad parancsot.

A szervezet hőszabályozó rendszerének túlterhelése, amikor a külső környezet hőmérséklete magasabb, mint az emberi testhőmérséklet és nem lehetséges a felesleges hőmennyiség leadás ekkor beszélhetünk hőterhelésről.

Élettani folyamat melynek során a testhőmérséklet külső körülmények hatására csökkeni kezd. Amennyiben a hővesztés nagyobb, mint a test saját hőtermelése akkor beszélünk kihűlésről, más néven Hypothermiáról.

A vizeleti rendszer részei: a vizelet kiválasztó szerv, a vese. A vizelet gyüjtő szerv, a húgyhólyag és a vizelet elvezető szervek, a húgyvezeték és a húgycső

A gyíkméreg egyik hatóanyaga.

Hártyás szárnyúak (méh, darázs, hangya) okozta mérgezés.

A vérben lévő szőlőcukor túlzott mértéke.

A köztiagy része. A hypothalamus minden vegetatív működés legfelső szabályozó centruma (keringés, hőszabályozás, anyagcsere, kiválasztásszabályozás, nemi működés stb.). A legfőbb hormonális szabályozószerv a hypophysis morfológiai kapcsolatai révén szintén a hypothalamushoz tartozik és vele funkcionális egységben áll. Ez az egység azt jelenti, hogy a hormonképzést és leadást a hypothalamus vegetatív központjai szabályozzák, e centrumok működését pedig a hypophysis befolyásolja.

A test hőmérsékletének lesüllyedése.

A csalánozók méreganyaga a hypotoxin, mely kisebb állatok halálát jelentheti.

Oxigénhiányos állapot.

A kagylók okozta mérgezéses, fertőzéses betegségeket négy nagy csoportba oszthatjuk: a bénulásos mérgezések (PSP), idegrendszert érintő mérgezések (NSP), hasmenéses formák (DSP) és az amnesticus mérgezés (ASP).
Mind a négy tünetegyüttesben megtalálhatók közös jellemvonások, és elsősorban az úgynevezett kétlemezes kagylókra (mussels, clams, oysters és scallops) jellemzők. Ezekben a kagylókban ugyanis megtalálható egy speciális "filter", mellyel a tengervízből kiszűrik az apró algákat, planktonokat, melyekből a toxinok a kagylókba kerülnek, s feldúsulnak.
A toxinok, melyek ezekért a mérgezésekért felelősek, vízoldékonyak, hő- és savstabilak, és a hagyományos konyhatechnikai eljárásokkal nem inaktiválhatók. A négyféle fertőzésért négy különböző toxin tehető felelőssé. A saxitoxin (PSP-ben) gátolja az ideg-izom kapcsolatban működő Na-csatornák működését. A brevetoxinok (NSP-ben) hasonlóképpen hatnak, mint a ciguatoxin, az izmok és az idegek Na-ion csatornáit stimulálják. Az ocadic sav (DSP-ben) a bél egyik sejtrétegében növeli meg annak áteresztő képességét, ezáltal okoz hasmenést. A domoic sav (ASP-ben) szerkezetileg nagyon hasonlít a szervezet egyik fontos ideg ingerület átviteli anyagára (neurotranszmitterére), a glutaminsavra. Emiatt olyan agyi struktúrákhoz kötődik, melyekhez a glutaminsav, és idegi depolarizációt eredményez. Az amygdala és a hyppocampus egyes területeinek elhalásához vezet a mérgezés.

Az időzóna a Föld egyes területeinek azon része, amelynek időmérő eszközeit szinkronizálják, összehangolják, hogy azok azonos időt mutassanak (zónaidő vagy helyi idő). Ideális esetben az egyes időzónákat hosszúsági körök határolnák, valójában azonban az országhatárokhoz igazítják őket.

