Olyan helyzetre használatos kifejezés, amelyben egy adott terülte folynak le a patakok, folyók. Lényegében a vízgyűjtő terület alja.

Az adott társadalmi felépítmény átadása az utódoknak a szocializáció folyamatával kezdődik. A kulturális evolúció generációk során továbbadódó kultúra változásait jelenti

(Viteus vitifolii) Szőlőgyökértetű. Az európai szőlők gyökerén kóros sejtburjánzást okoz. A múlt században nagy pusztítást végzett Európa szőlőültetvényeiben, így hazánkban is.

Élősködő. Olyan élőlény, amely gazdaszervezet nélkül képtelen létezni. A szimbiótáktól az különbözteti meg, hogy ez a viszony csak az egyik félnek (a parazitának) „hasznos”, egyoldalú a függőség. A parazita sokszor veszélyt jelent a gazdára nézve.

A biológiai produkciónak, a megújítható természeti erőforrásoknak terméke.

Az aszály nagy hőséggel párosuló hosszan tartó csapadékhiány. Közvetlenül elsősorban a mezőgazdaságot sújtja, a gazdaság minden más területén is érezteti hatását. Magyarország területének körülbelül 90%-a aszállyal veszélyeztetett. Aszálymentesnek csupán az ország nyugati, délnyugati része tekinthető. A legsúlyosabb aszályok természeti adottságainknak és földrajzi elhelyezkedésünknek megfelelően az Alföldön, főleg annak középső részén alakulnak ki.

Tágabb értelemben véve mindaz amit a mozgásban levő víz a föld felszínéről elmos, magával visz, odébb görget.

1 kalória az a hőmennyiség, amely 1 g 14,5 Celsius fokos víz hőmérsékletét 15,5 Celsius fokra emeli. A szervezet számára szükséges energiát is kalóriákban számították, de újabban a nemzetközi megállapodásoknak megfelelően joule-ban adják meg.

Mocsaras helyeken oly részek, ahol a víz csak néha üti fel magát, ingoványos, süppedékes hely. - Fertők a vadászok nyelvén azok a mesterségesen előállított, vagy a természet által nyújtott mocsarak s pocsolyák, melyeket a fővad (szarvas) és vaddisznók rendszerint felkeresnek, hogy azokban meghenteregjenek. E fertőket sok vadász dagonya néven hívja.

A kutatás során a független és függő változók összhangjának mértéke

A vizsgált egyének reakciója a kutatók magatartásának változására

A kutatás során a független és függő változók összhangjának mértéke, szerkezeti validitás.

A vizsgálat általánosíthatóságának mértéke

A társadalmat foglalkoztató kérdésekre vonatkozó döntéshozatal megkönnyítése.

A különböző kutatási eredmények rendszerezése

A másik konstruktumban végbemenő változás

Kutatási eredményekre támaszkodó, tapasztalati tudomány

Célzott befolyásolás

Érvényes

Absztrakt fogalom, mely érzékszervekkel nem felfogható és általános

Annak a mértéke, hogy mennyire általánosítható a vizsgálat eredménye más embgerekre, időszakokra és körülményekre.

Olyan állítás, ami absztrakt (elvont) oksági viszonyokra vonatkozik.

A konstruktumban végbemenő változás

Paraméter, melynek a változását mérik és amelyről előzetes megállapításokat tesznek.

Tökéletes megegyezés, azonosság

Veleszületett idegi automatizmus, mely az adott faj fennmaradására irányul.

Mintakép, példaként szolgáló vázlat.

Az ember társadalomban, kapcsolatrendszerben betöltött pozíciója.

A társadalomba való beilleszkedés folyamata.

Egy adott státuszhoz tartozó szerepek sorozata.

Egymásra vonatkozó viselkedési egységek egymás mellé szerveződése.

Az egyénnel szemben a nemisége alapján felállított elvárások halmaza

Az egyént körülvevő szűk környezet, környező világ

Viselkedési elvárás szociális szereppel rendelkező egyén számára

Egy adott szerepre vonatkozó környezeti elvárás

Ahol az egyén más emberekkel kapcsolatot hoz létre

A saját testünkről és belső tulajdonságainkról, érzelmeinkről, gondolatainkról kialakult tudásunk.

