Figyelem
Ebben a foglalkozásban a figyelem fajtái, sajátosságait, jelentőségét és a működéséről született elméleteket mutatjuk be. A figyelem nem sorolható a szorosan vett észlelési folyamatok közé, ám azoktól leválaszthatatlan, hiszen minden pszichikus folyamat több-kevesebb figyelmet igényel. Figyelem szükséges a tanuláshoz, az ismeretek bevésődéséhez, valamint magához a gondolkodáshoz is. Szükségességnek lényege, hogy a külvilágból az egyén felé áramló végtelen ingermennyiségből olyan mennyiségű és minőségű inger jusson el az egyénhez, ami elegendő a külső világ megfelelő érzékeléséhez, a megfelelő válaszreakciók kiválasztásához. Mindezek alapján a figyelmet általánosan úgy definiálhatjuk, hogy a figyelem egy olyan pszichikai jelenség, mely lehetőséget teremt a felénk áramló ingerek közti szelekcióra, az információk felvételére és feldolgozására, valamint az emberi tudat egy meghatározott dologra, jelenségre irányítására. Mindezen folyamatok természetes összehangolt fiziológiai jelenségeket is feltételeznek. Az erősen figyelő ember arckifejezésén, testtartásán is jellegzetes feszültség uralkodik, ez az úgynevezett inger felé fordulás. A feszültség az egész izomrendszerben megfigyelhető, a koncentráltan figyelő ember szemlencsét feszítő izmai is kifeszített állapotban vannak. Az ingerületi állapot egyszerre befolyásolja az agyvelőt, a gerincvelőt és a vegetatív idegrendszert. Az agyi folyamatok ilyenkor nemcsak az agykéregben, hanem a kéreg alatti területen is érzékelhetőek. A feszült ingerületi állapot további külső jellemzői a légzés- és a pulzusszám növekedése, a vérkeringés felgyorsulása, valamint a gyomorműködés, belső kiválasztódás megváltozása is. A figyelem – az ingerületi góc működése – tehát energiafelvétellel jár, ami ezért fokozott anyagcserét, oxigénfelvételt gerjeszt.
Információfeldolgozás
Az, hogy a felén érkező ingerekből mennyit és melyeket vagyunk képesek felfogni belső és külső tényezőkre egyaránt visszavezethető. Külső tényező lehet az inger erőssége és szokatlansága (hogy mennyiben tér el az általunk értelmezett, vagy kiszűrt többi ingertől), a belső tényezők pedig az egyén pillanatnyi fizikai, mentális állapota, érdeklődési köre, szükségletei valamint előzetes ismeretei. Az előzetes ismereteknek az információ feldolgozásakor különleges szerepük van, hiszen egyrészt az ismerős inger felkelti figyelmünket, másrészt előzetes ismereteinknek köszönhetően kisebb koncentrációval, figyelemmel is képesek vagyunk feldolgozni az információt, ha szélesebb ismeret áll már előzetesen rendelkezésünkre.
Ingerületszűrés
Mint említettük, a figyelem szerepe, hogy a külvilágból érkező ingerek közül kiválassza azokat, amik valamilyen szempont alapján az ember számára fontosak a világ, az adott helyzet megértése szempontjából. Az ember képes megszűrni az egymáshoz hasonló ingereket is: egy kísérletben az alanyok fejére fejhallgatót helyeztek, és két oldalról két különböző szöveget hallottak. A résztvevőket arra kérték, hogy csak az egyik szöveget figyeljék, melyet különösebb probléma nélkül képesek voltak végrehajtani: a másik fülükbe szóló szövegből azonban semmit, vagy nagyon keveset voltak képesek visszaidézni. Két egyenrangú inger közül tehát könnyen választhatunk koncentrációval. Sőt, a kísérlet egy második fázisában a megfigyelésre kiadott szöveget lelassították, így résztvevők számos elemet megjegyeztek a másik szövegből is, hiszen nem kellet minden figyelmüket az egyik szöveg pontos megértésére és a másik szöveg „blokkolására” fordítaniuk. A bejövő ingerek szűréséről Broadbend és Treisman alkotott elméleteket, ezeket a későbbiekben részletesen ismertetjük.
Kapcsolódó információk
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