Ellenanyag tulajdonsággal rendelkező, kémiai szerkezet tekintetében egymással rokon fehérjék. Az immunglobulinok közé 5 vérfehérje tartozik: IgG (gamma G-globulin), IgA, IgM, IgD,és IgE. Az immunglobulin molekulák az immunfolyamatokban kettős funkciót töltenek be: kapcsolódnak az antigénnel és ezt követően úgynevezett effektorfunkciókat váltanak ki, amelyek eredménye a többi között az antigén elpusztítása. Az antigénnel való kapcsolódása részben az immunociták felületén jön létre, ahol az immunglobulin antigénfelismerő receptorokként találhatók, részben pedig a plazmasejtek által termelt és a vérbe kerülő ellenanyagokként reagálnak az antigénnel. Funkciójukat tekintve az egyes immunglobulinok bizonyos mértékben eltérnek egymástól. A baktérium-ellenes, a vírusok ellen termelődő ellenanyagok túlnyomó része IgG. Antigénekre először átmenetileg IgM típusú ellenanyagok képződnek, ezek helyét azonban rövidesen az IgG típusúak foglalják el és ha az adott antigéninger újból éri a szervezetet, mindig IgG típusú ellenanyag képződik. IgA nagyobb mennyiségben található a nyálban, bélnedvben. Az allergiás reakciókban elsősorban az IgA és IgE típusú ellenanyagok vesznek részt.

Fertőző megbetegedések ellen mesterséges védettség két úton hozható létre. Beolthatjuk a csökkentett virulenciájú vagy elölt kórokozót a szerveztbe és a szervezet az immunitás létrehozásában tevőlegesen vesz részt. Ilyenkor aktív immunizálás jön létre. Ha kész ellenanyagot viszünk a szervezetbe, passzív immunizálásról beszélünk. Ebben az esetben az ellenanyagot egy másik szervezet termelte és azt annak vérsavójával juttatjuk a védeni kívánt szervezetbe.

3 csoportba oszthatók: 1. Immundefektusok: teljesen vagy részben hiányzik a reaktívitás, így a külső károsító hatások szabadon érvényesülhetnek (mérgek, mikrobák). 2. Autoimmun betegségek: Megzavarodik az immunrendszer önfelismerő képessége és reagál a saját antigenek ellen. 3. Heteroimmun betegségek: ezek a "nem saját" antigenek antigenek elleni immunreakció által. Ide tartoznak a különböző allergiás megbetegedések.

Az immunrendszer alapfunkciója abban nyilvánul meg, hogy különbséget tud tenni a saját és a nem saját között. Az immunrendszer sejtjei által saját-ként felismert anyagokat, sejteket, szöveteket a szervezet eltűri, míg a nem sajátként felismertekre immunválasszal reagál. A szervezetbe került kórokozókat, fajidegen fehérjéket nem sajátként ismeri fel, így ezekre ellenanyagtermeléssel reagál.

Hasfogó.

Olyan szerkezet,amely a szív fibrillációját, rendellenes működését mgszünteti. A szívműködés zavarának egyik formája az úgynevezett fibrilláció, amikor is a pitvarok és a kamrák nem erőteljesen és ütemesen húzódnak össze, hanem a szívizom rostjai szabálytalan rángásokat végeznek, amely a vérkeringést fenntartani nem tudja, ez a szerkezet ennek megszűntetésére alkalmas.

A szervek egyes területeinek elhalása az erek elzáródása miatt. Súlyossága attól függ, hogy milyen nagyságú ér záródott el és melyik szervben. Az elzáródott ér vérellátási területén a sejtek elhalnak és a szervben működési zavar keletkezik. Az infarktus kialakulásában döntő jelentősége van a szerv vérellátásának is. Az egyes szerveket ellátó erek végső elágazódásai az artériáknak. Ezeket végartériáknak nevezik. Elzáródásuk mindenkor infarktushoz vezet. Ha azonban az elágazódott erek egymás között összeköttetést teremtenek, az érrészlet elzáródása nem vezet mindig infarktushoz, mert a szövetek a a környező erek felől megkapják a szükséges vérellátást. Ilyenkor a vérkeringés nem a szokott, hanem kerülő utakon jut el a szövetekhez. Ezt a keringést kollaterális keringésnek hívják. Jelentősége tehát az érelzáródás esetén, az infarktus kialakulása szempontjából igen nagy.

A különböző fertőzésekkel foglalkozó tudományág.