Az egyén elsajátítandó szerepével rendelkező személy.

Az érvényes szabályoknak, normáknak nem megfelelő

Az adott státusszal kapcsolatos a társadalmi elvárások összessége

Eszerint azért lépünk kapcsolatba más emberekkel, hogy önzetlenül jót cselekedhessünk velük

Kölcsönös függőségi viszony.

Filozófiai irányzat, amely szerint az ember az örömöknek halmozására, és a kínok és keservek kerülésére törekszik.

Az ember arra törekszik társas kapcsolatai során, hogy valamiféle hatalma legyen más emberek fölött.

A partnerek egymás viselkedésének figyelembevételével kénytelenek megnyilatkozni, mivel reagálási módjukat a helyzet kényszere szabja meg.

A józan ész és a logika dönti el, hogy milyen emberi kapcsolatokat, és hogyan tartunk fent.

A személyfelismerés első lépcsőfoka.

Az egyik fél kiszolgáltatott, viselkedése kikényszerített engedelmesség.

A partnerek viselkedését konkrét külső előírások határozzák meg

A felek viselkedését az összehangoltság jellemzi

Emberi kapcsolatainkat is a különböző tudattalan tényezők alakítják

Egy adott szituációban a szükséges én kiválasztása, a többi kizárása

Azoknak az énrészeknek a száma és sokfélesége, melyeket az egyén különféle szituációkban, tevékenységekben és kapcsolatokban kifejlesztett.

Valamely dolog vagy tárgykör megjelenésimódjának vizsgálata

Belső én viselkedéssel történő kifejezése

Belső késztetésű

C. H. Cooley fogalma. Az egyén a többi ember általa kiváltott reakcióit tükörként kezeli

Az egyén saját magáról alkotott ideális önképe, amilyennek szeretné, hogy lássák.

Összefüggő énkép

Külső cél elérésére irányuló

Az alkot meghatározó minta, előre meghatározott eljárás

„ Énfogalom", Karl Rogers fenomenológiai személyiségelméletének központi fogalma, mely tartalmazza mindazon elképzeléseket, észleleteket, értékeket, stb., amelyek az „én”-t jellemzik.

Az énkifejezés sajátos formája, mellyel az egyén másokat kíván meggyőzni valódi belső állapotáról

Lényege, hogy cselekvéseink hogyan viszonyulnak a magunkkal szemben támasztott, belső elvárásainkhoz képest

Okleírás, mely a saját vagy idegen viselkedést külső ill. belső feltételek vonatkozásában jellemez

Self, Karl Rogers fenomenológiai személyiségelméletének központi fogalma

A selfvezérlők és az egyén tényleges, önmagáról alkotott véleménye közötti különbség

Az a folyamat, melynek során az egyén kevésbé sikeres személyek társaságát keresi annak érdekében, hogy képességei a többiekéhez képest kimagaslónak tűnjenek.

Önértékelés során az egyén különféle okokból kifolyólag nem tud pontos képet kialakítani önmagáról

A gyermeki testarányoknak az endokrinmirigy működésésén alapuló megváltozása

Személy által kialakított kép, amely megmutatja, amilyennek lennie kell

A sajátos világkép kialakítása, ahol az egyén a hiányzó elemeket fantáziával kiegészíti

Selfvezérlők kialakulása az ideális én és az elvárható én különböző arányú szintéziséből alakulnak ki

„ Énfogalom", Karl Rogers fenomenológiai személyiségelméletének központi fogalma, mely tartalmazza mindazon elképzeléseket, észleleteket, értékeket, stb., amelyek az „én”-t jellemzik.

Terrer dolgozta ki, az összehasonlítás során két reakció következhet be: vagy jól érzi magát az egyén, vagy elkeseredik

Meghatározza, hogy milyenek szeretnénk lenni, és céljaink megvalósításában segít

Selfvezérlők, saját magunk mércéjeként szolgál belső normák.

Az összes énrésznek száma és sokfélesége, amit az egyén élete folyamán kifejlesztett

Az egyén valós képe önmagáról.

A nemi érettség kifejlődése előtti életkori szakasz, 10-12 éves kor

Veleszületett és szerzett pszichés adottság, amely szerelemhez szükséges

Beleérzés, a másik ember helyzetéb való beleérző képesség

Elhagyatottságként, fenyegetetségként megélt egyedülléti állapot

Közismert nevén a nemi vágy.

