Kullancs közvetítette betegségek

A kullancs több kórokozót hordozhat, vírust, baktériumot egyaránt. Csípése által kerül be a kórokozó az emberi szervezetbe, ahol komoly betegségeket okozhat. Csak néhányat sorolunk fel ezekből a betegségekből, melyek közt ismert és ismeretlen egyformán megtalálható. Biztosan hallottak már a következőkről: a kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladásról, vagy a Lyme-kórról. A kevésbé ismertek közé tartoznak az alábbiak: Babesiasis, Ehrlichiasis, Q láz, tularémia, kullancstífusz. Részletesebben az első kettőt ismerjük meg.

A kullancsencephalitis

Az egyik legveszélyesebb kórkép, amit a kullancs csípésétől kaphatunk, az agyvelőgyulladás. A vírussal fertőzött kullancsok a mérsékelt égövben fordulnak elő, jellegzetesen keletről nyugati irányba terjed a fertőzött állomány. A kifejezetten fertőzött területek közé tartozik Finnország, Svédország, Oroszország, Észtország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Lengyelország, Ausztria, Németország déli részei, Lettország, Litvánia. Ez utóbbi országban a betegséget 59%-ban okozza közvetlen kullancs csípés, 29%-ban a forralatlan tejtől lettek betegek az áldozatok. Jó tudni, hogy a Szovjetunió utódállamainak legnagyobb része a fokozottan fertőzött, nagy rizikójú kategóriába tartozik. Németországban, Csehországban, Svájcban nő a fertőzések száma, míg Ausztriában a szervezett kampányoltásoknak köszönhetően ugyanez csökkenő tendenciát mutat. Ebből már az is kiderül, hogy védőoltással (FSME-Immun Inject, Encepur) megelőzhető ez a vírusfertőzés, ami nem jelenti azt, hogy más, kullancs közvetítette fertőzés ellen is védve vagyunk! A fokozottan veszélyeztetett utazók egy része a fertőzött területekre irányuló, úgynevezett last minute túrák résztvevőiből tevődik ki, akiknek már nincs idejük a megfelelő védettséget biztosító oltás felvételére. Mivel a vírus állatokban is előfordul, már önmagában a fertőzött vidéken forralatlan tejet inni is kockázatos. Alapigazság, hogy kullancs szinte mindenütt van, de nem mindegyik fertőzött. Felmérések szerint még a kritikus térségekben is az állomány mintegy 4-5%-a hordozza, közvetíti a vírust. Ez az arány évről-évre változik, többnyire növekszik.

De: bízz meg inkább a kutyában, de a kullancsban soha! Sosem tudni, melyik ez a 4-5%! A teljes kullancsállományt tekintve az arány még veszélytelenebbnek látszik: 0,42% vírushordozó, ha minden kullancsra kivetítjük azt. A szezonalitás itt is megfigyelhető: májusban ez az arány magasabb, ősszel alacsonyabb. A vírushordozó kullancsok terjedését, túlélését segíti a globális felmelegedés is, hiszen a telek egyre enyhébbek, s nem pusztulnak el a vérszívó állatkák.

