Tananyag választó:
Szociálpszicológiai mérések, kutatások
Jegyzet szerkesztése:
A kutatások szerepe
Eszköztár:

Szerkezeti validitás

A tudományos kutatás nem más, mint egy tudós által felvázolt elmélet tesztelése, azaz annak kipróbálása. Ahhoz, hogy a kutatás ezt a szerepet megfelelően ellássa, validnak, érvényesnek, hitelesnek kell lennie. Érvényes egy kutatás, ha a megfigyelések tényleg a vizsgálandó tárgyra irányulnak, minden változás okát ismeri a kutató és a konkrét vizsgálat körülményein túlmenően is érvényes, azaz szerkezeti és külső validitása is van. A szerkezeti validitás akkor érvényesül, ha a független és függő változók összhangban vannak. Ezeknek a változóknak a jelenlétére más események manipulálása vagy mérése révén következtethetünk. A szerkezeti validitást fenyegetheti egyrészt, hogy a manipuláció másan is változást idézhet elő, nemcsak a vizsgált jelenségben. Másrészt a mérések nem mindig azt mérik, amit célul kitűztünk. Egy versenyen nemcsak az első díj lehet motiváció, hanem a téma szeretete vagy a kudarckerülés is. Így ha a díj értékét megnöveljük, és ezután erősebb lesz a versengés a felek között, nem lehetünk biztosak benne, hogy a díj és a versengés közvetlen kapcsolatban állnak egymással. Meg kell még említenünk a követelményjellemző veszélyét, ami a vizsgált egyének reakciója a kutatók magatartásának változására, tehát sokszor az alanyok szeretnének megfelelni a kutatás céljainak. A társadalmi elvárások is gyakran megváltoztatják viselkedésünket, így egy kísérlet alanyai is úgy viselkednek, ahogy azt tőlük a társadalom valószínűleg elvárná.

Belső érvényesség

A belső érvényesség attól függ, hogy az adott (függő) változókban valóban a független változók okoznak-e változást. Magas a kutatás belső érvényessége, ha biztosan következtethetünk, hogy a független változó módosítása okozta a függő változó módosulását. Ezért fontos a vizsgálatok előtt egy vizsgálati terv készítése, így a változókat számon tarthatjuk. Veszélyeztetheti a belső érvényességet, ha nem beavatkozó vizsgálatot végzünk, azaz csak megfigyelünk egy jelenséget. Sokszor kárhoztatják az agresszív mintákat felvonultató televízióműsorokat a fiatalokban tapasztalható agresszió növekedéséért, de pusztán méréssel nem igazolható hitelesen, hogy az agresszív fiatalok a műsorok következtében váltak agresszívvá. Ilyen esetekben beavatkozó vizsgálati eljárás alkalmazása javasolt.

Külső érvényesség

Az elmélet tesztjének érvényességéhez elengedhetetlen, hogy a vizsgálat bírjon külső érvényességgel is, azaz a vizsgálat időpontján és körülményein kívül is lehessen általánosítani. Persze nem minden kutatásnak ez a célja, van, hogy meghatározott helyzetben, adott csoport reakcióira vagyunk kíváncsiak. Ilyen kutatás volt a World Trade Center közelében tartózkodók reakcióinak vizsgálata is, a 2001-ben végrehajtott terrortámadás után. Ha a vizsgálati minta nem reprezentatív, vagy a vizsgálati körülmények nem megfelelőek, sérülhet a vizsgálat validitása.

Társadalmi haszon

A kutató is a társadalom tagja, így az ő közösségben betöltött szerepe is az, hogy erőforrásait a közösség érdekében minél hatékonyabban kamatoztassa. Célja nem a morális és etikai kérdésekre választ adni, csupán segíteni a döntés meghozatalát. A kutató nem azt vizsgálja, hogy például helyes-e az abortusz, viszont meg tudja mondani, hogy hányan, kik, miért élnek vele. Így a kutató nem a kérdés eldöntésében, hanem a döntéshozatal megkönnyítésében vesz részt. Ezt nevezzük a kutatók és a kutatások társadalmi hasznosságának.