Gondolkodási képességhez kapcsolódó

Freud elméletében az élet első öt évét meghatározó fejlődés jellemzője.

Az érzékszervekben és az idegrendszerben zajló folyamtok ill. a viselkedési és megélési folyamtok közötti kapcsolatot vizsgáló tudományhoz tartozó

Az egyén által elképzelt megfelelő társ

Fizikai és pszichológia gátlásoktól való megszabadulás.

Érzelmi.

A társas kapcsolat eseményei

A felek viselkedését az összehangoltság jellemzi

Szexuális irányultság, beállítódás.

A másik fél cselekedeteinek és gondolatainak elfogadását ill. ezek kritikáját egyaránt jelenti

Önállóság iráni igény

Két személy gondolatai, érzelmei és cselekedetei befolyásolják a másikat. Megléte a mély és tartós emberi kapcsolatok záloga.

45-53 éves nőkre jellemző, utolsó menstruációt követő időszak.

Létező

A gyengédség, a szexuális érzelmek előtérbe kerülése, a feldobottság állapota, a fájdalom és a féltékenység játszanak szerepet a kapcsolatban.

Női nemi hormon

Egyén számára a szexualitás az intimitás és a partner iránti elköteleződés kifejezése.

Egyes emberek számára a szex csupán élvezetes program, ők előnyben részesítik az egy estés kapcsolatokat

Ivarmirigyek műtéti eltávolítása

Házasság irányába mutat, a felek egy egész életre szóló kapcsolat kialakítására törekednek.

Női hormon, mely a petefészek sárgatestében és a méhlepényben képződik.

A csoporttagok közötti érzelmi kapcsolatok rejtett hálózata

Az élet meghosszabításához szükséges kezelések abbahagyása

Kétértékű

Magyar pszichológus (1909-1986), Piaget tanítványa, társaslélektani szempontból vizsgálta a gyerekeket.

Építő jellegű

A csoporton belül kialakult viselkedési szabályok.

Romboló jellegű

Kurt, (1890-1947), német származású, amerikai pszichológus. Alaklélektani iskola képviselője, a mezőelmélet kidolgozója.

Grafikus formában tükrözi az adott közösség rejtett érzelmi hálózatát.

Moreno által kidolgozott, majd Mérei Ferenc által átdolgozott kérdőív, ami a csoporttagok közti rokonszenvi kapcsolatokra kérdez rá.

Joseph P., magyar származású amerikai szociálpszichológus, legfontosabb műve A társas érintkezés pszichológiája.

(fr."hagyja csinálni!") Ideáltipikus nevelési stílus. Menjen minden a maga útján.

Egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változása, amely egy egyéntől vagy egy csoporttól származó, vélt vagy valós nyomás következtében alakul ki.

A konkrét problémát kezelő, megbeszélésen alapuló konfliktuskezelési stratégia.

A konfliktus fölött álló, minden felet érintő közös cél.

Egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változása, amely egy egyéntől vagy egy csoporttól származó, vélt vagy valós nyomás következtében alakul ki.

A csoporton belül zajló információátadás.

A felek viselkedését az összehangoltság jellemzi.

Több attribútumban való egyezés.

A csoportalakulás fázisában a legfonotsabb elérendő cél: egymás és önmagunk megismerése, illetve önmagunknak a csoport részeként való meghatározása

A konfliktusok megoldására alkalmazott módszerek

Azonos szinten álló csoporttagok között spontán kialakult kommunikációs csatorna.

A referenciacsoport azoknak a személyeknek az összességét jelenti az egyén számára, akikkel szeretne egyezségre jutni, akiknek igyekszik megfeleni.

Az arousal éber, izgatott állapotot jelöl, és a motiváció során az ember ennek optimális szintjének beállítására törekszik.

Reális konfliktus elmélet szerint a konfliktus egyik fajtája, mely korlátozott forrásokért zajlik.

Központi személyt nélkülöző kommunikációs hálózat

Egy csoporton belüli vélemények ill. hozzászólások közti ellentétek kialakítása.

