Éntudat, identitás

A csoportkutatások különösen nagy figyelmet fordítottak az egyén és a csoport kapcsolatára. Mayo a munka termelékenységét fokozó emberi kapcsolatok rendszerével foglalkozott. Moreno csoportkutatási technikája, a szociometria, amely feltárja a spontánul kialakuló kiscsoportok jellemzőit. Moreno foglalkozott a kiscsoportokon belül az egyének helyzetével, a csoport szerkezetével és a társas kapcsolatok létrejöttével. Mint tudjuk, az ember élete során többféle csoportnak egyszerre tagja, énképét, identitását így többféle visszajelzés fejleszti, alakítja.

Primer csoportban (család) a tagok különleges viszonyát a rokonsági kapcsolat adja, mely amellett, hogy elsődleges mintául is szolgál, elsődleges a személy viselkedésére adott reakciók terén is. Mivel a legszorosabb és leggyakoribb kapcsolat egyrészt lehetővé teszi, hogy a primer csoport tagjai egymás személyiségének fejlődését közelről észleljék, így hatással is lehetnek rá. A személyiségnek mint önszabályzó rendszernek feltételezett középpontja a saját tudattal bíró „én”. Eredeti meghatározatlanságokból ugyanis mások segítségével bontakozik ki és válik tudatossá egyediségünk. E funkciók az egyén személyiség mivoltának egyediségének tudatossá tételét szolgálják. A tudomány ezért illeti őket az énfunkciók elnevezéssel. Az éntudat saját személyiségünk tudata, más néven személyiségtudat. Az éntudat segítségével képes az ember önmagát másoktól, egész környezetétől elhatárolni, személyiségének egységes és aktív jellegét átélni. Az éntudat a szocializáció folyamatában fokozatosan alakul ki és mindvégig a szocializációs folyamat feltételeként funkcionál. Az én előbb érzéki majd pedig tudati szinten válik külön a környezetében élőktől. A gyerekkori kommunikálásban a 2-3 éves korban jelenik meg.

Énklép,énideál

Az énkép azoknak a személyes tulajdonságoknak az összessége, amelyeket az egyén önmagának tulajdonít. Lényege a személyiség önismeretében a környezet visszajelzései alapján önmagamról alkotott összképben ragadható meg. Kialakulása hosszú tanulási folyamat eredménye. Az énkép az egymást követő élettani szakaszok folyamatában újabb és újabb minőségi változásokon megy át, úgy válik egyre gazdagabbá. Az énideál az a kép a személyben, amilyen a személy szeretne lenni. Az énkép pozitív vagy negatív volta mindig az aktuális énképünk és énideálunk viszonyától függ. Amennyiben az énkép és az énideál túl közel lesz egymáshoz önelégültség léphet fel, énképünk túlságosan pozitív lesz. Ellenkező esetben a nagy távolság következménye a negatív önértékelés, a céltalanság. Reális az önértékelésünk, ha az énkép és az énideál között a távolság közepes.

Önkontroll

Önkontroll alatt az egyén önértékelés, önellenőrzés értjük, melyek egymást feltételező én funkciók, azaz csak akkor valósulhatnak meg teljes mértékben és hatékonyan, ha a személyiségben a másik tényező is jelen van. Mindkét én funkció megfelelő működésének alapja a jó önismeret. Az önnevelés a személyiségformálás egy másik komponense, a személyiség társadalmi fejlődésnek kiegészítője, a nevelési folyamat belső (intim) oldala. Annyit jelent mint éntudatunk révén részt venni saját személyiségünk formálásában. Legfőbb jellemzője a személyiség állandó tökéletesítésére való tudatos törekvés.

Társas identitás

Társas identitás lényege, hogy az egyén folyamatosan észleli önmagát, visszajelzéseket kap a külvilágtól, ami alapján saját magét egy bizonyos kategóriába sorolja be. Az ehhez a kategóriához tartozó többi emberrel igyekszik szoros kapcsolatot fenntartani, mindinkább hasonlítani rájuk. Ha a csoporttagság megvalósul és megszilárdul, a csoporttagság az egyén részévé válik. A társas identitás tehát az egyénbe beépült csoporttagsági érzés, azaz az a helyzet, mikor a csoporthoz tartozó emberek önértékelésüket is a csoportból származtatják, a csoport jelenti az alapvető viszonyítási alapot. A társas identitás, a csoport jellemzőinek elsajátításában két tényező játszik szerepet, más csoporttagok megfigyelése és a kultúra hatása. A társas identitást erősíti a csoportba tartozás érzése, a külső csoportok megjelenése, esetleges fenyegetése, sőt még a csoportok közti konfliktusok is, hiszen konfliktus esetén a megtámadott csoport szorosabbra zárja sorait, igyekszik erősíteni a tagok elkötelezettségét, akik maguk is hajlanak erre, hiszen védelmüket a csoport biztosítja.

Énideál- elméletről link

Éntudatról link