Grippe. Az influenza vírus A, B és C típusa által okozott járványos fertőző betegség, amely főleg a légutak, néha a bél nyálkahártyáján okoz gyulladást. Cseppfertőzés útján terjed. Lappangási ideje 1-2 nap. A kórokozók elsősorban a légutakban és a tüdőkben szaporodnak. Az influenza hirtelen kezdődik, hidegrázás, borzongás kíséretében láz jelentkezik, nagyfokú elesettséggel, étvágytalansággal, végtagfájdalmakkal. Szövődményei a vérzéses tüdőgyulladás, vérzéses agyvelőgyulladás, ideg- vagy szívizomgyulladás a leggyakoribbak.

Lappangási idő. A fertőzés időpontjától az első betegségi tünetek megjelenéséig tart. A lappangási idő alatt a szervezetben jutott kórokozók elszaporodnak és megindul a fertőzés elleni védekezés is. Ha a szervezet védekezése elégtelen, akkor jelennek meg az első betegségi tünetek.

A külső elválasztású hasnyálmirigy szövetében különleges, szigetszerűen elrendezett sejtcsoportokat találunk, ezek a Langerhans szigetek. A Langerhans sziget belső elválasztású mirigy, hormonja az inzulin, amely a cukoranyagcserét szabályozza. A májban és az izmokban inzulin hatására keletkezik glikogén a cukorból. A cukrot az izom csak glikogén formájában tudja felhasználni munkájához.

Cukorbetegek életvitelének megkönnyítésére szolgáló készülék. A cukorbeteg számára szükséges inzulinmennyiség beállításával a megfelelő adagot juttatja a beteg szervezetébe.

Ingerlés, enyhe gyulladás, bántalom.

Bőrgyógyászati készítmény hatóanyaga, melynek mellékhatásaként fényérzékenység jelentkezhet.

A közegészségügyi előírásoknak megfelelő víz. Színtelen, átlátszó, szagtalan, kellemes ízű és hőfokú, nem túl lágy és nem túl kemény.

Az állatvilág legnépesebb törzse. Az ide tartozó szervezetek szelvényes felépítésűek. Külső és belső vázuk általában különnemű. A külső váz szelvényei nem egyformák, két (fej és törzs) vagy három (fej, tor, potroh) testtájat alkotnak. A belső vázat a szelvények külső vázához szorosan csatlakozó, főként az izmok tapadására szolgáló nyúlványok alkotják. A váz anyaga kitin, melyet a felhám választ ki. Vázukat életükben többször levethetik. Végtagjaik, a lábak, ízekből állnak, innen a törzs neve.

Az egymással ízesülő ízfelszínek alakja egymásnak megfelelő. A két ízfelszín közül az egyik rendszerint domború, ez az izületi fej.

Egyes izmoknak, izomcsoportoknak vagy testszerte sok izomnak hosszabb-rövidebb ideig tartó kóros összehúzódása.

Egyes izmoknak, izomcsoportoknak vagy testszerte sok izomnak hosszabb-rövidebb ideig tartó kóros összehúzódása.

Sportolók számára kifejlesztett, ásványi anyagokban gazdag ital, amely segíti a felfrissülést a kimerítő fizikai teljesítmények után.

A csontvázrendszerben az egyes csontok összeköttetésben állnak egymással, amelyek nagy része mozgatható, más részük nem. Ezek az összeköttetések lehetnek folytonosak, így az egymással érintkező csontok végrészeit kötőszövet köti össze, vagy lehetnek nem folytonosak, ahol a két csont között hasadék, azaz izület található. Minden izületben a csontvégek pontosan egymáshoz illeszkednek.

Az egymással ízesülő ízfelszínek alakja egymásnak megfelelő. A két ízfelszín közül az egyik rendszerint domború, ez az izületi fej.

Az egymással izületi összeköttetésben lévő csontrészeket ízvégeknek nevezzük. Leggyakrabban az egyik domború, a másik ennek megfelelően homorú idom. A domború ízvéget ízfejnek, a homorút ízvápának nevezzük.

