A nyálkahártyák
Ugyancsak a klimatikus viszonyok (nagy meleg, párolgás, izzadás, folyadékvesztés stb.) miatt, a nyálkahártyák váladéktermelése csökken, relatíve kiszáradnak. Ez szintén a mikroorganizmusok elleni védekezés csökkenése miatt lényeges, ugyanis a nyálkahártyák kiszáradása több szervrendszert érinthet. Csökkenhet például a gyomor sósavtermelése, így a szájon keresztül bejutott kórokozók könnyebben fertőzhetnek, mert a kismennyiségű sósav nem öli meg őket. Csökkenhet a húgyutak ellenálló-képessége: könnyebben juthatnak be ide is a baktériumok. A legdrámaibb azonban a légutak nyálkahártyáinak kiszáradása lehet: nem csak a légutakat borító, védő nyálkaréteg sűrűsödik be, de a csillószőrök védőfunkciója is csökken, és a nyálkahártyákon található úgynevezett felszíni antigén – (speciális IgA), amely a szervezet számára eddig ismeretlen, új mikroorganizmusok elleni védelemben hasznos –, sem tudja hatását kifejteni. Különösen érvényes ez például a mucoviscidosis nevű betegségben szenvedőkre, illetve a dohányosokra, akiknek a légúti nyálkarendszere a trópusi klíma hatásai nélkül is eleve károsodott.
Az immunrendszer
A klíma és a trópusi környezet több módon befolyásolja az immunrendszert is. Önmagában a klimatikus viszonyok eredményezhetik, hogy az izzadtságtól felpuhult bőr apró sérülésein (mikrosérülésein) keresztül a kórokozók könnyebben juthatnak be a szervezetbe. Specialitás az is, hogy például a Schistosoma lárvája ép bőrön keresztül is bejut, de a rovarok csípése szintén többféle mikroorganizmusnak biztosít egyenes bejárást a bőr mélyebb rétegeibe vagy a véráramba. A rovarcsípés irritációja szinte mindenkinél apró gyulladást vált ki, amit változó intenzitással ugyan, de rendszerint vakarózással próbálunk enyhíteni. Jó tudni, hogy a kellemes vakarózás során számtalan apró sérülés keletkezik a bőrön, ami gyengíti annak védőfunkcióját.