Oktatásban alkalmazott konfliktuskezelő stratégia, ahol a csoport tagjait heterogén (etnikai, nembeli, életkorbeli) csoportokba osztják, és a közös cél elérésnek érdekében részfeladatokkal látják el.

A viszonylagos hiány elve, mely szerint a hiányérzet nem mindig objektív eredmény, hanem társadalmi összehasonlítás eredményeképp is kialakulhat.

Összeütközés, összetűzés, viszálykodás

Az ember társadalomban, kapcsolatrendszerben betöltött pozíciója.

Kizárólag a ráruházott hatalommal irányítja csoportját. Folyamatosan ellenőrzi a tagok munkáját, de stílusa védekezési reakciókat vált ki.

Viselkedési elvárás szociális szereppel rendelkező egyén számára

Csoportlélektani nézőpontból a csoportot legalább három ember alkotja,a tagok rendszeres kapcsolatban állnak egymással, együttműködnek, és a külvilág is csoportként érzékeli őket.

Az egyén saját szerepét a kitűzött cél elérése érdekében eszközként használja, célja nemcsak a csoport, de saját személyes céljainak elérése is.

A referenciacsoport azoknak a személyeknek az összességét jelenti az egyén számára, akikkel szeretne egyezségre jutni, akiknek igyekszik megfeleni.

Nem szervezett, spontán kialakult csoport, melyben a tagok között mellérendelt kapcsolat áll fenn

Olyan csoport, melynek az egyén teljes jogú tagja.

Olyan vezető, aki törekszik a csoport tagjainak személyes elismerésére

A leghatékonyabb vezetési stílus, objektív és reális értékek alapján bírál.

A társadalom szervező egységei, melyeket külső erő hoz létre valamilyen közös cél érdekében és amelyekben a szerveződés hierarchikus, egyenlőtlen

A csoport tagjainak összetartása, a csoport összetartó ereje

Az adott státusszal kapcsolatos a társadalmi elvárások összessége

(fr."hagyja csinálni!") Ideáltipikus nevelési stílus. Menjen minden a maga útján.

Olyan személy, akit a cél sikeres megvalósítása motivál

Szerveződés, csoportlélektani nézőpontból minden tag egy-egy viszonylag állandó és bejósolható pozíciót foglal el a csoporton belül.

Érzelmi vagy emocionális összetevő.

Az attitűdök kognitív összetevője arra vonatkozik, hogy az egyén miképp ítéli meg az attitűdtárgyat, milyen ismeretei vannak róla

A személyben rejlő okozó tényező, mely két összetevőre bontható: a képességre és az erőfeszítésre

Lehetővé teszi, hogy az egyént eligazítsa abban, hogy egy társadalmi csoport részének, tagjának érezhesse magát

Az attitűdöt úgy próbálják megmérni, hogy az attitűddel rendelkező személy ne legyen tudatában a folyamatnak

Az a jelenség, amivel szemben az attitűd megnyilvánul

A belső diszpozíció egyik összetevője,mellyel az ember egy cselekvést kivitelezi.

A személy attitűdtárgyra vonatkozó elsődleges viselkedési tendenciájával kapcsolatos összetevő

A személytől közvetlenül kérdezik meg attitűdjeit, véleményét, azaz a személynek önleírásokat kell adnia

Azoknak az attitűdöknek a fő feladata, amelyek abban segítenek, hogy be tudjuk fogadni a mindennapi élet sokféle információját

Feszültségállapot, amely akkor jelenik meg, ha az egyénnek két, egymással pszichológiailag összeegyeztethetetlen gondolata, attitűdje, nézete, véleménye van.

A belső diszpozíció egyik összetevője,mellyel az ember egy cselekvés kivitelezésére rendelkezik

Azoknak az attitűdöknek a fő feladata, amelyek a szorongástól és az önértékelésünket fenyegető veszélyektől védenek

Eredetileg a kísérleti pszichológiában cselekvésre való készenléti állapotot, beállítódást jelölt, ma már a szociálpszichológia egyik középponti fogalma, tartós beállítódást, értékelő viszonyulást jelent valamilyen tárgy, személy vagy gondolat irányában. Közvetlenül nem megfigyelhető, csak következtetni lehet rá a személy szóbeli, viselkedéses vagy nem verbális, érzelmi reakcióiból. Három összetevőből áll: az érzelmi összetevőből, amely az attitűd tárgy iránti érzelmi reakciót, a pozitív vagy negatív viszonyt fejezi ki, a gondolati (kognitív) összetevőből, amely a tárgyról rendelkezésre álló információkra, az azzal kapcsolatos hiedelmekre utal, és a viselkedéses összetevőből, amely a tárggyal kapcsolatos eljárásmódokat tartalmazza. Az értékelő viszonyulást tartalmazó tartós beállítódások kiépítése elősegíti azt, hogy a helyzetekre gyorsan, kevés energiát felhasználva, biztonsággal reagáljon az egyén.

