A napégés kockázata

A napégés kockázata nagyobb a világosbőrűeknek, vörös vagy szőke hajúaknak, az ívfény közelében védelem nélkül dolgozóknak, vagy azoknak, akik fényérzékenyítő (mellék)hatású gyógyszereket szednek. Ezen utóbbi gyógyszerek közé tartoznak a tetracyclinek, az amoxicillin, bizonyos fogamzásgátló tabletták, szulfanilurea típusú antidiabetikumok, vizelethajtók, triciklikus antidepresszánsok, isotretinoin, és a non-szteroid gyulladásgátlók. A napégés a bőr struktúrájának megváltozását is eredményezheti, ami idő előtti ráncosodással jár, és a bőr elveszti rugalmasságát is. Mindezen túlmenőleg olyan betegségek is előfordulhatnak a napégés talaján, mint a keratózis, rosszindulatú bőrelváltozások, melanoma stb. Itt is meg kell említeni, hogy a gyermekek sokkal érzékenyebbek a napsugárzásra, emiatt védelmükre is nagyobb gondot kell fordítani. Igen magas faktorszámú krémekkel viszonylag hatékonyan tudjuk védeni a babák bőrét is. Az igen magas faktorszám jelen esetben az SPF 50-et jelenti!

A napégés tünetei, jele

A napégés tulajdonképpen a bőr gyulladása, mely a tartós, erős UV (ultraibolya) sugárzás kapcsán jöhet létre. Az UV sugárzás forrása lehet maga a Nap, de azon kívül akár munkahelyi speciális fényforrások (ívfény) vagy kvarclámpák. Ne feledjük: a napégés elmúlhat 3-4 napon belül, de a bőr mélyebb rétegeit érintő káros hatások nem! Tünetek, jelek:

1. vörös, fájdalmas, néha hólyagos bőr,

2. láz,

3. hányinger, hányás, akár még delírium is,

4. a bőrlebarnulása, lehámlása.

A napvédők és a rovarrisztók hatása

Viszont a napvédők és a repellensek (rovarriasztók) együttes használatával óvatosan kell bánni. Szakértők javaslata szerint a napvédő krémeket kell először a bőrre kenni, majd alaposan bedörzsölni. Ezt követően várni kell legalább 30 percet, mielőtt a rovarriasztót a bőrre kennénk. Ezt azonban már nem szabad a bőrbe dörzsölni! Tudjunk arról is, hogy mérések szerint a napvédők és a rovarriasztók együttes használatakor a napvédők hatásfoka mintegy 33%-kal csökken! Ugyanis a legtöbb napvédőben van egy olyan összetevő, melynek “vastagsága” fokozza a krém hatékonyságát az UV sugarak ellen. A DEET (rovarriasztó hatóanyag) elvékonyíthatja, esetenként meg is szakíthatja ezt a réteget, ezáltal csökken a napvédő hatékonysága (csökken a faktorszáma). Ezen a problémán nem nagyon segít az sem, ha magasabb faktorszámú napvédővel próbálkozunk, ugyanis a réteg megszakadása ebben az esetben is bekövetkezhet. Nem sokat segít az sem, ha a napvédő után sokkal később kenjük magunkra a rovarriasztót. Vizsgálatok szerint 105 perccel a napvédő után felkent rovarriasztó is 28%-kal csökkentette annak hatékonyságát.

Gyermekek és a napvédelem

Gyermekek és a napvédelem vonatkozásában kiemelendő, hogy volt egy széles körben elterjedt téveszme, mely szerint a hat hónaposnál fiatalabb csecsemők bőrét nem szabad napvédő krémekkel kezelni. Ez a teória megdőlt (Lawrence A. Schachter cikke a Pediatric News, 2000. májusi számában). Nincs rá bizonyíték, hogy a napvédő krémek használata bármilyen kockázattal járna a kicsik bőrének kezelésekor. Mindezek mellett azonban az első védelmi vonal inkább a testet elfedő ruházat legyen (hosszú ujjú felsőruházat, hosszú nadrág, baseball sapka, napszemüveg stb.). Néhány szakértő javasolja, hogy a napvédő krémeket mossák le, ha már nincs rá szükség, azonban ez a javaslat nem minden krém esetében megvalósítható. Több napvédő ugyanis olyan erősen kötődik a bőrhöz, hogy egyszerű lemosásuk szinte lehetetlen.

Gyermekek napozásáról link