Emlékezet
Az emlékezet a képzelet során vitathatatlan jelentőséggel bír. Mind a reproduktív, mind a produktív képzeletben nagymértékben támaszkodunk emlékképeinkre. A képzeleti kép elemeiben hasonlít az emlékezeti képhez, egészét nézve azonban új, mert elemeit máshogy csoportosítjuk, máshogy válogatjuk. Egy piros rózsát távolról megfigyelve is elképzeljük annak illatát és a növény részleteit is. A képzelet folyamati mechanizmusa bizonyos szempontból hasonlít az emlékezetére, hiszen mindkettő során képcsoportok között kapcsolatokat hozunk létre. A különbség annyi, hogy a képzeletnél a régi kapcsolatokat szétbontjuk, és más új képekkel hozzuk kapcsolatba. Előfordul, hogy a képzelet során nagyítást alkalmazunk. Amikor egy erős embert képzelünk el, nagy valószínűséggel nagyméretűnek képzeljük el. A kisebbítés is gyakori képzeleti módszer. Hüvelyk Matyit általában olyan képzeletben képzeljük el, melyben valamilyen kontraszthatás vált ki lelki szemükkel látott kép. A különböző időben és helyzetben elraktározott képek idővel tipikus formákba rendeződnek. Egy kórházat csendes, világos épületnek képzelünk el, ahol a váróteremben kötözésre váró betegek ülnek. A tipikus képből az előbb felsoroltak közül ki is maradhat valamely elem, vagy bővülhet egy mások elemmel. Ez attól függ, hogy a múltban milyen kórházzal kapcsolatos élményben volt részünk.
Észlelet
Az észlelet a valóság feltérképezése során az agyban létrejött mentális kép. Számos kísérlet bizonyítja, hogy a képzelet ugyanazokat a képeket és folyamatokat érinti, mint az észlelés. Ha valakitől szeretnénk megtudni, hány ablaka van az osztályteremnek, az illető elképzeli, majd megszámolja az elképzelt osztályterem ablakait. Ezért mondjuk azt, hogy amikor elképzelünk valamit „lelki szemeink előtt látjuk”. A képzelet és az észlelés analóg műveletek, hiszen ugyanúgy végignézzük, letapogatjuk a képet, mit a valós tárgyakat. Nagy a valószínűsége annak, hogy a képzet és az észlelet az agynak ugyanahhoz a részéhez kapcsolható. Ezt az elképzelés bizonyítja, hogy a jobb agyféltekén sérült személyek nemcsak vizuálisan hagyják figyelmen kívül a látótér bal oldalát, hanem egy elképzelt helyiség bal oldaláról sem adnak a kérdező személynek semmiféle információt. Perky egy kísérlet során arra kérte az alanyt, hogy egy kisméretű ablak közepére képzeljen el egy adott tárgyat. Halványan odavetítette az ablakra a tárgy képét, majd megkérte az alanyt, írja le az általa elképzelt objektumot. A leíráskor a kísérletben résztvevő személy a Perky által odavetített kép jellemzőit sorolta fel. Észlelet és képzelet között funkcionális azonosság van, ez az azonosság vitathatatlan, de biztos, hogy nem azonos belső történések.
Képzelet
A tipikus kép gondolkodás, tehát kognitív folyamatok eredménye. Ez azt jelenti, hogy a képzelet kiemeli a fontos, tipikus jellemzőket, ezért a valóságot komplexebb módon szemlélteti. A tipikus nem mindenkinél ugyanaz, magába foglalja az egyedit és az általánost. E képzelet és a gondolkodás kapcsolata könnyen belátható, hiszen a gondolkodás során, amikor valamiről gondolkodunk, emlékképeket idézünk fel, és elképzelünk bizonyos eseményeket. A képzeleti műveletek közül a mentális forgatás az egyik legtipikusabb. Ezt akkor alkalmazzuk, ha olyan tárggyal találkozunk, amely nem egyezik a vizuális memóriánkban tárolt egyetlen képpel se, azaz nem ismerjük fel. Ha arra kérünk valakit, hogy mondja meg, mi lesz az N betűből ha kilencven fokkal elforgatjuk, a személy képzeletében elvégzi ezt a mentális forgatást, és meg tudja mondani, hogy az eredmény egy Z betű. A másik képzeleti művelet a képzeleti letapogatás, mely nagymértékben támaszkodik vizuális memóriára (az osztályterem ablakainak példája). A képzelet hatékonyabbá teheti a cselekvést, hiszen ha az egyén előre elképzel egy bizonyos cselevési helyzetet, a cselekvés pillanatában már „gyakorlott” módon cselekszik. A képzelet a figyelemmel is kapcsolatban van, hiszen ez utóbbit nem más, mint céltudatos képzelet. Végül meg kell említeni, hogy képzeletünkre érzelmeink is nagy hatást gyakorolnak. A sikertől megrészegült ember képzelete sokkal aktívabb, mint a depresszív hangulattól szenvedő egyéné.
Kapcsolódó információ
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
