Kísérlettervezés
A kísérleti módszertől elválaszthatatlan a kísérlettervezés. Ennek lényege, hogy a kísérlet eredményeinek objektivitása és torzítatlansága érdekében minden kísérlet előtt a kutatók megtervezik a laboratóriumi körülményeket, melyek a kísérlet során nem változnak. A kísérleti tervben rögzítik, hogy mi lesz a kísérlet független változója, és azt, hogy a független változó melyik függő változóját kívánják vizsgálni (egy független változónak több független változója is lehet, melyeket egyenként, vagy együtt is vizsgálhat a kísérlet). Ez teszi lehetővé, hogy a kísérlet zárultakor megfogalmazhassuk a változók kapcsolatát, tehát, hogy a független változó adott változása a függő változóban milyen és milyen mértékű eltérés tapasztalható. Az animáció esetében ez annyit jelent, hogy X másodperccel rövidebb idő alatt mennyivel kevesebb szót képes megjegyezni a vizsgált személy. Mint azt említettük, a kísérletek során lehetőség nyílik több változó együttes vizsgálatára, az ilyen kísérleteket többváltozós kísérletnek nevezzük.
Kísérleti változók
Minden tudományággal szemben általános követelmény, hogy miután meghatározta vizsgálódásának, kutatásának tárgyát, meghatározza saját vizsgálati módszereit, a módszerek mérőszámait, kritériumait is. Ebben a foglalkozásban a pszichológia tudományának módszereit, azok működését ismertetjük. A tudományos kutatásoknak meg kell felelniük legalább két kritériumnak (követelménynek): nem torzíthatják a kutatás eredményeit, azaz a kísérleteket, méréseket nem szabad egy előre felállított hipotézis igazolása érdekében a valóságostól – a mért értékektől – eltérően kezelni, a mért értékeket megváltoztatni. A másik kritérium pedig a tudományos kutatás objektivitása, azaz, a kísérleteknek, méréseknek megismételhetőknek kell lenniük. Ha egy kutatás megfelel ezen kritériumoknak, azt a megadott körülmények között bármely más kutató elvégezheti, és ha a módszerek is megfelelőek, ugyanarra az eredményre jut. Nézzünk most néhány pszichológiai kutatási módszert! A pszichológiában is nagy jelentőség jut a kísérleti módszernek. A kísérleti módszer lényege, hogy zárt körülmények között, laboratóriumban, vizsgálja a jelenségeket, így számos olyan tényezőt kiküszöbölhet, ami természetes körülmények között lehetetlen lenne, hiszen olyan nagy számú külső körülményt kéne figyelembe venni, ami lehetetlenné tenné a hatékony munkát. A laboratóriumban arra törekednek, hogy megfigyeljék az ún. változók közti összefüggéseket. A steril körülményeknek köszönhetően ugyanis ha a kísérlet során egyetlen tényezőt (változót) változtatunk, lehetőség nyílik ezen tényező változtatásainak hatásvizsgálatára, azaz mi változik, ha az adott tényezőt változtatjuk. Az a változót, amit a kísérletet végző személy változtat, független változónak nevezzük, hiszen változását nem más tényezők megváltoztatása okozza. Azt a változót, ami a független változó hatására változik, függő változónak nevezzük. A két változó vizsgálatát kipróbálhatjuk az animáció segítségével. Az animációban szavakat kell megjegyezni, melyeket változó ideig láthatunk. Ebben a kísérletben a független változó az idő, a függő változó pedig a megjegyzett szavak száma lesz. Milyen kapcsolat lehet köztük?
Mérés
A kísérleti módszer velejárója a mérés, melynek segítségével a különböző változókat számszerűsíthetjük. Ez teszi lehetővé, hogy a különböző egyének, vagy a különböző kísérletek adatait megbízhatóan össze tudjuk vetni. Ennek érdekében a kísérlet során szerzett adatokhoz számértéket társítunk (mondjuk 1-től 5-ig). A számszerűsítés másik jelentősége, hogy nemcsak két de bármennyi kísérlet adatai összevonhatók, a nagyszámú adatból statisztika készíthető. A statisztika jellemzője, hogy a nagy mennyiségű adat miatt a számítások, pl. átlag, során kapott eredmények sokkal objektívebbek, mintha csak egy kísérletet végeznénk. Így kiküszöbölhetjük azokat a lehetőségeket, hogy a különböző adatok csak a véletlennek, vagy egy figyelembe nem vett tényezőnek köszönhetően egyeznek meg. Ezt nevezzük statisztikai próbának. A pszichológiában alkalmazott statisztikai módszerekkel külön foglalkozásban ismerkedhetünk meg részletesen.
Kapcsolódó animáció:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
