Amfetaminok
Az amfetaminok (forgalomba a Methedrin, a Dexedrin és a Benzedrin neveken kerülnek) erős serkentőszerek. Hatásuk az éberség fokozódása, a teljesítőképesség növekedése, valamint a fáradtság- és unalomérzés csökkenése. Fogyasztását népszerűvé teszi még az önbizalmat fokozó és a hangulatot jótékonyan befolyásoló hatása. Rövid ideig kis adagokban viszonylag veszélytelen fogyasztása, amikor azonban a hatás elszáll, akkor gyakori a kompenzációs jellegű túlérzékenység, fáradtság és depresszió. S ez – mint minden más kémiai anyag esetében – arra készteti a fogyasztót, hogy növelje az adagot. S föllép a jól ismert jelenség: a tolerancia, vele együtt pedig a dózis növelésének az igénye. A nagyobb adagok azonban nagyobb kockázattal is jár: nyugtalanságot, erős szívdobogást és magas vérnyomást okozhat. A tolerancia magasabb fokán kialakul a függőség, és már nem elegendő a szájon át bevehető adag a kívánt hatás eléréséhez. Ekkor jut el a fogyasztó az intravénás injekció alkalmazásához, mellyel közvetlenül a véráramba juttatja a szert. A nagy intravénás adag azonnali kellemes élményt vált ki, ám ezt hamarosan kellemetlen közérzet, túlérzékenység követi, ami újra csak újabb adagok fogyasztására sarkall. Ha a szert napokon át, s csaknem óránként adagolják, akkor ez összeomláshoz, mély alváshoz vezet, amit letargikus, depressziós időszak követ. Az amfetamin mellékhatása hosszas fogyasztás után drasztikus szellemi és testi leépülés, amit pszichotikus tünetek kísérnek. E tünetek közé tartoznak a paranoid téveszmék, a vizuális és akusztikus hallucinációk, melyek akár erőszakos tettek mozgatórugóivá is válhatnak. A fogyasztó olyan állapotba kerül, amit már nehéz megkülönböztetni az akut skizofréniától.
Kokain
A kokain a coca növény szárított leveléből nyert kivonat,ami a többi stimulánshoz hasonlóan energia- és önbizalom fokozó hatással jár. A múlt század elején nagyon elterjedt volt, mert fogyasztása még kívül esett a törvényi szabályozáson, és könnyű volt hozzájutni. Ma már fogyasztását és terjesztését szigorúan szankcionálják, mégis egyre népszerűbb. Hatásairól az egyik legkorábbi tanulmány Freud tollából származik 1885-ből, aki maga is élt vele, s nagyon kedvező véleménnyel volt róla – míg egy barátja a kokain áldozata nem lett. Fogyasztásának többféle módja van: be lehet juttatni a „fehér port” szervezetbe orron át, belélegzéssel is, s így pillanatok alatt felszívódik. Oldat formájában közvetlenül a vénába is adható, de átalakítják egy éghető vegyületté, crackké is, amit vízipipával szívnak el. A kokain erősen addiktív, sőt, a crack megjelenésével hatása még veszélyesebb. Noha nem annyira drámaian, mint az opiátok esetében, az ismételt használat következtében kialakul a tolerancia és vele együtt elvonási tünetek. Az eufóriát a kemény kokainistáknál „búskomor szenvedés” követi; nagyfokú nyugtalanság és ingerlékenység, amit újabb adaggal próbálnak enyhíteni. A hosszas kokainfogyasztás tünetei az amfetaminokéhoz hasonlóak: halluciánciók és paranoid téveszmék. Gyakori vizuális hallucináció a fényvillanás (a „hófény”) és a mozgó fény, valamint a kokainbogár-jelenség: az az érzésük, hogy bogarak mászkálnak a bőrük alatt. Ezeket az élményeket az váltja ki, hogy a kokain a szenzoros neuronok spontán tüzelését váltja ki. A kokainnak már egyszer fogyasztása is vissza nem fordítható károsodást okoz a magzat fejlődésében, melyek között a visszamaradott méhbeli fejlődés, a neurológiai betegségek, a deformált húgy-ivari szervek és az agyvérzések a leggyakoribbak. A kokain könnyedén átjut a méhlepényen, és a magzat egy kokainnál is nagyobb hatású droggá alakítja át, ami csak 5-6 nap alatt ürül ki testéből, ezalatt pedig többször kiválasztódik a méhlepénybe, amelyen keresztül újra és újra visszajut a magzat szervezetébe.
Nikotin
A nikotin a legelterjedtebb pszichoaktív drog és súlyos méreg: koncentráltan 20–60 mg-ja halálos. Belélegezve 7 másodpercen belül eljut az agyba, ahol javítja a koncentrálóképességet, oldja a szorongást. A nikotin a sejtek ún. nikotinos acetil-kolin receptoraihoz kötődve depolarizálja a sejtmembránt, előidézve ezáltal a nikotinos acetil-kolin receptorral rendelkező sejtek aktiválását. Nikotinos acetil-kolin receptor a központi idegrendszer egyes sejtjein, a vegetatív idegrendszer dúcaiban és a harántcsíkolt izomsejtek membránjában található. Normál, élettani körülmények között az acetil-kolin nevű jelátvivő anyag e receptorokon keresztül fejti ki a központi és a vegetatív idegrendszer sejtjeire gyakorolt módosító hatását. A nikotin, stimulálva e sejtek funkcióit, először túlműködést, később, ahogy kimerülnek a sejtek raktárai, a sejtek gátlását idézi elő. Élettani szempontból elsősorban a vegetatív idegrendszerre gyakorolt hatása jelentős, a leírt módon először serkenti, majd bénítja a szimpatikus idegrendszert. Emeli a pulzust és a vérnyomást, fokozza a gyomorsavtermelést, a cukoranyagcserét, a májműködést is. Ezen kívül krónikus hörghurutot, tüdőtágulatot, ajak-, nyelv-, torok, gége-, főleg tüdőrákot okoz. Érszűkülethez, infarktushoz, agyi érbetegséghez vezet. Függőséget az örömérzetért felelős dopamin felszabadulása révén okoz. A megvonási tünetek: álmatlanság, szédülés, depresszió, agresszió, ingerlékenység, kínzó éhségérzet (a leszokók átlagosan 3–4 kg-ot híznak).
Kapcsolódó információk:
Kapcsolódó animáció:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
