Az artériás (ütőeres, verőeres) vérzés
Az artériás vérzés ritkábban fordul elő, ám igen veszélyes lehet. Verőér sérülése esetén a sebből élénkpiros vér spriccel lüktetve kifelé, az ér nagyságától függően vastag vagy vékony sugárban. A szakaszos lüktető vérzés a szív összehúzódásából adódik. A vérzés rendszerint erős, önmagától nehezen csillapodik. Főleg mély sebeknél alakulhat ki, de néhány helyen (például a csuklónál) a felületes sebzések is artériás vérzést okozhatnak.
A verőeres vérzések csillapítása
A verőeres vérzések csillapításához ismernünk kell a keringés szervrendszerének működését. A verőerek a friss vért a szív felől vezetik a test legtávolabbi helyeire. Csillapításához tehát a vérzéstől "feljebb", a vérzés helye és a szív között kell elszorítani az artériát. Magát az eret nagyon körülményes közvetlenül elszorítani, ezért a környező szöveteket szorítjuk a megfelelő érszakaszra. Hatásos az érleszorítás akkor, ha olyan végtagon alkalmazzuk, amelyben egyetlen csont van (felkar, comb). Vérzéscsillapításra alkalmas hely még a nyakon a fejbiccentő izom előtti rész; a hónalj, ha a hónaljárok felé szorítjuk az eret; valamint a lágyékhajlatban és a térdhajlatban lehet még az ereket összenyomva a vérzést csillapítani. A leszorítás ideje alatt megállapíthatjuk a vérzés pontos helyét, majd nyomókötést kell készítenünk. Ma - a régebbi gyakorlattal ellentétben - nyomókötést használunk mind az artériás, mind a vénás vérzés csillapítására.
A nyomókötés
A nyomókötést úgy készítjük, hogy a végtagot felemeljük, a sebet sterilen fedjük, majd a fedést néhány pólyamenettel rögzítjük. Erre egy tekercs 5 cm széles gézpólyát teszünk, és azt szorosan körülpólyázzuk. Ha átvérzik a kötés, akkor az előző felengedése nélkül újabb nyomókötést helyezünk fel! Teljes szorító körülkötést csak végszükségben alkalmazzunk, mert az a végtag vérellátását csaknem teljesen megszünteti. Ha erre a kötésfajtára kényszerülünk, a kötést negyedóránként engedjük fel! Ha nem tesszük, a végtag vérkeringés hiányában súlyosabb károsodást szenvedhet, mint amennyi a vérzés miatt esetleg bekövetkezne. A vérzés végleges ellátása orvosi feladat, ezért minél hamarabb vigyük a sérültet kórházba vagy a legközelebbi orvoshoz!
Vénás (visszeres, vivőeres) vérzés
Vénás (visszeres, vivőeres) vérzés esetén sötétpiros, lassan szivárgó vérzést láthatunk, amely leggyakrabban felületes sérülésekből származik. A vénák az elhasznált vért viszik a szív felé. A vénás vérzés csillapodását elősegíthetjük azzal, hogy a sebtől a szív felé eső érszakasz környékén minden leszorítást megszüntetünk (szoros öv, zokni, melltartó). Ezután meg kell próbálnunk a vérzést a beteg megfelelő testhelyzetbe fektetésével úgy csillapítani, hogy a vérző, sérült végtagot annyira felemeljük, hogy a seb a fekvő ember szívének szintje felett legyen. Gyakran már erre a beavatkozásra is csillapodik a kisebb visszeres vérzés. Ha mégsem, akkor szorosabb fedőkötést, ritkábban nyomókötést kell alkalmaznunk. Ritkábban mély sebekből is eredhet vénás vérzés, ami arra utal, hogy mélyen futó, nagy véna sérült meg. Nagy véna vérzése esetében - az artériás vérzéseknél leírtakhoz hasonlóan - rövid időn belül elvérzés, halál is bekövetkezhet. Ilyenkor minél gyorsabban nyomókötést kell készíteni, ha a vérző eret sikerül látótérbe hozni. A gyors orvosi segítség itt sem nélkülözhető.
A hajszáleres vérzés
A hajszáleres vérzés apró pontszerű, felületes érsérülés eredménye, a horzsolt sebekre jellemző. Vérzéscsillapítást ritkán igényel, a vérzés legtöbb esetben magától eláll. Ha mindenképpen el akarjuk látni a sérülést, akkor a sebet (kitisztítás után) steril gézlappal fedjük le: ez általában elegendő a hajszáleres vérzés megállításához. Normális esetben ilyen sérülésből elvérezni nem lehet.
Belső vérzés
Belső (például hasűri) vérzés gyanúja akkor vetődhet fel, ha baleset következtében a sérült a látható (csekély) vérmennyiség ellenére sápadt, verejtékezik, gyors szívverés tapintható, és a baleset során a hasat ért erős ütés valószínűsíthető. A hasűri vérzés életveszélyes állapot, ezért a legkisebb gyanú esetén is azonnal mentőt kell hívni, és a sérültet kórházba kell szállítani.
A vérzést súlyosbító tényezők
A vérzések minden fajtáját súlyosbíthatja, hogy napjainkban egyre többen szednek orvosi javaslatra (és szigorú ellenőrzés mellett) olyan gyógyszereket, melyek a vér alvadékonyságát csökkentik. Különösen azok szedhetnek ilyen gyógyszert, akinek szívinfarktusuk, mélyvénás thrombosisuk, vénagyulladásuk volt, vagy műbillentyűjük van. Ilyen esetben egy ártalmatlannak tűnő horzsolt seb is órákig vérezhet, vagy a veszélytelennek tartott orrvérzés is könnyen nagy bajba sodorhatja az illetőt. Sérülés esetén, aki tudja magáról, hogy ilyen fajta gyógyszereket szed, tájékoztassa valamilyen módon a segítségnyújtót arról, hogy nem egyszerűen elállítható vérzéssel áll szemben.
Kapcsolódó képek:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