Az értékeinket kifejező és énképünket tükröző attitűdök fő feladata

A személyiségünkben számunkra elfogadhatatlan impulzusok elfojtása frusztrációhoz vezethet, és azokra, akikben ezeket az impulzusokat felismerjük, kivetítjük ellenszenvünket.

Koncentráló, értékelő és információ - feldolgozó képesség

A viselkedéskutatásban az ellenségre való felhívás, ill. az ellenség elriasztása.

A meggyőzés stratégiáinak megközelítése:a közlés általi meggyőzés tulajdonképpen önmeggyőzés.

Az egyén bizonyos kisebbségi csoportokat okol a társadalmi problémák megjelenése miatt.

Freud elméletében az ego által alkalmazott stratégia a szorongás megszüntetése vagy csökkentése érdekében.

A hallott érvek, ellenérvek feldolgozása

A meggyőzés periferiális útja: az információ szinte tudat alatt jut el a személyhez

Meghatározott szituációban megjelenő viselkedési tendencia erőssége és iránya

Felületes reakció:ha valaki sokat beszél egy témáról, az biztosan igazat mond

Egy témához értő forrásból származó információt feltétel nélkül igaznak kezelünk.

Azoknak az attitűdöknek a fő feladata, amelyek a szorongástól és az önértékelésünket fenyegető veszélyektől védenek

Azoknak az attitűdöknek a fő feladata, amelyek abban segítenek, hogy be tudjuk fogadni a mindennapi élet sokféle információját

Eredetileg a kísérleti pszichológiában cselekvésre való készenléti állapotot, beállítódást jelölt, ma már a szociálpszichológia egyik középponti fogalma, tartós beállítódást, értékelő viszonyulást jelent valamilyen tárgy, személy vagy gondolat irányában. Közvetlenül nem megfigyelhető, csak következtetni lehet rá a személy szóbeli, viselkedéses vagy nem verbális, érzelmi reakcióiból. Három összetevőből áll: az érzelmi összetevőből, amely az attitűd tárgy iránti érzelmi reakciót, a pozitív vagy negatív viszonyt fejezi ki, a gondolati (kognitív) összetevőből, amely a tárgyról rendelkezésre álló információkra, az azzal kapcsolatos hiedelmekre utal, és a viselkedéses összetevőből, amely a tárggyal kapcsolatos eljárásmódokat tartalmazza. Az értékelő viszonyulást tartalmazó tartós beállítódások kiépítése elősegíti azt, hogy a helyzetekre gyorsan, kevés energiát felhasználva, biztonsággal reagáljon az egyén.

Az önmagunkról és az átélt érzelmekről való gondolkodás

A személyészlelés során a szituációs attribúció figyelmen kívül hagyása.

Előnyszerzésre, illetve büntetés-elkerülésre irányuló funkció

Az attitűddel ellentétes információt a valóságosnál összeférhetetlenebbnek látja az egyén.

Bíráskodásból származó etikai fogalom, melyből kiindulva valaki szabadon meghatározza cselekedetét.

Az attitűdök minden különösebb megfontolás nélkül, szinte automatikusan érvényesülnek

Az a hajlam, mikor a viselkedés alapján próbálunk következtetni a másik attitűdjére.

Leon Festinger nevéhez fűződik. Ha a tettek és attitűdjök egymással inkonzisztensek, az egyén kellemetlen feszültséget él át.

Az arousal éber, izgatott állapotot jelöl, és a motiváció során az ember ennek optimális szintjének beállítására törekszik.

