Tananyag választó:
Baleseti vérzések
Jegyzet szerkesztése:
Vérzés
Eszköztár:

Vérzés

Balesetek, sérülések alkalmával, amikor az érpálya folytonossága megszakad, vérzés keletkezik. Vérzés azonban létrejöhet úgy is, hogy az erek falán szivárog át a vér: ez különböző táplálkozási, véralvadási betegségekben, súlyos fertőzésekben fordulhat elő. A vérzés lehet külső, amikor jól látható a kifolyó vér; vagy belső, amikor valamelyik testüregbe, szervbe folyik a vér. A kis vérvesztés - még ha hirtelen következik is be, - nem veszélyes. Rövid idő alatt nagy mennyiségű vér elvesztése (nagy érsérülések, hosszabb ideig tartó masszív vérzés) azonban akár kivérzéshez, halálhoz is vezethet. Súlyosan veszélyes a vérzés, ha a test vértartalmának 1/3-ad része (körülbelül 1,5 liter) kifolyik az érpályából.

A belső vérzés

A belső vérzésnek az a veszélye, hogy a beteg környezetében lévő emberek nem is veszik észre, hogy belső vérzés is lehet a fokozódó rosszullét hátterében. Pedig elvérezni nemcsak a külvilág felé lehet: például a hasüregbe, de akár a comb laza szövetei közé is eltűnhet a vér! A légutakba (tüdőbe) folyó vér fulladáshoz vezethet, a szív környéki vérzések pedig a szív mechanikai működését, pumpafunkcióját akadályozhatják, és ez is okozhatja a sérült halálát (tamponád). A légutakba és a szív külső burkába folyó vérből már nagyon kis mennyiség (körülbelül 1-3 dl) is elegendő a tragédiához. Mindebből látszik, mennyire fontos a nagyobb vérzések mielőbbi felismerése (ami nem biztos, hogy egyszerű), és elállítása. Az ellátás érdekében fontos tudni, hogy milyen jellegű vérzéssel állunk szemben.