A bőr verejtékmirigyeinek száma kétmillióra tehető. Alig néhány helyen nem található. A legtöbb a tenyéren és a talpon van. Az ember bőrében kétfajta verejtékmirigy van. A legtöbbnek a kivezetőcsöve egyenesen a bőr felszínére vezet. Néhány testtájon olyan verejtékmirigyek is vannak, amelyek különleges szagú, nyúlós, tejszerű nedvet termelnek és a verejtéket a szőrtüsző nyílásába ürítik. Ezeknek az úgynevezett illatmirigyeknek az állatvilágban és a nemi életben van jelentőségük. A verejték elsősorban víz, melynek párolgása lehűti a szervezetet. Ha valami gátolja az izzadást vagy a párolgást, a szervezet túlmelegszik és hőguta fenyeget. A verejték a benne oldott konyhasótól sós izű, de kevés cukrot, vasat és többi mást vegyi bomlásterméket is tartalmaz. Részben a verejtékben oldott zsírsavaknak is köszönhető, hogy a bőr felszíne enyhén savas vegyhatású. Ez azért fontos, mert savanyú környezetben a bőr felszínén megtelepedett gombák és baktériumok nem tudnak szaporodni, tehát védi a bőrt a fertőzéssel szemben. A verejtékelválasztást a meleg és az izommunka fokozza. Az illatmirigyeket a hormonok szabályozzák. A bőr felszínén nyíló mirigyek friss váladéka szagtalan, csak a bomló verejték válik bűzössé.

Szúnyogok, kullancsok, kis rágcsálók, ritkábban emlősök, madarak által terjesztett fertőző agyvelőgyulladás Ázsiában. Tünetei: láz, rossz közérzet, tarkókötöttség, torokfájás, hányinger és hányás, romló tudatállapot és görcsök. Bénulások is előfordulhatnak. Keleti országokban elérhető a japán B- encephalitis elleni védőoltás a nyári hónapokban Kelet-Ázsia falusi vidékeire utazók számára.

Fertőző megbetegedés, a mételyféreg által okozott Schistosomiasis leginkább Japánban és Ázsiában előforduló Legfontosabb hordozói az emlős állatok.

Járvány. A fertőző betegségek elterjedése, tovahurcolása, tovaterjedése.

A jet lag az a jelenség, amikor egyik időzónából a másikba átrepülve felborul a normális napszaki ritmus. A belső időzítők, amelyek az alvást és az anyagcserét szabályozzák, az új világosság-sötétség viszonyok miatt kiesnek a ritmusból és több nap is eltelhet addig, amíg valaki hozzászokik az új ütemezéshez.

Kémiai elem. A szervezetnek kis mennyiségben ugyan, de fontos alkotórésze. Acélkék színű kristályokat alkot. Számos gyógyszer része. Tengervíz, illetve tengeri növények nagy mennyiségben tartalmaznak jódot.

Az indiai vallások aszketikus és meditatív technikáinak összefoglaló neve.

A Puhatestűek törzsébe tartozó rendszerint kétoldalasan részarányos állatok, köpenyük két teknőből álló héjat termel. A teknőket a hátoldalon egy rugalmas conchinlemez kapcsolja össze, ez nyitja a teknőket, a zárást két erős záróizom végzi. A héjak több rétegűek, belülről fénylő gyöngyházréteg fedi őket. Fejük elcsökevényesedett, lábuk szögletes tolószerv. Légzőszervük a kopoltyú, melyek a köpenyüregben találhatóak, és melynek segítségével a beáramló vízből veszik fel az oxigént. A vízből a szájnyílás mellett lévő vitorlák a szerves táplálékot is kiszűrik, majd a kivezető nyíláson át a kagyló kipréseli

Vegyjele Ca. Meghatározott mennyiségben található a felnőtt ember szervezetében. A szervekben rendszerint sók alakjában van jelen. Legnagyobb része a csontokban található. A kalcium tartalomtól függ a csontok keménysége. A felnőtt ember kalciumszükséglete napi 800 mg, gyermekek, terhes nők szükséglete 1000-1200 mg-ra növekszik. A legelőnyösebb és legkönnyebben beszerezhető kalciumforrás a tej és a tejtermékek. Jelentős kalciumforrásaink még a zöldségek. Csökkenti azonban a kalciumfelszívódást a táplálékban levő oxálsav, valamint a gabonaneműek fitátjai, azáltal, hogy a kalciummal vízben oldhatatlan vegyületet képeznek. Kalciumhiány esetén a csontképződés zavara, illetőleg a csontok kalciumtartalmának csökkenése, valamint a vérben lévő kalciumszint csökkenése következtében izomgörcsök, véralvadási zavarok jelentkezhetnek.