Az attitűdök és a szociális normák alapvető forrásai a szándékoknak, melyek a viselkedést meghatározzák

Az emberek törekednek arra, hogy viselkedésüket összhangba hozzák attitűdjeikkel

Az egyénben tudatosul, hogy az attitűddel össze nem egyeztethető cselekedetnek nem kívánt, következményei vannak.

Folyamat melyben az attitűdhöz közel eső információt azzal teljesen egyezőnek érzékeli az egyén

Daryl Bem elmélete, mely szerint az emberek saját viselkedésük és a körülmények megfigyelése alapján következtetnek attitűdjeikre.

Egymástól teljesen eltérő viselkedésmódokat azonos lelki jelenség leképezésének tartó freudi elmélet.

Az egyén közvetlen tapasztalataival nem megegyező jelenségeket igyekszik a megszokásainak, az adott személlyel kapcsolatban felállított belső elméleteinek megfelelően igazolni.

Kialakult vélemény fenntartása akkor is, ha az adott szituáció nem igazolja a véleményt.

Csak egy bizonyos kultúrkörben érvényes

A személyészlelés során a szituációs attribúció figyelmen kívül hagyása.

Az egyén időben meghatározott készültsége, hogy bizonyos szituációkban előre meghatározott módon viselkedjék

Szituációs és diszpozicionális attribúció közötti választás nehézsége

Az információfelvétel azon sajátossága, hogy különböző információk közül hajlamosabbak vagyunk az élénkebbet elfogadni akkor is, ha a kevésbé élénk megbízhatóbb.

Egy személy cselekedeteinek a helyzetben vagy a környezetben rejlő tényezőkből való eredeztetése.

Azoknak az attitűdöknek a fő feladata, amelyek a szorongástól és az önértékelésünket fenyegető veszélyektől védenek

Az alkot meghatározó minta, előre meghatározott eljárás

Daryl Bem elmélete, mely szerint az emberek saját viselkedésük és a körülmények megfigyelése alapján következtetnek attitűdjeikre.

Az egyén bizonyos kisebbségi csoportokat okol a társadalmi problémák megjelenése miatt.

Szociálpszichológiai adatfelvételnél a mintavétel módszere, melynek lényege a társadalom, csoport minl teljesebb leképzése.

A tudományos adatfelvétel egyik kritáriuma.

Funkció, melynek segítségével az egyén a közösségének érzi magát.

Olyan agresszív cselekedet, melynek célja maga az agresszió.

Szempont.

Azon viselkedésmódok, amelyek nem kínálnak közvetlen jutalmat végrehajtóiknak, de előnyösek a csoport számára, például önzetlenség, együttműködés, segítségnyújtás, empátia.

A proszociális magatartás egyik megnyilvánulási formája, amely az áldozat szükséglete és a segítőtárshoz való hasonlósága alapján jön létre.

Az az elmélet, mely szerint az áldozat szenvedése iránti aggodalom motiválja az embereket arra, hogy segítsenek.

Elmélet, mely szerint az emberek azért segítenek másokon, hogy az áldozat szenvedése miatt érzett rossz érzésüket csökkentsék.

Megvalósult támadási szándék, mások sérelmére elkövetett erőszakos cselekedet vagy bántó szándékú viselkedésforma.

Valamilyen kívánatos dolog vagy vágyott cél elérésére irányuló agresszió.

Gondolkodásban, viselkedésben megnyilvánuló önzetlenség.

Önhibáján, befolyásán kívüli ok.

Segítségnyújtást befolyásoló tényező, a segítő mérlegelési folyamatának része.

A mások helyzetébe való képzeleti-érzelmi beilleszkedés képességével rendelkező

A segítségnyújtás kialakulását csökkentő tényező, mely az egyén azon érzése, hogy mások alkalmasabbak a segítségnyújtásra.

A segítségnyújtás kialakulásában szerepet játszó tényező, mellyel a segítő mérlegeli, hogy a segítségre szoruló egyén megérdemli-e az ő segítségét.

Egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változása, amely egy egyéntől vagy egy csoporttól származó, vélt vagy valós nyomás következtében alakul ki.

Gondolkodásban, viselkedésben megnyilvánuló önzetlenség.

Az arousal éber, izgatott állapotot jelöl, és a motiváció során az ember ennek optimális szintjének beállítására törekszik.

