Szerepe
Az agy és a gerincvelő valamennyi idegsejtje a központi idegrendszer része. A perifériás idegrendszer tartalmazza azokat az idegeket, melyek összekötik az agyat és a gerincvelőt a test többi részével. A perifériás rendszer osztható fel továbbá a szomatikus és a vegetatív idegrendszerre. A vegetatív idegrendszer feladata a mirigyek és a simaizmok (köztük a szív, a vérerek és a gyomor-bél traktus) szabályozása. (Ezeket az izmokat azért nevezik simának, mert a mikroszkópos vizsgálat annak mutatta őket.) A rendszer másik neve autonóm idegrendszer, mert az általa vezérelt testi folyamatok jobbára önszabályozók – így az emésztés és a vérkeringés -, és akkor is folyamatos működésben vannak, ha a tudatos kontroll hiányzik. A vegetatív idegrendszer biztosítja a szervezet belső egyensúlyát és szabályozza az életműködéseket: a légzést, a táplálkozást, a anyagszállítást, a kiválasztást, a szaporodást és a pszihés működéseket. Az érzékelő receptorok a felvett ingereket gerincvelői szürkeállomány hátsó szarván, ill. a felszálló pályákon keresztül küldik a vegetatív központokig, majd onnan a leszálló pályák viszik az utasítást, amivel szabályozzák a belső szervekben a simaizmok, mirigyek működését. A leszálló pályák vegetatív rostjai a mozgató és-kevert agyidegeken, a gerincvelői idegeken hagyják el az agy ill. a gerincvelő területét. Ezek nem jutnak el közvetlenül a szabályozó szervekig, hanem a környéki idegrendszer vegetatív dúcaiban végződnek. A vegetatív idegrendszer központjai elszórtan találhatók az egész központi idegrendszer területén. A központokra nagyfokú szervezettség, egymás fölé rendeltség jellemző. A gerincvelő vegetatív központjainak működését az agytörzsi központok irányítják. Az agytörzsi központokat pedig a hipotalamusz ellenőrzi, mivel itt vannak a vegetatív idegrendszer legfelsőbb központjai. A hipotalamuszra viszont az agykéreg gyakorol befolyást. A vegetatív központokból kiinduló pályák vegetatív rostjai a mozgató és kevert típusú agyidegeken, főleg a bolygóidegen, illetve a gerincvelői idegeken keresztül hagyják el a központi idegrendszer területét. A vegetatív idegrendszer kétféle működést végez. Egyrészt mozgósítja a szervezet erőit, ezt nevezzük szimpatikus hatásnak, másrészt tartalékolja, ez a paraszimpatikus hatás.
Szimpatikus idegrendszer
Mozgósítja a szervezet működését, készenléti, ún. vészreakciót eredményez. A vészreakció szempontjából lényegtelen hasi és bőrerek szűkülnek, a vérraktárak kiürülnek, a vér az izmok kitágult erei felé áramlik. Az izmok megfeszülnek, a pupilla kitágul. Az anyagcsere folyamatok a lebontás irányába tolódnak, ami fokozott oxigénfogyasztást eredményez. Ennek következtében gyorsul a szívműködés, emelkedik a vérnyomás, a tüdő hörgőcskéi kitágulnak, a vér glükóz szintje megemelkedik.
Paraszimpatikus idegrendszer
A paraszimpatikus rendszer feladata a szervezet regenerációjának és erőgyűjtésének az elősegítése. Ezért a paraszimpatikus hatás az anyagcsere folyamatokat a felépítés irányába mozdítja el. Hatására fokozódik a glükóz átalakítása glikogénné. Helyreáll a normális szívműködés, csökken a vérnyomás, a tüdő hörgőcskéi szűkülnek. Helyreáll az emésztés, az emésztőnedvek termelődése. A szimpatikus hatás által okozott változások megfelelnek a mellékvese velőállományában termelődő adrenalin nevű hormon által okozott hatásoknak. Oka részben az, hogy a szimpatikus rendszerben az átvivő anyag egy adrenalin származék, a noradrenalin, másrészt a gerincvelőből kilépő szimpatikus rostok beidegzik a mellékvese hormontermelő mirigyeit, s izgalom hatására fokozzák azok adrenalin és noradrenalin termelését. Tehát a szimpatikus rendszer és a mellékvese velőállománya működési egységet alkot. Ennek a szimpatiko-adrenalin rendszernek feladata a szervezet belső környezeti állandóságának a fenntartása. A paraszimpatikus rendszerben a vegetatív rostok vagy a beidegzett célszervben, vagy annak közvetlen közelében lévő dúcokban kapcsolódnak át. Az átvivő anyag az acetilkolin. A szimpatikus és paraszimpatikus hatás dinamikus egyensúlya biztosítja a belső környezet viszonylagos állandóságát.
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
