Fenomenológia

Az 1900-as évek közepéig, két "nagy erő" uralkodott a pszichológiában:

a behaviorizmus és a pszichoanalízis. Az 1950-es évek második felétől kezdett kialakulni az úgynevezett "harmadik nagy erő". 1957-ben Abraham Maslow kezdeményezésére Detroitban pszichológus találkozót szerveztek, melyen megpróbálták egy sokkal emberközpontúbb pszichológia alapjait letenni. Elutasították a nem emberközpontú pszichológiai nézeteket melyekben az embereket egyszerű reflexgépnek, vagy sötét erők által vezéreltnek tekintették, melyekben egyszerű állatkísérletek eredményeit terjesztették ki személyekre, vagy egyszerű ösztönlényeknek tekintették őket. A kibontakozó mozgalmat fenomenológiának, vagy humanisztikus pszichológiának nevezték el, ezzel is jelezve új hozzáállásukat az emberi személyiség, azaz maga az ember vizsgálatának témaköréhez.

Jellemzők

A fenomenológia világképe optimistább, mint a pszichoanalízis elfojtott szexualitásra épülő elmélete, vagy a behaviorizmus mechanikus inger-válasz koncepciója. A humanisztikus pszichológia szerint az emberben van valami, ami az állati, biológiai létezésen túlmutat és megfelelő körülmények között kifejlődve az emberi természet alapvetően jó. Olyan témákat helyez előtérbe mint az Én, az önmegvalósítás, az egészség, a kreativitás és az individualitás. A humanisztikus pszichológia egy értékorientáció, mely egy konstruktív nézőpontot nyújt az emberi lények megismeréséhez. Az emberek lényeges képességeit emeli ki, melyek értelmében önmaguk által meghatározott, öndeterminált lények. A fenomenológusok szerint a szándékosság valamint az etikai értékek erős pszichológiai erők, melyek az emberi viselkedésben nyernek kifejezést. Az ember tehát nem sötét erők rabja, nem a külső ingerek automatikus foglya, hanem szabad akaratából cselekszik. Természetesen elismerik, hogy az emberi elmét befolyásolják a környezeti hatások és tudattalan folyamatok, melyek destruktívak lehetnek, azonban túllépnek ezen, és kiemelik az emberi méltóságot és értéket, a tudatos képességet arra, hogy személyes kompetenciákat illetve önmegbecsülést alakítsunk ki.

Jelentősége

Ez az értékorientáció olyan terápiák kifejlesztését tette lehetővé melyek fejlesztik, kialakítják a személyes és személyközi készségeket, ezzel érve el igazi céljukat: az egyén életminőségének javulását. A terápiák célja az önelfogadás bátorítása, a személyes értékek feltárása és kiaknázása. Az ember egyediségét hangsúlyozzák, azaz azt, hogy minden ember egy független birodalom, melyben a saját értékrendszer, kultúra, személyes döntések és felelősségtudat teljesedik ki.

Fenomenológiáról link