A szúnyog

A vírust ugyanaz a szúnyogfajta viszi át egyik szervezetről a másikra, ami a sárgalázat is terjeszti (Aedes aegypti). Jellegzetesen a sűrűbben lakott térségekre jellemző. Aki megkapta a vírust, általában 2-3 napon belül megbetegszik, és gyorsan átesik az influenzaszerű, magas lázzal járó betegségen. A szervezetében keringő bizonyos fehérvérsejt-csoportok (memóriasejtek) a vírusról kétféle (antigén) információt tárolnak. Az úgynevezett típusspecifikus antigént, mely a továbbiakban az adott típusú vírus elleni védelemért felelős, és az úgynevezett közös antigént. Ezzel lesz a probléma. Ha ugyanis egy másik típusú, Dengue lázat okozó vírus jut be a szervezetbe a közös antigén éppen segíti a vírus továbbjutását, nem pedig gátolja a terjedését, ahogyan ezt normálisan gondolnánk. Azt, hogy ezáltal gyorsan szaporodik a vírus, laborvizsgálatokkal kimutatták: gyorsan emelkedik az antitest titer. Ez a klasszikus Dengue láz. Rendszerint két hét lappangás után alakul ki teljesen. Amelyik lázas trópusi betegség ez után mutat lázmenetet, az nagy valószínűséggel nem Dengue. Ezt követően a nagyszámú vírus az antitestekkel úgynevezett immunkomplexeket hoz létre, melyek a vérzéses (haemorrhagiás) láz kialakulásáért felelősek (DHF – Dengue haemorrhagic fever). Amennyiben nem sikerül a tüneti kezeléssel az állapotot uralni, a folyamat további vérzésekhez, állapotromláshoz vezet (DSS – Dengue shock syndrome). Védőoltás nincs ellene, védekezésképpen újra a rovarcsípés elleni küzdelem a legegyszerűbben járható út.