A pragmatika
Ebben a foglalkozásban a nyelv helyes használatával foglalkozunk. Talán a cím arra enged következtetni, hogy van valamilyen módszer, mellyel elsajátíthatjuk az egyetlen lehetséges helyes nyelvhasználatot. Ez természetesen nincs így, sőt nem is lehet, főleg a nyelv változó jellegéből adódóan. Ebben a foglalkozásban inkább arra szeretnénk rávilágítani, hogyan fejezik ki a nyelvi eszközök a beszélő szándékát, milyen nyelvi eszköz megválasztásával, milyen szándékot fejezhetünk ki, és azt, hogy mely nyelvi eszközök alkalmasak leginkább szándékaink megfelelő kifejezésére. Tehát ebben a foglalkozásban a beszélő kijelentéseit a beszélő szándéka, az adott beszédhelyzet tényezői és az alkalmazott nyelvi megoldások szempontjából próbáljuk elemezni, néhány különleges esetre felhívva a figyelmet. A fentiekből kitűnik, hogy egy tudományok közötti, úgynevezett interdiszciplináris területet vizsgálunk, ahol a pszichológia szempontjai mellett helyet kapnak a nyelvészet és a szociológia nézőpontjai is. A pragmatika a nyelvészetnek az az ága, ami a beszélő megnyilatkozásainak értelmét a társas helyzetben értelmezi. Lássunk erre egy példát: A „Deresedik már a határ” kijelentés teljesen mást jelent, ha két ember október végén egy szántóföld szélén áll, mintha beszélgetésük egy asztal mellett történik, és egyikük őszülő haja miatt kesereg. Mint a példa is mutatja, a kijelentés nem választható el a kontextustól, azaz a helyzettől és a beszélgetés korábbi elemeitől.
Nyelvi pragmatika
Beszélhetünk alkalmazott pragmatikáról is, amikor az egyes beszélők nyelvi eszközeiket több szempont szerint választják meg, ilyenkor céljuk – a beszéd elsődleges funkcióján, az ismeretátadáson kívül – nemcsak egy üzenet átvitele, de olyan mögöttes tartalmak sugalmazása is, amik megismeréséhez nem elegendő az üzenet ismerete, hanem további, a beszélőről, a beszédhelyzetről, valóságról rendelkezésre álló ismeretek szükségesek. Az alkalmazott pragmatika nem jelent tudományos elemzést, mindennapi megnyilatkozásaink szervező ereje, üzeneteink pontosságának egyik eszköze. Ezt a jelenséget próbáljuk bemutatni a következő lapokon.
Kapcsolódó információ
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
