Introspekció
A pszichológia viszonylag új keletű tudomány. A lélekről, személyiségről és a tudatról alkotott elképzelések már az ókori görög filozófiában is megjelentek. Tudományként való önállósága mégis csak az 1870-es évekre tehető, és Wilhelm Wundt (1832-1920) nevéhez fűződik. Wundt a Lipcsei Egyetemen alapította meg az első pszichológiai laboratóriumot, majd kidolgozta módszertanát. Ő fogalmazta meg elsőként egy olyan új tudomány születését, amely a filozófiai, ismeretelméleti hagyományokat a természettudományos módszerekkel ötvözi. A kísérleti pszichológia az alapvető jelenségekkel, az érzékeléssel, a figyelemmel, az asszociációkkal foglalkozik. Ezek közvetlen kísérletezés során vizsgálhatók, illetve hozzáférhetők az önmegfigyelés, az introspekció számára. Ennek során a kutató saját lelki jelenségeiről és azok hátteréről készít feljegyzéseket. Wundt számára mindig elsődleges volt a kísérletet vezető személy és a kísérlet alanyának elkülönülése. A két szerepkört szétválasztása azért is fontos, hogy szubjektív tényezők (pl. elvárások, előfeltevések stb.) ne befolyásolhassák az eredmény hitelességét. A kísérletek érvényességének ugyanis egyik legfőbb kritériuma az objektivitás. Wundt úgy vélte a kísérleti alanynak is képzett pszichológusnak kell lennie.
Elementarizmus
Wundt elementarista pszichológiája szerint a lélektan szerepe, hogy megkeresse a lelki jelenségek alapvető összetevőit, és ezek társításával mutassa be a pszichikai élet egészét. Valójában természettudományos módszereket igyekezett a pszichológiában meghonosítani. Úgy vélte, hogy ezek az alapelemek az érzetekkel azonosíthatók. Ezek az érzetek asszociációk során kapcsolódnak össze és képzeteket hoznak létre. Ennek az elméletnek mintájául a természettudományból a kémiai elemek és a belőlük létrejövő vegyületek szolgáltak. A hétköznapi életből is vettek példákat a pszichológusok. A sakkban alapelemek a bábuk és a tábla, és a sakkjátszma leírható ezek összefüggéseiben. A ház alapelemei a téglák és a malter, és a ház szerkezete leírható azok kapcsolataiból. Tulajdonképpen bármilyen képzet elgondolásának során többféle érzet kapcsolódik egymáshoz, és áll össze rendszerré a tudatunkban.
Tudatlélektan
Wundt elgondolása szerint a pszichológia voltaképp tudatlélektan. A lelki jelenségek tudatosságát hangsúlyozta, nála a freudi tudattalan folyamatai nem tartoztak a pszichológiai vizsgálódás körébe. Wundt és tanítványai úgy képzelték a pszichikum működését, hogy a tudatba bekerülő képzetek az elemi érzetek sajátos kombinációiból épülnek fel, és szigorúan kontrollált introspekció során érhetők tetten. Eszerint vizsgálták például az észlelést és a figyelmet. A gondolkodást magát nem kutatták, mert úgy vélték, hogy a gondolati műveletek végrehajtásával elfoglalt kísérleti alanynak már nem marad kapacitása a pontos önmegfigyelésre. A magasabb rendű lelki jelenségek, így a gondolkodás vizsgálatához is kísérletek helyett az emberi kultúra természettörténetek vizsgálata a helyes módszer. Tehát a magasabb pszichikus működések elsősorban termékeikből ismerhetőek meg. A nyelv, a vallás, a mitológia tanulmányozása nyújthat kiindulópontot a kognitív folyamatok megismerésére. Ennek tanulmányozására szolgált a Wundt által kidolgozott néplélektan.
Kapcsolódó információ
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
