Tananyag választó:
Kígyók, gyíkok
Jegyzet szerkesztése:
Mérgeskígyók
Eszköztár:

A viperák és a csörgőkígyók

A kígyóknak három nagy családja hordoz az ember számára veszélyes mérgeket. A viperák, a (siklókígyók vagy) kobrák (mambák) és a csörgőkígyók tartoznak e veszélyes csoportba. A kígyók szájának felső állcsontjából hajlik ki két nagy méregfoguk, melyhez a szem alatt, mellett lévő méregmirigyből vezetődik a hatásos méreganyag. Azonban a kígyómarások legnagyobb része nem ezekhez a kígyókhoz kapcsolódik, a legtöbb kígyómarás egészségkárosító hatása minimális. A viperák és a csörgőkígyók marása után azonnal égető fájdalom jelentkezik, mely egyensúlyzavarral, hányással, fejfájással, felgyorsult szívműködéssel (tachycardiával) társul. A tüneteket húgyúti, szájüregi és hüvelyi vérzés súlyosbítja. A viperákra jellemző, hogy fejük szélesebb, háromszög alakú, farkuk rövid. Méregfoguk a zárt szájban hátrahajlik, és a szájuk nyitásakor csapódik ki, mint a bicska. A fogban végig méregcsatorna húzódik, melyből a véroldó méreganyag hatol a sebbe. Legismertebb a Russel vipera, melynek harapása, mérge kb. egy órán belül halálos.

Óriás kígyó

A kobrák

A kobrák (mambák) harapása után szintén helyi égető érzés jelentkezik, mely után hamarosan kialakulnak az idegrendszeri tünetek. Ezen kígyók méreganyaga elsősorban az idegrendszert támadja meg. Álmosság, kábultság, delírium, görcsök alakulnak ki, melyek az izmok bénulásához vezetnek. A légzőizmok bénulása okozza a fulladásos halált. A kobrák felismerése viszonylag egyszerű kiszélesedő nyakuk, csuklyájuk miatt. Vannak olyan tengerben és édesvízben egyaránt élő fajok, melyek a halászokra különösen veszélyesek. Főként Afrikában élnek olyan fajok, melyek mérgüket képesek 3-4 m-ről is az ember arcába köpni. A kígyómarás megelőzésére a terepruházat megfelelő kiválasztásával lehet legkönnyebben felkészülni. A zárt, magas szárú bőrcipő, bakancs, védőcsizma jó védelmet nyújt az esetleges támadások ellen. További fontos szabály: alaposan megnézni, mire, hova fekszünk, ülünk, lépünk a kígyógyanús terepen. Ismerve (legalábbis képről) a kígyók kinézetét, biztosak lehetünk benne. Hogy semmi nem az, aminek éppen akkor látszik. A korhadt fatörzs alól kibukkanó gyökér egyszerre csak megugrik, és tátott szájjal nézzük (szerencsés esetben), ahogy eltűnik a bozótosban.