Kódolás
Az emlékezeti működés teszi lehetővé, hogy képesek vagyunk a múlt élményeit, tárgyait, jelenségeit megőrizni tudatunkban és újra látva, hallva, érezve azokat felismerni vagy csupán az emlékképekre támaszkodva előhívni azokat. Az észlelés során az idegrendszerben olyan változások mennek végbe, melynek következtében az észlelt dolgokról, eseményekről stb. emléknyomok, engramok keletkeznek. Az emlékezet alapfolyamatai Kódolás. Az emléknyomok kialakulásának nagyon fontos feltétele, hogy a beérkező ingereket olyan formává alakítsuk, amelyet a memória elfogad, és ezáltal azok bevésődjenek az emlékezetbe, ezt a folyamatot nevezzük kódolásnak. A kódolás történhet vizuálisan, képi formában, akusztikusan, hang formájában és szemantikusan, jelentés, értelem alapján.
Bevésés
Bevésésnek a kódolt információk memóriában való rögzítését nevezzük. A bevésés folyamata több tényező által befolyásolt. A bevésés függ az:
1. Az ismétlések számától
2. A szervezetünk és idegrendszerünk állapotától (pl. egészségi állapot, fáradtság)
3. Személyes sajátosságainktól (motiváció, érzelem, hangulat, akarat, érdeklődés stb.)
4. Együttes érzékszervi hatásoktól (pl. audiovizuális tanulás)
5. Előzetes ismeretektől, tapasztalatoktól.
A tárolás vagy megőrzés szintén nagyon fontos eleme az emlékezetnek. A tárolás feladata a bevésett információ tárolása és megőrzése. Csak azokat az információkat lehet előhívni, amit korábban tároltunk. Az, hogy hogyan tároltuk az információt meghatározza az előhívás módját is.
Előhívás
Előhívás
Az előhívásnak két formája van: a felismerés és a felidézés. A felismerés során több tesztinger közül kell kiválasztani egy meghatározott, a memóriánkban már tárolt elemet. (pl. a könyvespolcon lévő könyvek közül kell kiválasztanom azt, amelyikkel egy könyvesbolt kirakatában találkoztam). A felismerés gyakran csak az ismerősség érzésére korlátozódik. Nem mindig vagyunk képesek emlékezetünkbe idézni azt, hogy hol és mikor láttuk, hallottunk arról, amit felismertünk. A felidézés során pedig a bevésett és megőrzött emlékképeinket megelevenítjük, magunk elé képzeljük.(pl. Mi a címe Márai Sándor legutóbbi kötetének). Abban az esetben, amikor fel kell ismernünk valamit vagy valakit sokkal jobb teljesítményt nyújtunk, mint amikor tesztingerek nélkül kell ugyanezt megtenni.
Kapcsolódó információk