Vírus okozta fertőzőbetegség. Nagyfokú ragályossága miatt már fiatal gyermekkorban átesik rajta a népesség nagy része és ezzel egy életre szóló védettséget szerez. Cseppfertőzés révén terjed, kontakt fertőzés nem ismeretes. Lappangási ideje 15 nap. Ezen időszak első 9 napjában bujkál a betegség, legfeljebb kedvetlenség, bágyadtság jelzi jövetelét, majd az utolsó 4-5 napján hőemelkedés, láz, ugató jellegű köhögés és erős hurutos tünetek jelentkeznek. Jellegzetes a kötőhártyák hurutja, a fénykerülés, a duzzadt arc, a szájnyálkahártyán pedig a Koplikról elnevezett fehér foltocskák az örlőfogak táján. A lappangás e második szakaszában már fertőzőképes a beteg és mire a kiütések is megjelentek, addigra környezetét már megfertőzte. A kanyarós kiütés a szokásos lázcsillapítókra nem reagáló, ismételt hőkiugrás után jelenik meg a 15. napon a fül mögött, majd a nyakon, arcon, törzsön és végül a végtagokon. A bőr szintjéből kiemelkedő lencsényi-fillérnyi élénkpiros foltok különállók, nem folynak össze, a megjelenés sorrendjében néhány nap alatt tűnnek el. A kiütés megjelenésével a láz leesik, a láz kiújulása szövődményt jelent.

A hajszáleres vérzés apró pontszerű, felületes érsérülés eredménye, a horzsolt sebekre jellemző. Vérzéscsillapítást ritkán igényel, a vérzés legtöbb esetben magától eláll. Ha mindenképpen el akarjuk látni a sérülést, akkor a sebet (kitisztítás után) steril gézlappal fedjük le: ez általában elegendő a hajszáleres vérzés megállításához. Normális esetben ilyen sérülésből elvérezni nem lehet.

A szívvel, annak megbetegedéseivel, gyógyításával foglalkozó orvos.

A túlzott faggyútermelés esetében kialakult keratosis a felhám jóindulatú, pigmentált, bársonyos vagy szemölcsös felszínű túlburjánzása. Viszonylag gyakoriak, különösen időskorban, mind a ruhával fedett, mind a fedetlen bőrterületeken előfordul. Az actinicus vagy solaris keratosis halványvörös, csiszolópapírra emlékeztető, érdes tapintású. Világos bőrű egyéneknél a test fénynek kitett részein alakul ki. A nem actinicus keratosist arzéntartalmú gyógyszerek szedése, vagy munkahelyi káros hatások (például kátrány) okozhatják. Folyékony nitrogén alkalmazásával gyorsan és hatékonyan eltávolíthatók.

Levegő- vagy gázbuborék megjelenése a vérben, ha a szervezet a megszokott atmoszférikus nyomásnál nagyobb nyomásnak van kitéve és a nyomás hirtelen megszűnik. Ha az atmoszférikus nyomás fokozódik, a fizika törvényeinek megfelelően több gáz oldódik. Természetes körülmények között a vérben a gázok kémiailag kötött formában vannak jelen, míg ilyenkor csupán fizikai kötődés miatt lényegesen nagyobb mennyiségben található a vérben. Amíg a nagy nyomás fennáll, addig a gázok oldott állapotban maradnak. Ha azonban a légnyomás hirtelen csökken, a fizikailag kötött gázok felszabadulnak és a vér levegőbuborékokkal keveredik. Ezt a levegőt a szervezet nem tudja hasznosítani. A buborékok a kisebb erek felé jutva elzárják azokat, így a vér nem tud egyes szerveken átáramolni, szöveti oxigénhiány következik be. Az agy és a szív oxigénellátásának romlása halált is okozhat. A betegség súlyossága és kimenetele arányos a légnyomás nagyságával, illetve a légnyomásesés gyorsaságával és mértékével. Búvároknál, keszonharangban dolgozóknál fordul elő, így őket kizsilipelik, azaz fokozatos nyomáscsökkentés után engedik csak őket a megszokott légnyomású környezetbe.

