Élénk
Pavlov tipológiáját eredendően kutyák megfigyelésére alapozta. Mivel típustana alapvető élettani folyamatokon alapszik, és ezek Pavlov szerint mind a kutyáknál, mind az embereknél többé-kevésbé azonosak, így tapasztalatait az emberekre is általánosította. Pavlov tipológiája az idegrendszeri izgalmi és gátlási folyamatok egymáshoz való viszonyán alapul. Pavlov szerint az idegrendszert a következő tulajdonságok mentén lehet jellemezni: - Az idegrendszeri izgalmi folyamatok erőssége vagy gyengesége. - A két ellentétes folyamat az izgalom és a gátlás kiegyensúlyozottsága, vagy kiegyensúlyozatlansága. - Az idegrendszeri folyamatok mozgékonysága. Mennyire gyorsan, vagy lassan terjednek ezek a folyamatok. Ez a három tulajdonság összesen harmincnégy lehetséges kombinációt eredményez, de ezek közül – Pavlov szerint – a gyakorlatban csak négy figyelhető meg. Élénk típus: Erős, gyorsan terjedő, kiegyensúlyozott gátlási és ingerületi folyamatok jellemzik. Így gyorsan könnyen kiváltható de nem tartós cselekvések, reakciók várhatóak.
Féktelen
Féktelen típus. Erős gyorsan terjedő izgalmi folyamatok és gyenge gátló folyamatok jellemzik így a két folyamat viszonya kiegyensúlyozatlan. Hajlamos az agresszióra, a külső ingerekre gyorsan reagál, gyakori a környezettel való konfliktus, alkalmazkodási nehézség.
Gyenge
Nyugodt típus: Erős, de lassú, kiegyensúlyozott gátlási és izgalmi folyamatok jellemzik. Reakció cselekedetei tartósak, stabilak. Nyugodt kiegyensúlyozott élőlények (kutyák vagy emberek). Idegrendszerük a stresszt jól tűri.
Nyugodt
Gyenge típus. Gyenge, lassú, kiegyensúlyozott izgalmi és gátlási folyamatok jellemzik. Túlérzékenyek, a stresszt nehezen viseli el az idegrendszerük, ami alkalmazkodási zökkenőkhöz vezethet.
Kapcsolódó animáció:
Kapcsolódó indormáció
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
