Tananyag választó:
A személyiséglélektan, mint tudomány
Jegyzet szerkesztése:
A személyiség összetevői
Eszköztár:

Kéttényezőskonvergencia elmélet

A kéttényezős konvergencia-elmélet W. Stern nevéhez fűződik, aki kimondta, hogy a környezet és az öröklés együttesen határozza meg az ember alapvető vonásait, mégpedig 40% - 60% arányban. Az előbb felsorolt elméletek, iskolák ezt az elméletet képviselték, hiszen közülük egyik sem hangoztatta, hogy a személyiség kialakulásához belső történések, öröklött attribútumok nem járulnak hozzá

Szociáldeterminizmus

Arra nézve, hogy a személyiség alakulásában az öröklött, vagy a szerzett (tanult) tényezők a játszanak fontosabb szerepet három különböző elmélettípus alakult ki: A biogenetikus elmélet (mely szerint az ember összes alapvető vonása öröklött, genetikusan meghatározott), a szociáldeterminizmus és a kéttényezős konvergencia-elmélet. A szociáldeterminizmus hívei szerint az ember összes alapvető vonása az őt ért környezeti hatások, a tanulás következménye. A szociáldeterminizmus elképzelése több tudóst, pszichológust motivált elméletének kialakításában. A pszichoanalízis egyik későbbi ága, a neofreudizmus a társadalmi helyzet vizsgálatában kereste a gyermek neurózisára a választ. Adler szintén kijelentette, hogy az egyén személyiségének fejlődésében a társadalmi késztetések jelentős szerepet játszanak. Eric Berne elmélete, a tranzakcióanalízis szintén nem a személyen belüli, hanem a két ember közötti tranzakcióban kereste a személyiség kialakulásának magyarázatát. Végül, a behaviorista irányzat szintén a szociális hatások jelentőégét hangsúlyozta, amikor kimondta, hogy a tanulás, a környezeti inger nagy hatást gyakorol a személyiség fejlődésére.