Kígyómarás leggyakrabban az alsó végtagokon vagy például gombaszedés közben a kézen érheti az embert. Legveszélyesebb ha az arcot, a nyakat találja el az állat. A méreg hatása nemcsak az állat fajtájától és a testet ért marás helyétől, hanem a kígyó nagyságától, ingerültségétől, az időjárástól, a szervezet ellenállóképességétől és a védekezés gyorsaságától is függ. A kígyómarás esetén a legfontosabb a méreg tovaterjedésének gátlása a seb kivéreztetésével (kiégetés, feltárás), oxidálószerekkel való öblítésével (hidrogénperoxid stb.) és főleg a végtag leszorításával a harapás fölött, a harapástól a törzs felé eső részen. A marás helyét szájjal kiszívni veszélyes és tilos !

A szervezet hőmérsékletének kritikus csökkenése, amely akár halálhoz is vezethet.

A föld leghosszabb mérges kígyóija, átlagos testhossza négy méter, de akár egyes kifejlett példányok az öt métert is elérhetik. Az egyetlen ismert kígyófaj, amelyik fészket épít. A fészek nagyon egyszerű felépítésű, levelekből és ágacskákból készül. Rendkívül erős mérge 15-20 perc alatt halálos lehet, húsevő leginkább kígyókkal táplálkozik, de ezen kívül gyíkokat, rágcsálókat és madarakat is fogyasztanak.

A keringő vér bizonyos mennyiségének hirtelen, vagy fokozatosan bekövetkező elvesztése. Lényegében heveny vagy idült vérzés következtében jön létre. Hosszú időn át fennálló, de szivárgó kisfokú vérzés esetén a szervezet a fokozatos vérvesztéshez sokáig képes alkalmazkodni. A heveny nagyfokú vérvesztés elsősorban a vérellátás iránt legérzékenyebb központi idegrendszer sínyli meg és ha időben segítség nem érkezik, a halál az életfontos központok bénulása következtében jön létre. 1-1,5 l vér hirtelen elvesztése már halálos lehet.

A légkörnek egy bizonyos helyen és adott időpontban fennálló fizikai és kémiai tulajdonságait időjárásnak nevezzük. A szóban forgó területre általában jellemző időjárás az éghajlat, vagy klíma. Kialakulását számos tényező befolyásolja, ilyen a földrajzi fekvés, a tengerszint feletti magasság, növényzet stb. A szervezetre gyakorolt élettani hatás szempontjából kétféle klímát különböztetünk meg: kímélő klímát, amely a szervezetet nem terheli és ingerklímát, amely igénybeveszi a szervezet alkalmazkodóképességét.

Éghajlati különbségekből fakadó hőmérsékleti és időjárási eltérések.

Vegyjele Cl. Jellegzetes szagú, halványzöld gáz. Vegyületeinek oldatát az orvoslásban kiterjedten használják, pl. a klórhidrátot (altatásban), a kloroformot (általános érzéstelenítő). Fertőtlenítőszereket is készítenek belőle. A belélegzett klór mérgezési tüneteket okoz: köhögést, náthát, fejfájást, vérköpést, tüdővizenyőt. Klórgázmérgezéskor a mesterséges lélegeztetés tilos !

Súlyos bélfertőzés, okozója a Vibrio cholerae. Eléggé érzékeny, a beszáradást rosszul tűri. Szennyvízben, székletben azonban hetekig életben marad. Endotoxinjának hatására már néhány órás lappangás után is oly nagymértékű hasmenés következhet be, h ogy a széklet rizsléhez válik hasonlóvá és a beteg a nagyfokú vízveszteség miatt kiszárad, a bőre ráncos lesz, arca beesik. A halál 2-3 nap alatt görcsök és keringési elégtelenség kíséretében áll be. Az antibiotikumkezelés azonban sikeres. Az átvészelés hosszú évekre immunitást hagy maga után. A fertőzés forrása maga a beteg ember és a kórokozó hordozó. Terjedési módja azonos a többi bélfertőzéssel: fertőzött kéz, legyek, élelmiszer, de leggyakrabban az ivóvíz terjeszti. A betegség rendszerint járványosan fordul elő, leggyakrabban Indiában. A védőoltás hatásos.

