Testi változások
Érzelmi folyamatok, reakciók mennek végbe, ha az idegingerületek a kéreg alatti központokra átterjednek. Ennek a következménye, hogy a bőr elektromos ellenálló készsége, a pulzusszám, a vérnyomás megváltozik, a torok, a száj kiszárad. A légzés is nagyon pontos érzelmi mutató, hiszen érzelmi állapottól függ a légzés frekvenciája, illetve a ki- és belégzés ideje. Szintén pontos adatokat kaphatunk a szívfrekvencia, a vérnyomás és az izomtónus mérésével az egyén érzelmi állapotáról. Ezeknek a méréseknek az egyik legelismertebb alkalmazási módja a hazugságvizsgálat, melynek bemutatását külön foglakozásban tárgyaljuk. Hess a testi reakcióknak két nagy csoportját különbözteti meg, az ergotrop és a trofotrop reakciókat. Az ergotrop érzelmi reakciók közé azokat sorolta, amelyek támadás, vagy félelem esetén jellemzik az embert: pupillatágulás, gyorsuló szívdobogás, kiszáradó torok és érösszehúzódás. A jó érzést keltő érzelmekre adott reakciókat nevezik trofotrop reakcióknak: a szívverés lassulása, ez erek tágulása, stb.
Idegrendszeri változások
A testi változások a vegetatív idegrendszer szimpatikus ágának aktivizálódásából származnak. A szimpatikus idegrendszeri ág mozgósítja a szervezet energiáját (hiszen a külső hatásra a szervezet mindig reagál, és ehhez energiára van szükség), majd az érzelem csillapodásával a paraszimpatikus idegrendszer leállítja a folyamatot, hiszen az idegrendszernek ez az ága az energiamegtakarításért felelős. Az érzelmi reakciók kialakulása tehát a vegetatív idegrendszerből indul, mely a hipotalamusz és a limbikus rendszer működése miatt aktiválódik. Ennek a kettőnek az impulzusai, jelzései eljutnak az agytörzsbe, ahonnan idegmagvak adják tovább a jelzést az idegrendszernek. Az idegrendszer közvetlenül a szerveket, izmokat irányítja, így beindulnak a testi változások. A gerincvelő sérültek esetében csökken az érzelmi intenzitás, hiszen limbikus rendszerük sérül. Ebből látszik, hogy az érzelmi élmény kialakulásához a vegetatív arousal járul hozzá. Az arousal és az érzelmek kapcsolatát külön foglalkozás dolgozza fel. A szervezetet ért ingerek hormonális eltolódást is eredményezhetnek, ami fokozott adrenalin termelést eredményez. Téves az az elképzelés, miszerint az adrenalin okozza az érzelmi reakciót, hiszen ha valakinek a szervezetébe adrenalint juttatunk, nem alakult ki módosult érzelmi állapot. Érdekes kérdés, hogy a különféle érzelmek átélése esetén különböző fiziológiai folyamat megy-e végbe. A James-Lange elmélet alapján igen, Cannon elmélete azonban cáfolja ezt a feltételezést. Az animációban egy feladatot találsz, rendezd csoportba az érzelmeket!
Kapcsolódó animáció:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