Megegyezés

Azon viselkedésmódok, amelyek nem kínálnak közvetlen jutalmat végrehajtóiknak, de előnyösek a csoport számára, például önzetlenség, együttműködés, segítségnyújtás, empátia.

A csoport céljainak megvalósulása felé vezető út, irány, melyet a csoporttagok elfogadnak, saját érdekeik fölé helyezik.

Egy csoporton belüli vélemények ill. hozzászólások közti ellentétek kialakítása.

Tendencia, hogy a cselekvő személyes jellemvonásaira következtetünk a viselkedéséből akkor is, ha a viselkedésre más magyarázatok is vannak.

Az az állítás, amely azt mondja ki, hogy más emberek gyakorlatilak minden gondolatunkra, érzésünkre és viselkedésünkre hatnak.

Több attribútumban való egyezés.

Összetartó erő

Pszichológiai állapot, melyben az egén úgy érzi, személyes identitása elveszett és feloldódik a csoportban. Egyes feltételezések szerint a csőcselékben megnyilvánuló agresszivitás alapja.

Motívum, szükséglet, hajtóerő.

Az a jelenség, hogy az élőlény gyorsabban válaszol fjtársai jelenlétében.

Beleérzés, a másik ember helyzetéb való beleérző képesség

Olyan jelenség, amikor egy személy egy másik személyre attitűdváltozást, illetve viselkedésváltozást eredményező hatást kíván gyakorolni.

A propagare latin szóból ered, melynek jelentése: „terjeszteni”. A propaganda célja az emberek véleményének befolyásolása, meggyőzése. Leggyakrabban a politika használja, de egy termék, sport, vagy szemlélet (felfogás) népszerűsítésére is használják. A modern értelemben vett propaganda az 1930-as években született, megteremtője Joseph Göbbels. Göbbels célja a Harmadik Birodalomban élő 'közellenség' (a zsidók) lejáratása, a tömegek fanatizálása volt. Olyannyira elkülönült ez a fajta tevékenység minden addigi kormányzati munkakörtől, hogy a Birodalom külön propagandaminisztériumot hozott létre, melynek vezetője (a propagandaminiszter) Joseph Göbbels lett. Soha azelőtt nem foglalkoztak ennyire behatóan a kommunikációval. Az általa kitalált rendszer oly tökéletesen működött és működik mind a mai napig, hogy például a sztálini majd a valamivel enyhébb szocialista propaganda, csakúgy mint az amerikai, vagy bármely más, szinte minimális változtatásokkal vette át, és alkalmazta, alkalmazza napjainkban is. Csupán a jelszavak és a képek változtak tájanként, országonként, pártonként, stb. A szocializmus idején az ifjúsági szervezetekben kötelező jelleggel volt "agitprop", azaz agitáció és propaganda felelős, aki a szocialista eszmék terjesztésével foglalkozott.

Interneten terjedő körlevél, melyekben küldő a levél több példányban való továbbküldésére szólít fel, cserébe szegény vagy beteg gyermekek megsegítését, pénzkereseti lehetőséget kínál.

A csoportfejlődés utolsó szakasza, mely a csoport megszűnésével ér véget.

A csoportfejlődés szakasza, mikor a tagok megküzdenek egymással a csoportban betölthető szerepekért, státuszokért. Az előzetesen meglevő nézetkülönbségek a viharzás szakaszában ütköznek ki.

A csoportfejlődés szakasza, ilyenkor alakulnak ki a csoportnormák, az együttműködést meghatározó viselkedési szabályok.

A csoportfejlődés szakasza, ilyenkor birkózik meg a csoport az előtte álló feladatokkal.

Joseph P., magyar származású amerikai szociálpszichológus, legfontosabb műve A társas érintkezés pszichológiája.

Olyan történetek, amit mindenki úgy tálal ismerőseinek, hogy ő közvetlenül részese volt az esetnek, esetleg egy nagyon megbízható ismerősétől hallotta.

A babona a társadalom egészében vagy annak egyes rétegeiben uralkodó, természeti jelenségekkel, vallási kérdésekkel, varázslatokkal, gyógyító eljárásokkal összefüggő és különböző szokásokban, vélekedésekben ősidők óta tovább élő hiedelmek gyűjtő neve.

