Látás
Az újszülöttkor a születéstől körülbelül 1,5-2 hónapig tart. Az egészséges újszülöttnek már minden érzékszerve működik, de még nem egyformán jól. A látórendszer elég fejletlen még a születéskor, de az erős fényingerekre már jól reagálnak az újszülöttek is. Számukra a tárgyak életlennek látszanak, a kép homályos, mivel nagyon rövidlátóak. Csak kb. a 30 centiméterre lévő tárgyakat látják. Ez különösen fontos, mert így lehetségessé válik a szemkontaktus kialakítása anya és gyermeke között szoptatás közben. Nem eléggé koordinált a szemmozgásuk, és fejletlenek a képet az agyba továbbító idegpályák is. Ekkor a látás még nem jelenti a tárgyak felismerését, illetve megkülönböztetését. A vizuális képességeik gyorsan fejlődnek, 7-8 hónapos korukra szinte ugyanolyan jól látnak, mint a felnőttek. Különösen vonzza őket az éles kontraszt, például a tárgyak körvonalai. Csak azokat a területeket nézik, amelyek a legtöbb élt tartalmazzák. A csecsemő meg tudja különböztetni az ingereket, és előnyben részesíti az egyiket a másikkal szemben. Preferálják a bonyolultabb mintákat a simákkal szemben, ezzel magyarázzák, hogy a csecsemők felismerik az arcokat. Főleg az arc külső kontúrját nézik, de két hónapos korra már az arc belső részére figyelnek, a szemre, az orra és a szájra. Ma még vita van arról, hogy mely színeket látnak már ebben a korban.
Hallás
Az újszülöttek kezdetben még nem tudják érzékelni a gyenge, illetve közepes erősségű hangokat. A hangos zajra viszont összerezzennek, és a fejüket is a hang irányába fordítják. A fejfordító válasz eltűnik kb. 6 hetes korban, és nem is jelenik meg újra 3 vagy 4 hónapos kor előtt, amikor a csecsemő szemével is keresni kezdi a hang forrását. Hat hónapos korára a csecsemő erőteljesebb választ ad a hangra, ha az érdekes látvánnyal jár együtt. Később a csecsemők a nagyon hasonló hangok közötti különbséget is észlelik, például a zenei skálán egy hangtávolságra lévőket. Képesek az emberi hangot más zajtól megkülönböztetni, sőt az ismerős hangokat (például az anyáét) felismerni. Az újszülöttek érzékenyek a beszédhangok, fonémák akusztikai határaira. Ez a képességük eleinte minden létező nyelv fonémáinak elkülönítésére vonatkozik, majd kb. 6-8 hónapos korukban leszűkül az anyanyelviekre, hiszen azokat a hangokat hallják leggyakrabban.
Szaglás
Az ízlelési ingerek már születés után is eléggé fejlettek, hiszen az újszülött meg tudja különböztetni az anyatej ízét más ízektől. Ízlelőbimbói hasonló módon azonosítják a különböző ízeket, mint a felnőttekéi. A nyelv különböző részei különféle ízeket érzékelnek: a keserűt a nyelv töve, a savanyút a széle, a sósat az eleje, az édeset pedig a hegye. Elsősorban az édes ízeket kedvelik, mert a tej is édeskés. Sőt, az édes íz fokozatait is képes felismerni: erősebben és hosszabban cumizik az édesített vízből, mint az édesítetlenből vagy a gyengén cukrozottból. A keserű és savanyú ízre a baba jellegzetes grimaszokkal reagált, ráadásul ez a mimika nagyon hasonló a felnőttek ilyen típusú arckifejezésére. Úgy tűnik, ezek velünk születettek. Kísérletekkel igazolták, hogy az újszülöttek szaglása is jól fejlett. Az erős szagokra érzékenyek, és meg tudják különböztetni azokat egymástól. A baba első élményei az anyja szagával kapcsolatosak. Minden embernek egyedi szagmintája van, amit a csecsemő érzékeny orrával felismer.
Tapintás
Az újszülöttek bőrérzékelése már magzat korukban jól fejlett. A magzat a méhben reagál az érintésre: a terhesség elején távolodik, a vége felé viszont közeledik a hozzáérő méhlepényhez. Születésük után nagy szerepe lesz az érintésnek majd a korai szociális kapcsolataik kialakításában is. Bőrük ingerlése, simogatása, illetve erre adott válaszreakcióik szorosabbra fűzik anyjukkal való viszonyukat. Az újszülöttekből az érintés élénk választ vált ki: mindent megragadnak, amit a kezükbe teszünk, és arcuk enyhe simogatására a szopóreflex is működésbe lép. A legtöbb baba élvezi a meleg, puha és enyhén hozzányomódó dolgokat, és születésének pillanatától alapvetően szüksége van az emberi érintésre. Egyéves korára tapintásérzéke olyan jól fejlett, hogy kedvenc játékát tapintás alapján képes felismerni. Ugyancsak jól érzékelik a hőmérséklet változásait is. Aktivitásuk nő, ha lecsökken a hőmérséklet. A középfülben található az egyensúlyközpont, ami felel a test helyzetének érzékeléséért. Ez a szerv észleli a hirtelen mozdulatokat, és teszi lehetővé a csecsemő gyors reagálását (például eséskor kitárja a karjait).
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
