Érzékelés
Az anya méhében fejlődő magzatot a méhlepényen, köldökzsinóron és anyja hasfalán keresztül érhetik el a környezet ingerei, továbbá befolyással lehetnek rá az anya érzelmei, élményei, direktebb módon annak betegségei és táplálkozása. Az orvosi diagnosztikai módszerek fejlődésének köszönhetően, egyre több információt szerezhető a magzat érzékeléséről. A magzat vizuális érzékeléséről kevés megbízható információ áll rendelkezésre, koraszülött csecsemők agyhullámainak vizsgálata azonban arra enged következtetni, hogy a hasfalon behatoló fényt képesek érzékelni. Konkrétabb vizsgálati eredmények születtek a hallás képességének vizsgálata során, amikor terhes nők hasán elhelyezett hanggenerátor segítségével sikerült egyértelmű bizonyítékot találni arra, hogy a magzat érzékelni képes a hanghullámokat. A fejlődés negyedik hónapjától működő egyensúlyi érzékszerv, amely a világrajövetel időpontjára teljesedik ki, egyértelmű jele annak, hogy a magzat érzékeli anyja testhelyzetének megváltozását.
Tanulás
A magzat tanulási képességéről Lee Salk, majd Anthony DeCasper és Melanie Spence vizsgálatai szolgáltattak kézzelfogható eredményeket. Salk kutatása során különböző pulzusszámú szívverés hangját sugározta a három részre osztott csoport két részének, míg a harmadik részt alkotó csecsemők nem kaptak semmiféle hangingert. A normális pulzusszámot (80/perc) hallgató csecsemők nyugodtabbak voltak a többinél, és súlygyarapodást tapasztaltak náluk. A gyors szívverést (120/perc) hallgató csoport olyan negatívan reagált, hogy esetükben a kísérletet leállították, a harmadik csoport esetén, ahogyan várható volt, nem regisztráltak változást. A vizsgálat eredményei szerint a magzat számára az anya szívverése információ értékű és nagymértékben befolyásolja közérzetét. Ezen eredményt erősítette meg később DeCasper és Spence a kutatás során terhes nők gyermekvers egy részletét olvasták fel a szülés előtt napi rendszerességgel. A szülés után a csecsemők a vers rögzített változatát hallgatva intenzívebben szoptak, mintha számukra ismeretlen versikét hallgattak. Mindezen eredmények birtokában kijelenthető a magzati tanulás létezése, és annak a fejlődés későbbi szakaszára vonatkozó hatása.
Anyai állapot
Az érzékekre ható változásokon túl, döntő szerepű a magzat szempontjából anyjának testi-lelki egészségi állapota és táplálkozása.. Az anyát érő stressz miatt termelődő hormonok (adrenalin, kortizon) eljutnak a magzat szervezetébe, ahol mérhető hatást fejtenek ki. A hosszú időn keresztül fennálló intenzív stressz olyan komoly problémák megjelenését vonhatja maga után, mint a koraszülés, vetélés és a fájdalmas, normálisnál hosszabb idejű vajúdás. Valószínűsíthető, hogy a csecsemők étkezési és alvási problémái, valamint hiperaktivitása is ezen okokra vezethető vissza. A magzati táplálkozás anyai függése miatt a terhes nőknek napi 2000-2800 kalória bevitele javasolt megfelelő ásványi anyagot és vitaminokat tartalmazó, harmonikus étrend formájában. Kisebb fokú alultápláltság is veszélyezteti a magzatot. Számos születési károsodás vezethető vissza ezen okra. A szélsőséges mértékű alultápláltság azonban olyan komoly következményekkel járhat, mint a spontán vetélés és a halvaszületés.
Kapcsolódó információk:
21. századi közoktatás - fejlesztés, koordináció (TÁMOP-3.1.1-08/1-2008-0002)