A kötőszövet egyik rostos, sejtmentes alkotóeleme. A kollagénrostokat a kötőszövet sejtjei termelik. A kötőszövet a húzásnak kitett helyeken rendszerint sok kollagénrostot tartalmaz.

A környéki vérkeringés múló zavara. Lényege az érpálya befogadóképessége és a vér mennyisége között bekövetkező aránytalanság, a vér nem tölti ki az ereket. Oka lehet a keringő vér mennyiségének csökkenése vagy az érpálya kóros kitágulása. Bekövetkezhet vérzés vagy nagyobb fokú folyadékveszteség alkalmával, amikor is a vér vagy az elvesztett folyadék gyors pótlása helyreállítja a keringést.

Csalánozók törzsébe tartozó tengeri állatok, számos fajuk rendelkezik fejlett szúróegységgel, melynek révén mérgező anyagot fecskendeznek a velük érintkező más állatok testébe.

A fertőző betegségeket létrehozó mikroorganizmust kórokozó mikroorganizmusnak nevezik. Az ismert mikroorganizmusok közül csak elenyésző a valóban kórokozó tulajdonságú.

A korreláció két tényező között kapcsolat mértéke, ami megmutatja, hogy az egyik tényező változásai milyen mértékben járnak együtt egy másik tényező változásával.

Zárt hangrés mellett történő hirtelen, gyors kilégzés. A köhögés alkalmával hallható jellegzetes hangot a gyorsan kiáramló levegő örvénylése okozza. Tulajdonképpen reflexfolyamat, bizonyos területek ingerlése esetén idegi úton spontán az akarattól függetlenül jön létre, feltéve, hogy épek a relexívben részt vevő idegek. Köhögést vált ki, ha a garatban, vagy a légutakban idegen anyag gyűlik meg, ami az idegvégkészülékeket ingerli. A szervezetben kóros elváltozások következtében képződött váladék is köhögést válthat ki, ha a légutakat ingerli.

Az egészség megvédését, a károsodások megelőzését a közegészségügyi előírások próbálják meg biztosítani.

Fő része a halántékcsont piramisában elhelyezkedő tégla alakú üreg, a dobüreg. Tartalma: izületesen kapcsolódó 3 hallócsontocska, szalagok, izmok és nyálkahártya képződmények. Feladata a dobhártyarezgések továbbítása a hallócsontocskák közvetítésével a belsőfülhöz. A középfülhöz soroljuk még a dobüreget a garattal összekötő vezetéket, a fülkürtöt is.

A dobüreg megbetegedése, mely gyakran gennyesedéssel is jár. Tünetei: fájdalom, fülfolyás, halláscsökkenés.

A gerincesekben az agy és a gerincvelő.

A kritikus periódusok, olyan időszakok, amelyek során sajátos környezeti vagy biológiai eseményeknek kell bekövetkezniük a normális fejlődés érdekében.

8 lábú, teknős alakú, de alig pár milliméter nagyságú ízeltlábú, mely vérszívás közben testének többszörösére is megduzzadhat. A kullancsfélék leggyakrabban bokros területeket, erdőkben találhatók, ahol a leveleken hónapokig várnak emberre vagy állatra. Észrevétlenül fúrják be szívókájukat a bőrbe. A kullancs csípése nemcsak ekcémaszerű gyulladást válthat ki, hanem közvetítője lehet emberi és állati fertőzőbetegségeknek. Kullancs terjesztheti emberben az agyvelőgyulladás bizonyos fajtáit, a visszatérő lázat, a vérzéses vesegyulladást stb.

Kullancsok által terjesztett fertőző agyvelőgyulladás. Tünetei: láz, rossz közérzet, tarkókötöttség, torokfájás, hányinger és hányás, romló tudatállapot és görcsök. Bénulások is előfordulhatnak.

Különböző népek és országok közötti vallási, nyelvi, társadalmi és politikai különbségek összessége.