Eredetileg a kísérleti pszichológiában cselekvésre való készenléti állapotot, beállítódást jelölt, ma már a szociálpszichológia egyik középponti fogalma, tartós beállítódást, értékelő viszonyulást jelent valamilyen tárgy, személy vagy gondolat irányában. Közvetlenül nem megfigyelhető, csak következtetni lehet rá a személy szóbeli, viselkedéses vagy nem verbális, érzelmi reakcióiból. Három összetevőből áll: az érzelmi összetevőből, amely az attitűd tárgy iránti érzelmi reakciót, a pozitív vagy negatív viszonyt fejezi ki, a gondolati (kognitív) összetevőből, amely a tárgyról rendelkezésre álló információkra, az azzal kapcsolatos hiedelmekre utal, és a viselkedéses összetevőből, amely a tárggyal kapcsolatos eljárásmódokat tartalmazza. Az értékelő viszonyulást tartalmazó tartós beállítódások kiépítése elősegíti azt, hogy a helyzetekre gyorsan, kevés energiát felhasználva, biztonsággal reagáljon az egyén.

Ha egy adott szerep szerepkészletének különböző küldőitől származó szerepelvárások ütköznek akkor szerepen belüli konfliktus jön létre. Például: a középvezetőtől mást várnak el beosztottjai és mást a felettesei.

A saját testünkről és belső tulajdonságainkról, érzelmeinkről, gondolatainkról kialakult tudásunk.

Az egyén által egyidejűleg betöltött szociális szerepekből eredő konfliktushelyzet.

Állandó felügyelet nélkül is az elvárásoknak megfelelő viselkedés képessége.

Az énfogalom azon aspektusai, melyek a csoporttagságból akotott tudásból és érzelmekből táplálkoznak.

Az adott státusszal kapcsolatos a társadalmi elvárások összessége

Azon tulajdonságok összessége, melyeket az egyén önmagára vonatkozóként ismer el

Személy-szerep konfliktusról beszélünk, ha túlterheltség miatt az egyén nem tud minden szerepének maradéktalanul megfelelni vagy, ha a szerep teljesítése az egyén valamely belső meggyőződésének a feladását követeli.

Az egyén által betöltöttszociális szerepek problémakörével foglalkozó elmélet.

A szerepek közti konfliktus két vagy több szerep közötti konfliktust jelent. Tipikus példája ennek a fajta konfliktusnak az emancipációval létrejött anya és dolgozó nő szerep közötti konfliktus.

Moreno által kidolgozott, majd Mérei Ferenc által átdolgozott kérdőív, ami a csoporttagok közti rokonszenvi kapcsolatokra kérdez rá.

Az Én olyan képességeinek gyűjtőneve, mint az érzékelés, gondolkodás és emlékezés.

Eredetileg a kísérleti pszichológiában cselekvésre való készenléti állapotot, beállítódást jelölt, ma már a szociálpszichológia egyik középponti fogalma, tartós beállítódást, értékelő viszonyulást jelent valamilyen tárgy, személy vagy gondolat irányában. Közvetlenül nem megfigyelhető, csak következtetni lehet rá a személy szóbeli, viselkedéses vagy nem verbális, érzelmi reakcióiból. Három összetevőből áll: az érzelmi összetevőből, amely az attitűd tárgy iránti érzelmi reakciót, a pozitív vagy negatív viszonyt fejezi ki, a gondolati (kognitív) összetevőből, amely a tárgyról rendelkezésre álló információkra, az azzal kapcsolatos hiedelmekre utal, és a viselkedéses összetevőből, amely a tárggyal kapcsolatos eljárásmódokat tartalmazza. Az értékelő viszonyulást tartalmazó tartós beállítódások kiépítése elősegíti azt, hogy a helyzetekre gyorsan, kevés energiát felhasználva, biztonsággal reagáljon az egyén.

Egy csoport minden tagja számára fontos, meghatározott, elérendő eredmény

Megegyezés

Egy személy viselkedésének vagy véleményének olyan változása, amely egy egyéntől vagy egy csoporttól származó, vélt vagy valós nyomás következtében alakul ki.

Sherif által megfigyelt jelenség, melynek során a kísérleti személy egy elsötétített szobában az egyébként nem mozgó, fénylő pontot mozgónak véli