Csíra szakasz

A méhen belüli fejlődést sok pszichológus tartja a születés utáni emberi fejlődés korai leképeződésének. Ennek három szakasza van: a csíraszakasz, az embrionális és a magzati szakasz. A csíraszakasz a megtermékenyítés utáni 8-10 napig (kb. a 2. hétig) tart. Ez idő alatt a zigóta osztódni, fejlődni kezd, és a petevezetéken át eljutva a méhbe beágyazódik annak nyálkahártyájába. A zigóta első osztódására (mitózis) a fogamzás után kb. 24 órával kerül sor. Osztódás során egy sejttömb keletkezik a peteburkon belül, ez a szedercsíra. Ezt követően alakul ki a szedercsírán belül egy folyadékkal teli üreg, ezt az állapotot nevezzük hólyagcsírának. A hólyagcsíra belső sejttömegét alkotó sejtekből keletkezik majd az adott élőlény, míg a körülöttük elhelyezkedő trofoblaszt elnevezésű, nagy, lapos sejtek jelentik a védelmet és a kapcsolatot a környezettel szemben. A méhbe érkező hólyagcsíra trofoblasztsejtjei segítségével beágyazódik a méh nyálkahártyájába. A beágyazódással zárul le voltaképpen a csíraszakasz. (100. o. 3/2; 101. o. 3/4. ábra)

Embrionális szakasz

A következő fejlődési szakasz az embrionális szakasz, mely a beágyazódástól körülbelül 6 hétig tart (a terhesség 3-7. hete). Ekkoriban kezdenek kifejlődni a létfontosságú szervek (pl. központi idegrendszer, szív, végtagok, szemek stb.). A fejlődés is felgyorsul, hiszen az embriót már az anya teste táplálja. Már a szakasz elején kialakul a trofobasztból a belső magzatburok. Ez az erős hártya tartalmazza az embrió védelmére és mozgására szolgáló magzatvizet. A külső magzatburok egy része a méhnyálkahártyával összenőve a méhlepény (placenta) egyik alkotórésze lesz. A méhlepényt és az embriót a köldökzsinór köti össze. Az anyai és a gyermeki vérkeringés közti szűrő szerepét a méhlepény tölti be. A kétféle vér nem keveredik, de köztük anyagátadás zajlik (oxigén, tápanyagok, hulladékok cserélődnek). Az embrió fejlődése során a belső sejttömeg külső rétegéből, az ektodermából alakul majd ki a bőr, köröm, fogak szemlencse és az idegrendszer. Az endoderma elnevezésű belső réteg pedig az emésztőrendszert és a tüdőt alkotja majd. (103. o. 3/5.)

Magzati szakasz

A megtermékenyítés utáni harmadik hónaptól (kb. 8-9. hét) kezdődik a magzati szakasz. Ekkorra már, ha eltérő szinten is, de kialakul az összes fontos szerv, és a csontszövetek is kezdenek megszilárdulni. A magzati mozgások rendezettebbé válnak, elkezdi a fejét és a kezét is mozgatni a gyermek.

A 16. hét vége felé már az anya is észlelni szokta ezeket a mozgásokat. Van egy rövid időszak a 17-18. hét körül, amikor csökken a magzati aktivitás. Ez az agy magasabb szintű részei kialakulásának ideje.

A 6. hónaptól kezdve ismét fokozódik a magzat mozgása, addigra az agy fejlettsége lehetővé teszi az összehangoltabb mozdulatokat. A fejlettebb magzatoknál már megfigyelhetők összetettebb mozgások is: például az ujjszopás, testhelyzet változtatás stb. A magzati szakasz elejétől már megkülönböztethetők külsőleg a lányok és a fiúk.

A 7. hónap felé a magzat tüdeje már képessé válik a légzésre, amihez az idegrendszere is elég fejlett. Ezért is van, hogy a terhesség 7. hónapjában világra jövő koraszülött gyermekeknek jó esélye van az életben maradásra. A 9. hónapban elsősorban a magzat súlya növekszik. (105. o. 3/6)

A méhen belüli fejlődés szakaszairól link

Embrionális fejlődési korról link