Tudomány

A pszichológiának négy alaptudománya van: az általános lélektan, a személyiséglélektan, a szociálpszichológia, és a fejlődéslélektan. A személyiséglélektan talán az a területe a pszichológiának, amely a laikus közvélemény részéről a legnagyobb érdeklődést váltja ki. Hiszen mindannyiunkat foglalkoztatnak olyan kérdések, mint, hogy ki és milyen vagyok én, hogy kik és milyenek a többiek. Milyen tulajdonságok jellemzik az embereket, mi az oka a cselekedeteinek, hogyan lehetne tipizálni, csoportosítani őket. Ezekre a kérdésekre mindnyájan megpróbálunk valamiféle választ adni létrehozva saját, külön bejáratú „naiv” személyiségelméleteinket. A személyiséglélektan ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keresi a tudományos igényességű választ.

Fogalom

A pszichológia alaptudományainak egyikeként a személyiséglélektan a pszichológiának az az ága, ami azt kutatja, hogy a lelki folyamatok az egyes emberen belül hogyan szerveződnek egy egységes egésszé, egy személyiséggé. Foglalkozik azzal, hogy milyen törvényszerűségei vannak a személyiség működésének. Milyen hasonlóságok és különbségek vannak az egyes emberek között, és mi ezeknek a hasonlóságoknak és különbségeknek az oka. Röviden a személyiséglélektan tárgya az emberi személyiség.

Személyiség

Napjainkra a személyiségnek számos definíciója létezik. Mindegyik definíció egyetért abban, hogy a személyiség olyan tényezők, - különböző testi és lelki tulajdonságok dinamikus és egységes egésze -, amely az egyes embert megismételhetetlenné teszi, megkülönbözteti másoktól, és meghatározza a viselkedését és gondolkodását.

A személyiség kifejezés angolul personality, németül Personalitat, franciául personalité a latin persona szóból származik. A persona eredetileg azt az álarcot jelentette, amit az ókori színházban a színészek viseltek, később a szerepre, majd magára a szerepet játszó színészre értették. A szó mai jelentését a felvilágosodás korában szerezte. A személyiség tehát a társadalmi fejlődés és az öröklött testi –lelki adottságok talaján, alakul ki. A személyiség mindig aktív, önszabályozó, nyílt rendszer, aki az éntudat révén különbözteti meg önmagát másoktól.

Elméletek

A pszichológia története során a személyiségelméleteknek számos típusa kialakult. A különböző személyiségelméletek mind választ próbálnak adni a személyiségre vonatkozó kérdésekre, de ezekhez a válaszokhoz más- más úton jutnak el, gyakran egymást kizáró, egymásnak ellentmondó eredményeket hozva. A személyiség-lélektanra nem jellemző, hogy kialakult volna egy egységes, mindent megmagyarázó elmélet, hanem a különböző elméletek, elméletrendszerek egymás mellett élése figyelhető meg. A személyiségelméleteket Taft szerint a következőképpen lehet csoportosítani: Funkcionális szociális mező-elméletek, amelyek a társas-társadalmi tényezők hatását hangsúlyozzák (Pl. :Adler, Fromm stb.) A tudattalan tényezőket hangsúlyozó, dinamikus elméletek. (Pl.: Freud, Jung, stb.) Egészlegességet, szervezettséget hangsúlyozó elméletek (PL. Maslow, Rogers stb) A szociális környezettel való kölcsönhatást hangsúlyozó elméletek (Pl.: Lewin stb.) Az alkati személyiségstruktúrákat, típusokat hangsúlyozó elméletek. (Pl.: Eysenck, Allport stb.)

A személyiséglélektanról link

A személyiségről link