Hormonok

A belső elválasztású, endocrin mirigynek nincsen kivezető csőrendszerük, váladékuk a vér, illetve a nyirokerek és az idegrostok útján vagy az idegrostok mentén a keringő vérbe s ezáltal a szervezet minden részébe eljut. Hormonjaik egy részének hatása általános, más részük egy bizonyos szerv vagy szervrendszer (célszerv) működését befolyásolja: serkenti vagy gátolja, esetleg megváltoztatja a funkcióját, de enzimaktivitást is fokozhat. Az egyes belső elválasztású mirigyek egymással egyező, synergeta vagy ellentétes, antagonista hatást fejtenek ki, működésük kölcsönös, harmonikus egységet képez. A mirigyek egymás működését is befolyásolják. Jellemző erre az ún. „feed-back” mechanizmus, amikor az egyik mirigy hatóanyaga, trophormon, az utóbbi mirigy működését, azaz hormontermelését fokozza. Ugyanakkor a trophormonhatás által serkentett mirigy szekretált hormonja visszahat, gátolja a trophormon szintézisét és leadását a vérbe (negatív visszacsatolás). A hormonok koncentrációja a vérben, a szervek, a szövetek hormonmegkötése a hormonoknak a szervezetből való kiürülése következtében állandóan csökken, ami fokozza a trophormonok szintézisét. Ritkán előfordul pozitív „feed-back” is, ilyen pl. az, amikor a vér oestradiolszintje emelkedik, és fokozza a luteinizáló hormon ürülését az adenohypophysisből. A hormonok ilyen módon a szervezet életfolyamatait „vegyi szervezés” formájában irányítják. A hormontermelő mirigyek működését ugyanakkor az idegrendszer „idegi szervezés” alakjában szabályozza. A kétféle, egymást kölcsönösen befolyásoló, működés a neurohormonalis szabályozás. A hormon viszonylag lassan jut el működési helyére, viszont állandó termelődése következtében hatása is állandó. A hormontermelés megszűnte után a vérbe juttatott hormonok mindaddig hatnak, amíg carrier molekulákhoz nem kötődnek vagy a vérből teljesen el nem tűnnek. A hormon tehát lassan jut el a hatás helyére, viszont a hatása hosszabb ideig is tart. Az idegingerület viszont gyorsan jut el a szervhez és gyorsan szűnik is meg.

A belső elválasztású mirigyek:

az agyfüggelék, a tobozmirigy, a pajzsmirigy, a hámtestecskék (mellékpajzsmirigyek), a mellékvese, a magzatmirigy. Hormont termelnek azonkívül szervrészletek, sejtcsoportok, így a hasnyálmirigy Langerhans-szigetei, a nemi mirigyek interstitialis sejtjei, a Graaf-tüsző hámja, a sárgatest és a placenta is. A belső elválasztáshoz hasonló működést tulajdonítanak még bizonyos szöveteknek és szerveknek is.

A hormonok szabályoznak olyan élettani folyamatokat, mint a növekedés, a stressz és a nemiség. A nemi hormonok alapvetően meghatározzák a női és férfi szervezet egymástól döntően eltérő szerkezetét és működését. Az ösztrogén teszi, hogy a nő nőnek néz ki, a tesztoszteron pedig, hogy a férfi férfinak. Kissé meglepő viszont, hogy mindkét nemben mindkét fajta nemi hormon termelődik - csak nem azonos mennyiségben.

A tesztoszteron férfiban a herékben, nőben pedig a vese felső részén sapkaszerűen ülő mellékvesében és a petefészekben termelődik. A tesztoszteron hatására jön létre a nemi vágy, de az agresszió is. Szerepet játszik a szervezet energia-háztartásában, az önbizalom és a koncentrálás képességének a kialakulásában.

Az ösztrogén mennyisége férfiakban jóval kisebb, mint nőkben. Ennek ellenére, a legutóbbi vizsgálatok azt igazolták, hogy a hím csírasejtek képződéséhez is alapvetően szükséges hormonról van szó. Nőkben az ösztrogén erősíti a csontokat, javítja a nemi életet, szépíti a bőrt, fokozza a hüvely nedvességtartalmát és javítja az emlékezőképességet.

A progeszteront a terhesség hormonjának is nevezik, mivel felkészíti a méhet a terhességre. Javítja az étvágyat, hatására a vese vizet és sókat tart vissza a szervezetben. Ugyanekkor viszont szomorúvá és depresszióssá is tehet. Mindezek a tünetek a menstruáció előtt közvetlenül is előfordulhatnak, amikor e női hormon szintje megemelkedik, míg az ösztrogéné csökken.

Agyalapi mirigy

Az agyalapi mirigy a koponyában a hipotalamusz alatt található ez a bab nagyságú szerv. Felépítése: elülső lebeny-garathámból alakul ki, vérerek és kis sejtek alkotják, melyek a közvetett szabályozást garantálják, valamint nagy sejtek, hátsó lebeny-idegi eredet és idegpályák, melyek a közvetlen szabályozás felelősei. Az elülső lebeny és a hipotalamusz között közvetett kapcsolat van. A szabályozás a hipotalamuszban termelődött neuroszekrétumokkal történik, amelyek véráram útján jutnak az elülső lebenyhez. A hátsó lebeny hormonjai: az oxitocin, mely a méh simaizomzatára hat, megindítja a szülést, és a szabályozza a tejürülést, valamint a vazopreszin, mely a vesében a víz és ásványi só visszaszívását szabályozza. Az elülső lebeny hormonjai pedig: az SH növekedési hormon, mely az egész szervezetre hat, a csontok és belső szervek arányos növekedését szabályozza, fehérje-, zsír-, cukor háztartását befolyásolja, emeli a vércukorszintet. Rendellenességei a fiatalkori csökkent működés, mely törpeséget eredményez, míg a fokozott termelődés óriás növéshez vezet, de éppígy a felnőttkori fokozott termelődés is rendellenességek okozója. Ide tartozik még a pajzsmirigyserkentő hormon, a TSH, ami a pajzsmirigy működését befolyásolja, valamint a mellékvese kéregre ható hormon, az ACTH , a tüszőserkentő hormon, az FSH, a tejelválasztást serkentő hormon, az LTH, s végül a sárgatest serkentő, LH hormon.

Mellékvesék

A mellékvesekéreg hormonokat tartalmazó un. hormontabletták szedése napjainkban elterjedt a sportolók körében. Való igaz, hogy az intenzív edzések hatására a hormontartalmú tabletták növelik a sportolók izomzatát. Szedésük mind a férfiakban, mind a nőkben rendkívül veszélyes nem kívánt mellékhatásaik miatt (májkárosodás, ízületi sérülések) léphetnek fel, valamint a nemi működésben, az ivarsejtek termelésében potenciazavarok, frigiditás. A mellékvesekéreg hormonjai: a só- és vízháztartásra ható hormonok, a szénhidrátcserét befolyásoló hormonok, és a nemi hormonok, (szexuálszteroidok) amelyek mindkét nemben főleg hím nemi hormonokat - de kisebb mennyiségben - női nemi hormonokat is termelnek. A mellékvese velőállománya termeli az adrenalint, , ami nemcsak a szív de a vázizmok ereit is tágítja és termeli. Szűkíti ugyanakkor a bőr és a tápcsatorna ereit. Emeli a vércukor és a zsírsav szintjét.

Az agyalapi mirigy, mellékvesék ismertetéséről link

Az agyalapi mirigyről link