Pszichoterápia
A pszichoterápia az elmebetegségek és egyéb mentális zavarok pszichológiai alapon történő gyógyítása. Számos formája van, de kétségkívül közülük a legismertebb a Freud által kidolgozott pszichoanalízis, mely a szabad asszociációk értelmezésével keresi meg a páciens problémájának gyökerét.
A pszichoanalízis működhet indulatátvitellel is, amikor a személy az analitikus iránya vetíti ki indulatait. A freudi elméleten alapuló pszichoanalitikus terápiák rövidebbek, és inkább a beteg aktuális társas problémáira koncentrálnak. A viselkedésterápiák tanulás alapú módszereket használnak a viselkedés megváltoztatására.
A kognitív viselkedésterápiák is viselkedést módosító eljárások, ahol a terapeuta az események értelmezésének reálisabb felfogását segíti elő. A humanisztikus terápia során a vizsgáló személy empatikus készsége, melegsége és őszintesége a probléma megoldásának kulcsa.
A csoportterápia (házasság terápia és családterápia) során az egyén más hasonló problémákkal küzdő személyekkel társas beszélgetések során elemezheti problémáit. Ismerünk még biológiai terápiákat és gyógyszeres terápiákat is. Ez utóbbi esetben szorongásoldókat és antidepresszánsokat alkalmaznak a beteg hangulatának javítása érdeklében. A terápiák sikerességét objektíven mérni szinte lehetetlen feladat, tény azonban, hogy a terapeuta megnyugtat, támogató, őszinte magatartása nagy mértékben segítheti a beteg mentális állapotának javulását.
József Attila
József Attila a huszadik századi magyar irodalom egyik meghatározó alakja 1905. április 11-én született Budapesten, szegény proletár családban. Édesapja a családot korán elhagyta, és az apa hiánya a költő egész életére rányomta bélyegét. A Mama következetesen, gyakran túlzott szigorral, de nagy szeretettel nevelte gyermekét. Anyagi okokból kifolyólag azonban az ötéves József Attilát Öcsödre küldte nevelőszülőkhöz. Itt szembesül azzal a hatalmas szeretethiánnyal, mai gyakran brutális verések formájában jutott kifejezésre a nevelőszülők részéről. Egy ideig újra Budapesten él, ahol gyermeki módszerekkel segít édesanyjának a családfenntartásban, majd Monorra kerül nevelőintézetbe. 1920-tól a makói gimnáziumban tanul, később a szegedi egyetem magyar-francia-filozófia szakára iratkozik be. A Tiszta szívvel című verse miatt azonban Horger Antal kezdeményezésére elhagyja Szegedet, Bécsbe, majd Párizsba utazik, ahol beiratkozik a Sorbonne-ra. Bécsben megismerkedik a pszichoanalízis elméletével, mely ettől kezdve szorosan hozzákapcsolódik életéhez és művészetéhez. József Attila tudományos módon közelített az elmélethez, nem a lelki beteg szemén keresztül vizsgálta Freud elméletét. A költő nagyon érzékenyen reagált minden tudományos jellegű változásra, akár reál, akár humán tudományokról volt is szó. Egy évvel Budapestre való visszatérése után – 1928-ban – idegösszeomlás miatt szanatóriumba kerül. Politikai témájú versei miatt 1931-ben vádat emelnek ellene, és valószínűleg a meg nem értettség miatti zavarodottsága vezetett ahhoz, hogy pszichoanalitikus kezelésekre járt. 1932-ben újra perbe fogták, majd Baumgarte-jutalomban részesítették. 1934-től ismét pszichoanalitikushoz fordult, Gyömrői Edithez, aki iránt mély érzelmeket táplált egészen halálig. 1936-ban Nagyon fáj című kötete megjelenésének évében ismét szanatóriumba került, ahonnan kikerülvén 1937. december 3-án Balatonszárszón vonat alá vetette magát. Halála kortársai számára nem volt meglepő, hiszen az állandó szorongás, mardosó bűntudat, a meg nem értettség élete során többször vezetett öngyilkossági kísérletekhez. Első öngyilkossági kísérlete gyermekkorában történt: a Mama szeretetének kierőszakolása miatt ment végbe, ekkor lúgot gondolt inni, de összekeverte az üvegeket, és lúg helyett szappanos vizet ivott. Később, gimnazista korában a vonat általi öngyilkosságba menekült volna, de egy különös, morbid véletlennek köszönhetően megmenekült: a vonat nem érkezett meg, mert egy másik személy öngyilkossága miatt egy korábbi pályaszakaszon vesztegelt.
