PQRST

Az emlékezet fejlesztésének különös jelentősége van az oktatásban, ahol a diákok mindennap új tananyagokkal találkoznak, melyeket szervezett formában kell elsajátítaniuk úgy, hogy a későbbi ismeretek illeszkedjenek meglévő ismereteikhez, bővítsék azokat. Ez a folyamat a tananyag szervezésével, és a tanulási stratégia helyes megválasztásával jelentősen befolyásolható. Az alábbiakban egy amerikai tankönyv-olvasási módszer ismertetünk, mely a tanulást öt szakaszra osztotta. A módszer elnevezése – PQRST – a tanulási szakaszok angol megnevezésének kezdőbetűiből tevődik össze. A PQRST módszerről kimutatták, hogy hatékonyan segíti a legfontosabb információk kiemelését a tananyag szövegéből, valamint a rendszer segítségével az elsajátított ismeretek tovább maradnak meg a tanuló emlékezetében. A PQRST módszer öt szakasza a következő:

Preview – Áttekintés

Question – Kérdés

Read – Olvasás

Self-recitation – Felmondás

Test – Ellenőrzés

Az öt szakaszból az első és az utolsó (az Áttekintés és Ellenőrzés szakaszok) a nagyobb egységre – fejezetre – vonatkoznak, míg a középső három szakasz (Kérdés, Olvasás és Felmondás) a nagyobb egység valamennyi alegységére – alfejezetére, szakaszára – külön alkalmazandók. Tekintsük most át ezeket a szakaszokat részletesebben!

Áttekintés

Az áttekintés szakaszban a tanuló feladata, hogy átnézze az adott tananyag vázlatát, hogy képet kapjon a tananyag egészéről. Az átnézési szakaszt leghelyesebb a tananyag fő- és alcímeinek vizsgálatával kezdeni, melyet az anyag átlapozása, a benne szereplő kiemelt pontok, fogalmak, valamint a grafikonok ábrák megfigyelése követ. A gyors áttekintés végén a fejezet összefoglalójának részletes tanulmányozása következik, itt az átnézett fejezet főbb elemei újra előkerülnek, ezúttal már nemcsak cím formájában, hanem röviden összefoglalva. Az összefoglalás elolvasása után teljes képet kaphatunk a tananyagról, ami támpontot ad a további szakaszok elvégzéséhez, egyben eloszlatja a tananyag mennyiségével, szerkezetével kapcsolatos félelmeket, aggodalmakat.

Kérdés

Ez tehát az első részletes szakasz, mikor nem a kiválasztott tananyag egészét, hanem annak valamely alegységét igyekszünk feldogozni. Ebben a szakaszban érdemes először áttekinteni az adott alfejezetet, mintha az egy egész anyagrész lenne, figyelmet fordítva annak belső szerkezetére, fogalmaira. Ha megtaláltuk a részeket, fogalmakat, mindegyikkel kapcsolatban fogalmazzunk meg egy vagy több kérdést, így kialakítva egy előzetes, de részletes képet az alfejezetről. Innentől folytassuk a tanulást az adott alfejezet olvasási és felmondási szakaszával, majd térjünk rá a következő kisebb részre, egy újabb kérdési szakaszt kezdve.

Olvasás

Az olvasás szakasz az adott alfejezet teljes értelmező olvasását jelenti. Ennek során olvassuk úgy a tananyagot, hogy a Kérdés szakaszban feltett kérdéseinkre próbáljuk választ találni. Ha jó kérdéseket tettünk fel, a tananyag szinte ismerősnek tűnik, illeszkedik előzetesen felvázolt rendszerünkbe, ha nem, igyekezzünk még figyelmesebben olvasni. Olvasás közben hasznos lehet, ha a legfontosabb dolgokat aláhúzzuk a tankönyvben. Azonban vigyázzunk, hogy ne húzzuk alá az anyagrész több mint 10-15 százalékát, hiszen így elvesztenénk az aláhúzás kiemelés jellegét, és újra egy strukturálatlan anyagot kapnánk. Készíthetünk jegyzeteket is, de ezt érdemes csak a részletes olvasás után végezni, mikor már valóban tisztában vagyunk a tananyag szerkezetével, lényegével.

Felmondás

A felmondás szakasz feladata a tananyag memorizálása, elsajátítása. Az olvasás után kezdjük a tananyag felmondását önállóan, így képet kaphatunk, mennyire volt hatékony az olvasási szakasz. A felmondást – lehetőség szerint – végezzük hangosan, ezzel is növelve a rögzítés folyamatát. A felmondások során tekintsünk bele a tananyagba, fordítsunk kiemelt figyelmet az aláhúzott részekre és jegyzeteinkre. A szakasz befejeztével új szakaszt kezdhetünk, majd az anyag befejeztével az ellenőrzési szakaszban térjünk vissza a fejezetekre.

Ellenőrzés

Az ellenőrzés szakaszban a tanulási folyamat hatékonyságáról kapunk képet, lehetőséget nyújt az esetleg elhanyagolt fejezetek, fogalmak átismétlésére, pontos rögzítésére. Az ellenőrzést kezdjük jegyzeteink áttekintésével, és próbáljuk meg véglegesíteni az anyag szerkezetét magunkban, minden egység ismeretében. A jegyzetek után újra forduljunk az anyagrész tartalomjegyzékéhez, válasszuk ki az esetleg homályosan maradt pontokat, ezeket ismételjük át. Ezzel a módszer végéhez érkeztünk. Ha nem is alkalmazható ez a módszer minden tananyag és tankönyv elsajátítására, annyit mindenképp érdemes megjegyezni belőle, hogy a konkrét ismeretek elsajátítása előtt érdemes az anyag szerkezetével megismerkedni, az olvasás után a hangos felmondás segít, hogy feltárjuk hiányosságainkat, és az ismétléskor ismét a tananyag szerkezetéből induljunk ki, ez támpontot adhat a speciális ismeretek kontextusba helyezéséhez.

A PQRST módszerről link

A hatékony tanulásról és a PQRST-módszer alkalmazásáról link