Felépítés

Az ember mindösszesen 10 millió szagreceptorral rendelkezik a kutya 1 milliárdjával szemben, így kevésbé érzékeny a különféle szagokra is. A kutyák már az ember által észlelhető töménység századrészét kitevő koncentrációt is érzékelni képesek. De más fajok is sokkal érzékenyebbek a szagokra, mint az ember, aminek feltehetően gyakorlati, evolúciós okai vannak: az embernek már nincs szüksége akkora érzékenységre a szagok minőségével és intenzitásával szemben, mint annak a vadállatnak, melynek az élete múlik azon, hogy időben megérzi-e a ragadozó közeledtét.

De még így is sok különböző illatminőség érzékelésére vagyunk képesek, egy egészséges személy mintegy 10-40 ezer szagot különböztet meg, ám ebben a nők a jobbak. Akik hivatásul választanak olyan szakmát, ahol az illatok különös jelentőséggel bírnak (parfümkészítők, whiskykóstolók), azok akár 100 ezer szag között is kiismerik magukat. A szaglórendszer a szagminőségeket biológiai szinten kódolja. A látás három receptorával szemben a szaglásban mintegy 1000 receptorfajta vesz részt. Egy-egy receptor nemcsak egy szagot kódol, hanem sok különböző illatra válaszolhat. Így a minőséget részben az idegi aktivitás mintázata is kódolhatja még ebben a receptorfajtákban gazdag modalitásban is. A szaglórendszer az orrüreg receptorait, az agy egyes területeit és az összekötő pályákat tartalmazza. A szag receptorai az orrüregben helyezkednek el.

Az emberi orr alulnézeti képe

Működés

A szaglás ingerei az illékony molekulákat kibocsátó anyagok, melyek a levegőn keresztül jutnak el az orrjáratba. A szaglóreceptort zsírszerű anyag borítja, így a molekuláknak is zsírban oldódóknak kell lenniük. A szaglórendszer – mint fentebb említettük – az orrüreg receptoraiból, az agy megfelelő területeiből és az összekötő pályákból áll. A szag receptorai az orrüregben találhatók. Amikor a receptorok szaglórostjai (a szaglóhámból kinyúló szőrszerű szerkezetek) egy illatanyag molekuláival érintkeznek, elektromos impulzus keletkezik; ez a transzdukció folyamata. Az idegrostokon keresztül ezek a szaglógumóba, az agynak közvetlenül a homloklebeny alatti területére kerülnek. A szaglógumó viszont a halántéklebeny belsejében fekvő szaglókéreghez kapcsolódik. Szaglógumó és az agy bizonyos területei között összeköttetés van, mely hatékony segítséget nyújt a hosszú távú emléknyomok létrehozásában. Régi emlékeket könnyebb felszínre hívni, ha valamilyen szagélményhez folyamodunk.

Illatok a figyelem központjában

Evolúció

A szaglás az egyik legprimitívebb és legfontosabb érzéklet. A szaglószerv kiemelt elhelyezkedése sokszor válik a viselkedés koordinátorává. A szaglásnak közvetlenebb pályája van az agyhoz, mint bármely érzékszervnek. Az orrüregben magasan elhelyezkedő receptorok szinapszisok nélkül kapcsolódnak az agyhoz. Szemben a hallás és a látás receptoraival, a szaglás receptorai közvetlenül érintkeznek a környezettel – vagyis az orrüregben vannak, mindenféle védőernyő nélkül. A szaglásnak nagy a szerepe fajunk fennmaradásában. Segítségével ismerjük fel a romlott ételt, a gázszivárgást, és a szaglás elvesztése étvágytalansághoz vezet. A szaglás azonban még fontosabb az állatok önfenntartásában. Nem meglepő tehát, hogy más fajoknál az agykéreg nagyobb része szolgálja a szaglást, mint a miénk. Halaknál a szaglókéreg majdnem kitölti az agyféltekéket; kutyáknál a féltekék egyharmadát, embernél egy huszadát teszi ki. A különbségek kapcsolatban állnak ezen fajok érzékenységbeli különbségeivel. A kutyák például alkalmasak kábítószer kiszaglására, vagy robbanóanyagok felkutatására. Más fajok is sokféleképpen hasznosítják jól fejlett szaglásukat. Az embereknél is van szerepe a szaglásnak a kommunikációban, noha jóval korlátozottabb. Képesek vagyunk megkülönböztetni a saját szagunkat másokétól, valamint a férfi- és női szagokat. Az emberi szagok illatosítók nélkül képesek szexuális vonzerőt kifejteni, míg dezodorokkal, parfümökkel szelídítve ez háttérbe szorul, és konvencionális közléssé változik.

Az emberi orr felülnézetből

A szaglás anatómiája