SZÖJ
A Szabad ötletek jegyzékének keletkezési időpontját pontosan meg lehet határozni, a szövegben megtalálható információk alapján: 1936. május 22-én pénteken, 12 óra előtt nyolc perccel kezdte leírni József Attila ezt a nehezen meghatározható műfajú szöveget. A helyszín a költő budapesti törzshelye, a Japán kávéház, ahol két óra huszonegy perckor, némi kihagyással folytatta a szöveg írását. A Szabad ötletek jegyzékét két nappal később, vasárnap, Korong utcai lakásában fejezte be, ekkor utólagos pótlásokat eszközölt a már megírt jegyzékben. A szöveg műfaja egyesek szerint napló, mások szerint szürrealista szabadvers (ezt bizonyíthatja az, hogy József Attila szabadversei hasonló szerkesztésűek), de kényszerképzetek laza füzéreként, pszichoanalitikus önvallomásként is értelmezhető. Erre utalhat a cím, Szabad ötletek, hiszen József Attila pszichoanalitikus kezelései során a díványon elmondottakat így nevezte. A Szabad ötletek jegyzéke Rapaport Samu, korábbi analitikusa kérésére íródott, aki már addig is több ilyen jellegű terápiát folytatott másokkal. A szöveg célja nagy valószínűséggel autoterápia, azaz öngyógyítás, de célját nem érte el. Ennek oka, hogy a szöveg újraolvasásakor József Attilában, a leírtak miatti szégyen következtében szorongás, bűntudat alakult ki. Egyes elméletek szerint a Szabad ötletek jegyzéke az utókornak szánt alkotás, hiszen a költőnek számos alkalma lett volna megsemmisíteni. A Szabad ötletek megjelenése ellen többen tiltakoztak, hiszen a költőzseni kórleletének publikussá tétele a költő személye elleni támadásokra adhatott volna okot. Nyomtatásban először 1995-ben jelent meg, bár előtte is számos, magánúton terjedő kalózkiadás látott napvilágot. A Szabad ötletekben található gondolatok több réteget képviselnek. Egyértelmű a megírás helyszínének és időpontjának aktualitása („Gyömrői és komplett reggeli után”), melyek a költő pillanatnyi állapotát befolyásolták. A leírtak egymásutánját akusztikai vagy tartalmi hasonlóság jellemzi, ez nem újszerű József Attilánál, hiszen már máskor is élt ezzel az alkotói módszerrel. A Japán kávéházban látottak alapján új asszociáció sorok indultak el a költő képzeletében, és az íráshibák is asszociatív erővel bírtak: „zagyv-Zagyva”. A Szabad ötletek jegyzékében az emlékek közül az életrajziak bírnak legnagyobb jelentőséggel, felidézi a Mamát a kórházban, a Mama halálát, a fürdetést, a veréseket, kórházi élményeket. 1920-tól kevesebb életrajti elemet találunk, felidézi a makói gimnáziumot, az 1923-as öngyilkossági kísérletet, a szegedi egyetem régi magyar olvasmányait és néhány külföldi emléket. A Szabad ötletek jelentős részét képezik az idézetek. Az anyjától, illetve a köznyelvből (szólások, közhelyek) vett idézetek helyét idővel átveszik az irodalmi (Kassák, Ady, Petőfi Kosztolányi és saját maga) és folklorisztikus jellegű idézetek: mondókák, rigmusok, melyek közül gyermekkorában sokat megtanult. A szabad ötleteken végig húzódik a Gyömrői Edithez és a pszichoanalízishez fűződő viszonya. Az utólag a szöveg elejére beszerkesztett foglalat bemutatja a szerzőt, aki egy szerencsétlen, szeretetre áhítozó, analitikusába reménytelenül szerelmes ember. Ez a foglalat az egyik legfőbb bizonyítéka annak, hogy a mű tudatosan szerkesztett, hiszen a cím (Szabad ötletek két ülésben) előrevetíti, hogy a gondolatait a Japán kávéházban majd Korong utcai lakásán jegyzi le. Végezetül néhány idézet segítségével – a teljesség idénye nélkül – rávilágítunk arra, hogy miért is nehéz megállapítani: kórlelet vagy tudományosan megalapozott irodalmi alkotás-e a Szabad ötletek jegyzéke: A pszichoanalízisre utaló idézetek József Attila tudományban való jártasságát támasztják alá, hiszen Freud idézeteket, illetve azoknak átírást olvashatjuk a szövegben: „A neurotikus a perverz fordítottja”, „magadat szeresd másban”, „általában gondolkodj úgy, hogy nézd megadat második személynek”. József Attila bipolaritására, zavarodottságára utaló idézetek: „Coito ergo sum”, „megvan a nyakam, nem vágta le a vonat”, „számba veszem a gázcsövet”. A mű egyik legmegrázóbb részlete Kiss József Anyaszív című művéből származik, amelyben a fiú megöli édesanyját, kitépi szívét, és földre dobja azt. A szörnyű tett után a fiú megbotlik és elesik, majd a következő olvasható: „-Hallga csak, hallga! – megszólal a szív, sírva, panaszosan: - Jaj! – Nem ütötted meg magadat, fiam?”
Kapcsolódó információ