A kullancsencephalitis kialakulása

A csípés után 2-28 napig lappang, szaporodik a vírus a szervezetben. Utána következik az I. fázis, amikor a vírusok elárasztják a szervezetet. Láz jelentkezik, laboratóriumi vizsgálatok a vérlemezkék és a fehérvérsejtek számának csökkenését jelzik. Ezt követi majd később egy átmeneti leukocytosis, aminkor a fehérvérsejtek száma magasabbra emelkedik, mint más vírusmeningitiseknél szokott (6600-14600/mm3). A vérsejtsüllyedés a 100 mm/óra értéket is elérheti. Többnyire izomfájdalmakkal társul ez a szakasz, általános levertség, fejfájás, hát és végtagfájdalmak, gyomor-bélrendszeri tünetek, étvágytalanság, hányinger is jelentkezhet, vagyis egyszóval influenzaszerű betegségnek tűnik. Kis szünet után (talán 1 hét is eltelik,) alakul ki a II. fázis, amikor a komolyabb, idegrendszeri tünetek dominálnak. Kb. 25%-ban "csak" agyhártyagyulladás alakul ki, többnyire (65%) azonban az agyvelőgyulladás tünetei jelentkeznek. Gerincvelőgyulladás és ideggyökök gyulladása az esetek 10%-ában fordul csak elő. A láz magasabbra szökhet, mint más vírusos agyhártyagyulladásoknál, agyvelőgyulladásoknál szokott. Általánosságban elmondható, hogy a kór 55%-ban enyhe lefolyású, 37%-ban közepesen súlyos, 8%-ban súlyos következményekkel jár. Statisztikák szerint 0-4% közötti a halálozása. Az akut szakaszban 3-23%-ban alakul ki valamilyen fokú bénulás, melyek egy része nem maradandó. Hosszú kórházi tartózkodásra kell berendezkednie a betegnek: két hónap alatt csak negyed részük gyógyul meg teljesen. Csaknem fele a megbetegedetteknek maradványtüneteket hordoz egész életében: memóriazavar, a stressz tűrő képesség csökkenése, koncentrációzavar, életuntság érzés, de hallás, egyensúlyérzés, beszédkárosodások, parézisek (bénulások) is visszamaradhatnak. A vírus fajtája szerint is változik a betegség lefolyása: míg a közép-európai forma (CEE – Central European encephalitis) kisebb fertőzéseket okoz, és állatokban is megjelenik, addig a volt Szovjetunió területéről érkező fertőzöttek esetében (RSSE – Russian spring-summer encephalitis) szinte mindig komolyabb lefolyású megbetegedésre kell számítani.

A kullancsencephalitisről link

Az agyvelőgyulladás megelőzése

A védőoltások hatékonyságával kapcsolatosan egy osztrák példát lehet felhozni, ahol a szervezett védekezés, kampányoltások eredményeképpen lényegesen, láthatóan csökkent a megbetegedések száma. A vakcina (FSME-Immun Inject, Encepur) 99%-ban hatékony. Az első intramuscularis (izomba történő) oltás után 1-3 hónap múlva ismételni kell a vakcinát, ekkorra azonban már mintegy 90%-os védettség alakul ki. A második oltástól számított 9-12 hónap múlva javasolt beadatni az utolsó adagot. Az úgynevezett emlékeztető oltásokra 3 évenként kerül sor.

Gyermekeknél 1 éves kor felett lehet az oltást beadatni, 12 éves kor alatt az első oltás mennyisége csupán 0,25 ml, a többi megegyezik a felnőttekével. A felnőtt adagok: 0,5 ml minden alkalommal. Mellékhatásként meg lehet jegyezni, hogy igen ritkán enyhe láz alakulhat ki, de az emlékeztető oltásoknál már ez sem. A nem immunizált utazók fertőzés gyanúja esetén a kullancs csípésétől számítva még legfeljebb 96 órán belül felvehetik a védőoltásokat (a passzív hyperimmunizálást és az aktív oltást egyszerre). A betegség átvészelése esetén életre szóló immunitás alakul ki. A megelőzéshez tartozik a kullancsok elleni védelem, ami a zárt ruházatot, magas szárú cipőbe gyűrt nadrágot jelenti elsősorban, de a rovarriasztókkal is történtek már eredményes vizsgálatok. Önmagában azonban a rovarriasztó rendszerint nem elegendő. Nagyon fontos a rendszeres “kullancs ellenőrzés”, amire az esti tusoláskor, tisztálkodáskor kiváló alkalom nyílik. A befúródott kullancsot a lehető legrövidebb időn belül el kell távolítani. Mivel az állatokba is belefúródik a kullancs, s onnan tovább vándorolhat az emberre, ezért lehetőség szerint bármilyen egzotikus, romantikus, ne aludjon együtt állatokkal! A kullancsok csípését nagyon nehéz más módon elkerülni, mivel az állat “harap” a hőre (testhő kisugárzás), mozgásra, kémiai ingerekre (dezodor, de izzadtság is, sőt: a kilégzett levegő is).