Tananyag választó:
Fejlődésbeli eltérések és különbségek
Jegyzet szerkesztése:
A viselkedés genetikai tényezői
Eszköztár:

Biológia és kultúra

A modern kori tudomány álláspontja szerint a fajok közötti biológiai változatosság a mutáció hatásának köszönhetően jött létre. Ahhoz azonban, hogy ezt a kijelentést megtegyük, a tudománynak sok elméletet és elképzelést kellett kidolgoznia, és sokat elvetnie. A genetika érdemi fejlődése csak az 1800-as években vette kezdetét Gregor Mendel úttörő munkája által, amely során megalkotta a genetikai öröklődés törvényeinek alappilléreit. A genetikai ismeretek hiányában az átörökítés mechanizmusának vizsgálata könnyen vezethetett tévutakra. Sokáig elfogadott volt az a nézet, mely szerint a kulturális különbségeket létrehozó folyamatok ugyanazok, mint amelyek a biológiai változásokat létrehozzák. Szintén helytállónak tartották azt az elméletet, amelynek értelmében az emberi faj az evolúció során előbb elért egy megfelelően magas biológiai fejlettséget, és a kultúra ennek köszönhetően jelenhetett meg. A jelen kor kutatásai azonban számos olyan leletet tártak fel, amelyek bizonysága szerint az ember evolúciójának kezdeti időszakában már létezett a kultúra egy kezdetleges formája.

Koevolúció

Az elsőként napvilágot látott nézetek szerint az emberiséget jellemző biológiai és kulturális vonások meghatározott egymás utáni fejlődéssorozat eredményeként jöttek létre. Az új kutatási eredmények azonban bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy a kultúra korai formái már az emberi evolúció kezdeti szakaszában fellelhetők. Az elsőként vázolt elmélet ennek tükrében összetettebbé és sokszínűbbé vált. A legújabb elméletek tehát azt hangsúlyozzák, hogy az emberiség biológiai fejlődése nem tekinthető lezártnak a kultúra megjelenésének idejében. Józan gondolatmenet azonban az is, amely azt taglalja, hogy a kultúrával együtt megjelenő eszközök alkalmazása és az ezekhez köthető gondolkozási képesség előnyt jelent a túlélésért folytatott harcban. Azok az egyedek, akik ebben sikeresnek mutatkoznak valószínűleg tovább maradnak életben, és nagyobb eséllyel hoznak létre utódokat. A folyamat eredményeként a kulturális eszközöket ügyesen használók lesznek a szelektálódás győztesei. Összességében elmondható tehát, hogy az evolúció két válfaja a kulturális és a biológiai evolúció kölcsönös hatást gyakorol egymásra a koevolúció folyamatában.

Szerzett tuljadonságok

Mielőtt a genetika tudománya kifejlődött, a kutatók azt feltételezték, hogy az élet során kialakuló tulajdonságok átörökítődnek a következő nemzedékbe. Nem tettek különbséget ilyen szempontból a személyiséget jellemző tulajdonságok és a testi adottságok között. Úgy vélték, hogy például az agresszív magatartás éppen úgy örökölhető, mint a testmagasság. Ezen elgondolást Jean –Baptiste Lamarc francia biológus után lamarckizmusnak nevezik. A lamarckizmus szerint tehát a szerzett tulajdonságok biológiai úton öröklődnek. Az elmélet hibája ellenére komoly hatást gyakorolt az elkövetkező időszak tudományának fejlődésére. A jelenkori vélekedés szerint a tulajdonságainkat inkább a környezetben látott példák elsajátításával és az irányított tanulás útján alakítjuk ki. A korábbi generációkban felhalmozódott ismeretanyag, mint a beszéd vagy az írás képessége, nem jelenik meg automatikusan az utódokban. Ezeket az ismereteket a gyermekek szüleik és az oktatási intézmények segítségével sajátítják el. Az állatokon végzett megfigyelések sem szolgálnak egyértelmű bizonyítékkal annak tekintetében, hogy az élővilágban létezhet-e az új viselkedésformák biológiai úton történő átörökítődése.