Személyiség és társas befolyásolás
A szociálpszichológia arra az Arisztotelész óta hangoztatott pszichológiai közhelyre épül, miszerint az ember, társas lény. Így régóta foglalkoztatják olyan kérdések mint, hogy hol a helye és mi a szerepe az embernek a társadalomban. Mi határozza meg az ember másokkal való kapcsolatait, hogy miért szeretünk, és miért utálunk bizonyos embereket. Miért bántunk vagy éppen miért segítünk másokat, miért van háború, mi az oka a városi bűnözésnek, mi határozza meg, hogy mit gondolunk a többi ember viselkedéséről stb. Vannak-e olyan tulajdonságai az embernek, amik csak a többi emberrel való kapcsolat révén fejlődnek ki? Mi jellemzi az emberi kapcsolatokat, az emberi csoportok belső életét? Hogyan viselkedünk katasztrófa helyzetekben, mi határozza meg a társadalom közös gondolkodását? Ilyen és hasonló kérdésekre próbál választ adni a szociálpszichológia. A szociálpszichológia az az ága a pszichológiának, amely a társadalmilag meghatározott illetve befolyásolt valamennyi személyes, társas csoportos és tömeges lélektani jelenség vizsgálatára illetékes. A szociálpszichológia tárgya négy fontos területet ölel fel: 1. A személyiséggel kapcsolatos társas befolyás alatt álló lelki folyamatok jellemzői, feladatai, dinamikája. Ide olyan intrapszichés (személyiségen belüli) folyamatok tartoznak, amelyek a többi emberrel való kapcsolat révén alakulnak ki, például az énkép, attitűd stb. 2. A társas kapcsolatok, kölcsönhatások, érintkezések jellemzői, feladatai, dinamikája. Ide két vagy több ember egymás közötti viszonylatai tartoznak. Olyan kérdések tartoznak ide, mint a vonzalom, vagy az együttműködés. 3. Az emberi csoportok jellemzői, feladatai, dinamikája. 4. A tömegjelenségek és kollektív tudatjelenségek. Milyen viselkedés jellemzi az embereket tömeghelyzetben, és milyen olyan tudatjelenségek vannak, amelyekben az egész társadalom osztozik. A tudományág bemutatása céljából a következőképp építettük fel a téma szerkezetét:
Társas kapcsolatok
A következő foglalkozások célja, hogy bemutassa a társas kapcsolatok alakulását, az első interakcióktól a tartós személyközi viszonyig, az ismerkedéstől a szerelmen át a szakításig. Ennek során először az ember társérzékelésének tényezőit tárjuk fel és az ember társas környezethez fűződő kapcsolatát vizsgáljuk, majd az egyén önmegismerési folyamatán, mechanizmusain keresztül bemutatjuk, hogyan látjuk önmagunkat és a körülöttünk élő embereket. Ezután a párkapcsolatokra helyezzük a hangsúlyt, bemutatjuk az ismerkedésben, szimpátiában szerepet játszó tényezőket, majd a párkapcsolatok fejlődéséről, alakulásáról problémáiról beszélünk.
Csoportok
A párkapcsolatok után bemutatjuk a kiscsoportok világát. Megmutatjuk milyen típusai vannak a csoportoknak, és milyen jelenségek jellemzik a csoportműködését. Milyen szakaszai vannak a csoport fejlődésének, és hogyan épül fel, milyen a csoportok szerkezete. Hogyan lehet feloldani a csoportok közötti konfliktusokat. Mit jelent a referenciacsoport fogalma.
Tömegjelenségek
Tömegjelenségek. A következő témánk az egyén és a tömeg kapcsolata. Milyen mechanizmusok működnek a tömegben, milyen különbségek vannak a kisebb és nagyobb csoportok között, hogyan viselkedünk krízishelyzetben, és miért sodor minket magával a tömeg. A tömeg meghatározására több definíció is született, lássunk ebből néhányat: az egyik szerint a tömeg valamely külső ok hatására összesereglett (összeverődött) emberek mindenfajta szerveződés nélküli laza tagolatlan együttese. Mások, így Piaget és Wallon szerint a tömegben az ember gondolkozása lesüllyed a primitív, gyermeki gondolkodás szintjére, ősi szimbólumokban gondolkodik. Az én tudatot felváltja a mi-tudat, így a gátlások felszabadulnak, a felelősség csökken. Smelser szerint a destruktív tömegjelenségek kialakulásának a következő tényezők kedveznek. Kedvezőtlen szociológiai körülmények, gyökértelenség, nagyfokú társadalmi mobilitás esetén könnyen kialakulnak közérthető, könnyen megjegyezhető, gyors és könnyű megoldást igénylő jelszavak, eszmék. Ilyenkor egy apró, véletlenszerű ok is könnyen mobilizálja a tömeget. Ha a tömeg összeütközik a társadalom rendjét képviselő szervezetekkel (rendőrség, hadsereg), akkor a konfliktus még jobban felerősödik, a tömeg felháborodásában még jobban elveszti a kontrollt. A tömeg lehet destruktív, de a társadalmi haladást is szolgálhatja forradalmak esetén, gondoljunk például az 1948. március 15-ei eseményekre. A tömegjelenségek közül a következőket fogjuk vizsgálni: katasztrófahelyzet, pánikhelyzet, lincselés.
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
