A higiénés rendszabályok gondos betartása
Mindenki tudja magáról, mennyire veszi komolyan itthon, viszonylag biztonságos körülmények között a kézmosásra, étkezésre, mosatlan gyümölcsre stb. vonatkozó higiéniai szabályokat. Az emberek egy részének tapasztalata szerint ugyanis ezeknek itthon talán nincs is akkora jelentősége. Sőt, még egyes szakemberektől is elhangzik, hogy évente bizonyos mennyiségű kosz, szemét, piszok elfogyasztása az immunrendszer folyamatos erősítése céljából talán még hasznos is. Ha idehaza ez esetleg így is volna, mindenképpen óvakodjunk attól, hogy az immunrendszerünket külföldön trenírozzuk! Különösen a fejlődő országokban, de még a fejlett országok nagyvárosainak külső negyedeiben is elképesztő mennyiségű, és felettébb változatos kórokozóflórával találkozhatunk, ami nem erősíteni fogja az immunrendszert, hanem szinte egészen biztosan betegséget okoz.
A trópusi klímához alkalmazkodó életmód
Az öltözködés és a táplálkozás tartozik (a higiénián túl) ebbe a kategóriába. Szinte mindenkinek feltűnik, és bizonyára sokakat vonz a trópusi kultúrák számunkra szokatlannak tűnő ruházata. Az egzotikumon, s a szokásokon túl a ruházkodást a helyi klimatikus viszonyok alakították évszázadokon, évezredeken keresztül olyanná, amelyekkel megfelelően lehet védekezni az időjárás viszontagságai ellen. Az ettől jelentősen eltérő (és rendszerint a külföldiekre jellemző) öltözködés hazai körülmények közt lehet divatos, elegáns, de odakint szinte biztosan nem praktikus. A ruházat helytelen megválasztása még a rövid ideig tartó utazás során is okozhat kellemetlenségeket, ráadásul az idegenség érzését még jobban erősíti. A napsugárzás, a szél, a rovarok, a hüllők elleni védelem hiánya hamar veszélyes helyzetbe hozhatja az utazókat. Nem is beszélve arról, hogy a megégett, kiszáradt, kirepedezett bőrön keresztül egyenes az útja azoknak a kórokozóknak, amelyeket addig az ép bőr feltartóztatott. A táplálkozásra vonatkozó óvórendszabályok durva felrúgásával nem csak egyszerűen veszélyes, de életveszélyes helyzetbe is kerülhet az idegen. A higiéniai kérdéseket félretéve, bizonyos ételek az otthoninál sokkal rövidebb idő alatt válnak fogyaszthatatlanná, például a trópusi övezetben. A magyar konyhára sokáig jellemző (volt) a nehéz, zsíros, fűszeres ételek tömege, ami a mérsékelt éghajlati zónában is komoly megterhelést jelent a szervezetnek, de a melegebb égtájakon ugyanez szinte szó szerint fizikai munkaképtelenséget eredményez. Különösen az átállás időszakában játszik ez jelentős szerepet, amikor a szervezetnek éppen elég baja van a zónaváltással, mi pedig egy kis „hazaival” ezt még tovább fokozzuk. Pedig ugye, az otthonról származó ételek (ha sikerült őket a szigorú ellenőrzéseken keresztüljuttatni) pont ebben az időszakban volnának fogyaszthatók. A helyi ételkészítési, élelmezési szokások sem mindig azért olyanok, amilyenek, mert másra esetleg nem volna lehetőségük a bennszülötteknek. A célszerűség alakította ki azokat is éppúgy, mint ahogy az öltözködést.
Megfelelő szállás- és munkakörülmények
Egyrészt a betegségek megelőzését szolgálják, másrészt a nyugodt pihenéshez szükséges környezetet biztosítják. A betegségmegelőzés vonalán is legalább két irányba induljunk el. Az egyik a személyi higiéné megfelelő biztosítása (fürdőszoba, de legalábbis tisztálkodási lehetőség), a másik a kórokozókat hordozó élőlények (többnyire rovarok) távoltartása. Így a trópusi viszonyok között szinte alapkövetelmény a moszkitóháló és az ablakra szerelhető szúnyogháló együttes (?) használata. A moszkitóháló egyébként a WHO szerint is a rovarok terjesztette betegségek megelőzésének első vonala. A nyugodt, pihenésre alkalmas környezet biztosítása nem csak elvi jelentőségű. A tartósabb külföldi munkavégzés több okból kifolyólag nagy lelki megterheléssel is jár, amelyből átmeneti kikapcsolódást biztosíthat az esti pihenés. Ezen utóbbi nem csak az „átállás” alatt játszik komoly szerepet, hanem a tartósan kiegyensúlyozott, jó fizikai és szellemi kondícióhoz is nélkülözhetetlen.
Kapcsolódó képek: